Mozgó Világ, 1996. július-december (22. évfolyam, 7-12. szám)

1996 / 7. szám - TANULMÁNYOK - Révész Sándor: Aczél György. Kezdetben

emelkedő. Kamaszéveinek két megha­tározó szereplője György Júlia és Zsol­dos Imre. György Júlia orvospszicholó­gus az Országos Izraelita Patronázs Egyesület egyik vezető személyisége, a deviáns gyerekek nevelésének egyik legnagyobb hazai szaktekintélye. Ő pótmamás szerepkörben nagyon közel kerül ezekben az években a deviáns módon deviáns kamaszhoz. A patronázs egy szerény körülmé­nyek között élő családnál helyezte el Appel Henriket a Népszínház utcában. Itt alakult ki új baráti köre a család vele egykorú gyermekeiből és azok ba­rátaiból. Ezt a kört már a kommunis­tákhoz közel álló ifjúsági cionista moz­galom, a Somér (Hasomér Hacájir) fog­ja össze. Appel pszichológusa, Zsoldos Imre (Juda) volt ekkor a Somér magyaror­szági vezetője. Nagy hatású, karizma­tikus fiatalember. A Somér egyesítette a cserkészet és a politikai önképzőkör funkcióit. Volt benne természetesen ki­rándulás, táborozás, éneklés egy-két évvel idősebb vezetők vezényletével, és voltak nagyon komolyan vett és komo­lyan tárgyalt témák és olvasmányok: Bebel, Kautsky, Jung, Freud stb. Ez Aczél - mozgalmi nevén Jóéi - politi­kai ismereteinek és közösségi élmé­nyeinek első forrása. (Az a sumér csoport, amelyhez Appel Henrik tartozott, később szép képvise­letet kapott a Rajk-perekben. Ide tar­tozott például Szalai András, a főper prominens áldozata, a svájci perből Demeter [akkor még Deutsch] György és felesége, annak a családnak a lánya, akiknél Appel Henrik lakott. Ugyan­ezekben az években Erdélyben tevé­kenykedik egy Szirmai István nevű sumér vezető, aki a Rajk-perek idősza­kában az anticionista kampány felelő­se a pártban, s akit 1953-ban tartóz­tatnak le a Moszkvából leállított cio­nista per előkészítése során.) Aczél iskolai végzettségére vonatko­zóan biztos forrásaink és adataink nin­csenek. Azt tudjuk, hogy a Szent Lász­ló utcában és az Árvaházban végezte az elemit, és a harmadik polgáriból maradt ki. Lehetséges, de korántsem bizonyos, hogy a polgárit később ma­gánúton befejezte. Valószínűleg meg­szerezte a kőműves segédlevelet, de ez sem egészen bizonyos. Sokan úgy tud­ják, hogy kereskedelmi tanfolyamot végzett, de ennek nincs nyoma. A lé­nyeg az, hogy intézményes és szabá­lyos tanulmányokat rövid ideig folyta­tott, intézményen kívül és szabálytala­nul viszont sok mindent megtanult. Egy ideig kívülről követte barátai gim­náziumi tanulmányait, azután beláto­gatott az egyetemi előadásokra. Szerb Antalt még kamaszkorában megkeres­te, hogy állítsa össze neki azon köny­vek listáját, amelyeket egy műveltség­re vágyó ifjúnak feltétlenül el kell ol­vasnia. A listát meg is kapta és roham­tempóban teljesítette. Aczélt végered­ményben autodidaktának mondhat­juk. Intellektuális ambíciói és tanulási lehetőségei között meglehetősen nagy volt a szintkülönbség. Ez tükröződik a későbbiek során műveltsége és iskolá­zottsága, ismereteinek mennyisége és rendezettsége, gondolkodásának in­­venciózussága és strukturáltsága kö­zötti szintkülönbségben. Rövid amatőr szavalói múlttal a há­ta mögött Aczél 1936-ban beiratkozik az Országos Magyar Királyi Színmű­vészeti Akadémiára. A művészeti főis­kolákra ekkor még érettségi nélkül is lehetett jelentkezni, és a túljelentke­zés is csupán két-háromszoros volt. Az 1936/37-ben induló előkészítő osztály­ba huszonkilenc férfi jelentkező közül tizenhármat vettek fel. Aczél Benkő Gyulával, Bánki Zsuzsával, Nagy Ka­tóval kezdi el az előkészítő évet, de nem jut messzire, az első félévi átme­neti vizsgán kibukik. Az előkészítő év

Next