Műemlékvédelem, 1996 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - Kaiser Anna: Az alapító a Műemlékvédelemről: szemelvények a Gerő Lászlóval 1992. december 8-án készített beszélgetésből
AZ ALAPÍTÓ A MŰEMLÉKVÉDELEMRŐL Most, amikor sok sikert és jó utat kívánunk a lap megújuló formájának és választott szerkesztőbizottságának, búcsúzóul a régitől és emlékezésül a lap megalkotójára, szemelvényeket válogattam abból a hosszú beszélgetésből, amelyet Gerő Lászlóval volt szerencsém folytatni 1992. december 8-án, az Építészeti Múzeum Hangtára részére. Szó volt benne életéről, pályájáról, alkotásairól, véleményéről különböző dolgokról és szóba került a Műemlékvédelem című lap is. SZEMELVÉNYEK A GERŐ LÁSZLÓVAL 1992. DECEMBER 8-ÁN KÉSZÍTETT BESZÉLGETÉSBŐL „Tehát a római kápolnával és a római Akadémia helyreállításával tulajdonképpen lezárult a munkáim sorozata, de még mindig vannak problémáim, vannak dolgok, amelyek a figyelmemet ébren tartják, és amelyek kötődnek a műemlékügyhöz. Többek között az a folyóirat, amit 1956-ban én kezdeményeztem, történetesen akkor, amikor a hivatalomnak nem engedték egy folyóirat alapítását. Hm? De én választmányi tagja voltam a TIT-nek, és a MÉSZ Műemléki Bizottságának az elnöke. Mint ilyen, a TIT-től és a MÉSZ-től kaptam egy-egy írást - mert kértem hogy nekik szükségük van egy ilyen műemléki lapra. Ezen az alapon a Minisztertanács engedélyezte a műemléki lapot, az én főszerkesztésem mellett. Ötvenhatban. Ennek harminchetedik esztendejébe lépünk most januárban, és ez a lap azóta is él! Azóta is él. Igaz, hogy az én nagyon kedves irigyeim, azok nagyon nehezményezik ezt. Hogy ez a Gerőnek a lapja, nem a műemlékvédelemé. No, de azt kérdezem én, hogy ha akárki csinálná, bármelyik kollégám, akkor az kinek a lapja lenne? Hát ennek kell, hogy egy egyéniség legyen az alapja! Egyéniségnek kell lenni, egy magatartásnak, hozzáállásnak. Valakinek. Na, hát hogy a Gerőnek a lapja. Hát én csináltam! Ki az istenharagja legyen akkor mögötte, ha nem az, aki csinálja? Szóval ez az én lapom. Én csinálom ezt a lapot, és most a harminchetedik évében van. És mentségére meg kell mondanom, hogy a harminchét esztendő alatt egyetlenegy bírósági tárgyalás, vagy ilyesmi nem volt ellene. Jóllehet a párt, a minisztérium mindig nehezményezte, hogy mi ez. Nehezményezte, de nem indított el ellene semmit se. Egyrészt. Másrészt ez egy olyan furcsa dolog volt, hogy a lapnak a megjelenése, közzététele meg minden között mindig volt valami érdekesség. A minisztérium legutóbb, két éve, kezdeményezte, mert van neki egy ilyen kutatócsoportja, hogy az vizsgálja felül az építészeti lapoknak a minőségét. Kiderült, hogy hét építészeti lap van. És a hét lapból mindegyiket elmarasztalták, az egy Műemlékvédelmet kivéve. Amelyiknek idegen nyelvű rezüméje van, ez van, amaz van, és nyelvészetileg, tematikailag, mindenféle módon elfogadta azt, ahogy van. És ez a vizsgálat kimutatta, hogy vannak lapok, ahol három fizetett alkalmazású szerkesztő és főszerkesztő van. Van ahol kettő van főállásban. És van, ahol egy sincs, mint nálunk. Na, mit szól hozzá? Na?...” Közreadta: Kaiser Anna