Műemlékvédelem, 1989 (33. évfolyam, 1-4. szám)

1989 / 3. szám - Feld István - Siklósi Gyula: Székesfehérvár, Kossuth u. 9-11. számú épületek kutatása

folyamán mindenütt házak épültek, s így alakult ki az általunk kutatott két ház kör­nyékének jellegzetes, a város úthálózatába nem illő utcarendszere. Ennek a középkori utcarendszernek ma­radványait az 1689-es La Vergne-féle és az 1691-es német nyelvű városalaprajzon lát­juk viszont. A történeti városalaprajzok a belvárosban több zsákutca létét igazolják. Az újabb ásatási megfigyelések szerint azonban ezek és a K-Ny-i irányú keresztut­cák száma jóval nagyobb volt. Zsákutca húzódott a Kossuth u. 9. számú háztól É-ra, mintegy 30-35 m-es távolságra, ezt La Vergne kapitány városalaprajza ábrázolja először. Feltételezhető, hogy ilyen zsákutca vezethetett a középkorban a tárgyalt két házhoz is, legalábbis ezt látszik igazolni az 1826. évi, Wüstinger-féle városalaprajzon jelölt mai Kossuth u. 9. felől szabadon hagyott keskeny közlekedőtér vagy­­utca. A két ház - elsősorban a 9. számú épület Ny-i fala és bizonyára egykor a 11. számú ház középkori elődje is - a korai királyi vár elbontott külső falára épült, vagy a falon húzódó törmelékes rétegre, vagy közvetle­nül a falra alapozva. A vár teraszának szintje a mai belső­­ Ny-i - udvari szint (114,70 m) alatt 2 m-es mélységben jelent­kezett - innen ásták azt a gödröt, amellyel kirabolták a várfal köveit. 100-120 cm-es mélységben kőporos, lejárt réteg jelezte a középkori ház(ak)hoz tartozó Ny-i járó­szintet. Ezzel szemben a házak K-i oldala előtti, még jelenleg is folyó ásatások során előkerült a korai vár árka, amelyet a várfal elbontott törmelékanyaga töltött ki (fel­színe 108,60 m), majd egy 140 cm vastag feltöltési réteget lehetett megfigyelni. Ezen­­ a mai felszín alatt ugyancsak 100-120 cm-es mélységben­­ alakultak ki a 14-15. századi öntött habarcsos járószintek. Kö­zépkori építmények egyértelmű maradvá­nyai a tárgyalt két ház és a Kossuth u. Ny-i határvonala közötti területen még nem ke­rültek elő, de az újkori beépítés menetét sem lehetett tisztázni, mivel a falkutatást megelőzően, illetve részben azt követően teljesen elbontották a házakhoz K-i, sőt a 9. sz. épülethez Ny-i irányban csatlakozó földszintes épületszárnyakat. Ez annál is inkább sajnálatos, mivel az utóbbi épít­mény valószínűleg késő középkori részlete­ket is tartalmazott. A falkutatás számára rendelkezésre álló s annak eredményeképpen egy-egy K-i bő­vítmény kivételével megtartásra javasolt két épület tehát az ismertetett szintviszo­nyokból adódóan - 3,50-3,70 cm-es magas­ságkülönbség a K-i és a Ny-i oldal terep­szintje között - K felől emeletesként, Ny­­ról viszont földszintesként jelenik meg (és jelent meg korábban is), ha eltekintünk a 11. számú épület manzárdszintjétől. A kö­vetkezőkben tehát az egyértelmű leírás ér­dekében - hiszen mindkét épület még egy további, mélyebb szinttel, pincével is ren­delkezik, ha nem is a házak teljes kiterjedé­sében - E felől, a Kossuth u. irányából nézve ismertetjük a terepszint feletti épít­mények kutatásának eredményeit. A város töröktől való visszafoglalása után 1698-tól rendelkezünk folyamatos birtok­lástörténeti adatokkal a két telekről. A 9. sz. ház telke ettől kezdve az 1760-as évekig Kolozsvári Mihály, vármegyei főszolgabíró tulajdonában volt, az itt álló házat egy 1712. évi telekkönyvi bejegyzés szerint ő és felesége maga építtette. Ez utóbbi állítás­ 208­ 2. A Kossuth u. 9. és 11. házak középkori részletei a korai királyi vár feltárt falá­val (rajz: Egyed Endre)

Next