Műemlékvédelem, 1962 (6. évfolyam, 1-4. szám)

1962 / 4. szám - Pereházy Károly: Szabadság-hegyi klasszicista villák restaurálása

SZABADSÁG-HEGYI KLASSZICISTA VILLÁK RESTAURÁLÁSA 1788-ban kezdődött a svábhegyi (ma Szabadság-hegy) telkek eladása árverés útján, és a meginduló építkezés eredményeképpen az első nyaraló település az 1830-as évekre alakult ki. A hegy oldalát présházakkal teleszórt szőlők borították. A Farkas­völgyben (Wolfsthal) termett borok állítólag vetélkedtek a legjobb francia borokkal, és a múlt század első felében lezajlott vidám szüretekről a Schwindt Károly rajza után készült aquatinta (1839 körül) ad képet. A telektulajdonosok között találjuk : Reisinger Jánost (orvosprofesszor), Triwaldszky Imrét (természettudós), Patachich Károlyt (budai tisztifőorvos), Rupp Frigyest (könyvkötő), Eötvös Józsefet (író), Svoboda Andrást (kocsifényező), Heidrich Ferenccel (csokoládégyáros) stb. A XIX. század közepéig jó néhány villa épült — ekkor már állt a svábhegyi ká­polna is, és a hegy nyaraló jellege végleg megalapozódott. 1859-ben Hunfalvy János nyugodtan írhatja : „a Szép Juhásznétól Budára vivő kocsi út szélén mindkét felől szép nyaralók vannak.“ Egyre többen fedezik fel íróink és költőink nyomán a Sváb­hegyet­, melynek hatalmas arányú fejlődését nagyban elősegítette az 1873-tól üzembe állított kis füstös mozdonnyal vontatott fogaskerekű vasút, ezt 1929-ben elektromos üzeművé alakították át.­ A klasszicizmus idején tehát már sűrűn látogatott hely volt a Szabadság-hegy, és a polgárság szívesen épített itt nyaralókat, présházakat, melyeknek nem egy példája máig is fennmaradt, sőt számos épület a műemléki törvény alapján védettséget élvez és restaurálásukról a főváros folyamatosan gondoskodik. A Diana u. 25. sz. műemlék épület „Óra villa“ a Szabadság-hegy délkeleti részén fekszik. Építtetője 1843 körül Heidrich Ferenc csokoládégyáros. Az épület mögött áll az azzal egyidőben épült présház, melyet a főépülettel földalatti alagút köt össze. A pince méretei arra engednek következtetni, hogy valamikor nagy mennyiségű bort tároltak benne. Az épület 1849-ben Görgey főhadiszállása volt, és innen rendelte el két hétig tartó támadások után a május 21-re virradó éjjel az általános rohamot, mely győzelemmel végződött. Az épület nevét az utca felé tekintő timpanonban és az udvari homlokzaton elhelyezett óráról kapta. Az óra szerkezetéből arra következtethetünk, hogy az épület­tel egyidőben készült, miután ilyen rendszerű óraművek 1830—1850 közötti időszakra datálhatók. Az óramű különleges megoldású, a gátkerék nem fogazott, hanem a szegeket ejti át egy-egy lengésnél, de különleges az ütemű vezérlő megoldása és a 1. Óra-villa a helyreállítás előtt 2. Óra-villa a helyreállítás után. (Terv : Lipták­ Irén)

Next