Műemlékvédelem, 1973 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1973 / 1. szám - Csorna Antal: Tisza-parti kastélyok kertjei

TISZA-PARTI KASTÉLYOK KERTJEI A XVIII. és a XIX. század a kanyargó Tisza mentét is átalakítja. A háborúk moz­galmas idejét békésebb korszak követi, megkezdik a folyó szabályozását, a félor­­szágnyi ártér, a végeláthatatlan mocsár­világ céltudatos mezőgazdasági kultúra területe lesz. A birtokviszonyok rendeződ­nek, tízezer holdas uradalmak keletkeznek. Kúriák, kastélyok épülnek, környezetük átalakul , a helyszíni növényzet felhaszná­lásával, irányított telepítéssel kertek léte­sülnek. Néha ötletszerűen, a gazda világ­­látottságától, természetszeretetétől, eset­leg hiúságától függően. Mert látták és hal­lották a francia kertművészet csodáit, a di­vatossá vált tájkert romantikus példáit, kimagasló alkotásait. A Tisza-táji kertépítés mérete szeré­nyebb, bár rendkívül értékes helyi adott­sággal rendelkezik: a folyó medrét kísérő mocsári tölgy, fűz és nyár, kőris és éger ős­növényzetével, a vízjárás meg-megújuló humuszterítésével, a száraz Alföldtől elütő mikroklíma intenzívebb párájával és nyir­kosságával. A tiszai kastély­kert együttesei közül néhánynak, megpróbáljuk felvázolni mos­tani helyzetét: hogyan marad meg, mi lett a sorsuk, amikor már nem az egyes ki­váltságos családok, hanem az egész nép birtokát és tulajdonát képezik. TUZSÉR, a Tisza legészakibb magyar szakaszán, a XVIII. század végén épült az egykori Lónyay birtok mansart-tetős ba­rokk kastélya. Ybl Miklós áttervezte és két oldalszárnyat épített hozzá. Az emele­tes kastély déli homlokzatán oszlopos ko­csifelhajtó, a zárt udvar lezárását képezi.­­ A kastélyt az OMF közreműködésével tatarozzák. Már elkészült a nagyterem és egy kisebb helyiség freskójának restaurá­lása. Az egyik falfestmény tanúsága sze­rint, a kastély északkeleti oldalát hangu­latos, francia ízű virágparterre díszítette. Jelenleg labdarúgó pálya. Pedig mennyi szabad térség adódna a közeli környéken, de valahogy évtizedes tradícióvá vált a sportpályát a kastély egykori „díszterén a legméltóbb” elhelyezni. Az épület köze­lében néhány terjedelmes hárs, vadgeszte­nye és platán, majd a távoli háttérben zárt csoportot alkotó, legalább 150 éves mocsá­ri tölgy állomány, öreg bükkfák kíséreté­ben. A 2 — 3 holdas kopott­ pázsit aljnö­vényzetű erdő már messziről feltűnik, de sajnos a fák egy részét kivágták. A kastély­kert területe 10 holdnyi lehetett. A meg­maradt parkterületet kerítés övezi, ami ki-

Next