Műemlékvédelem, 1996 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1996 / 1. szám - SZEMELVÉNYEK RÉGI SZÁMOKBÓL - A. Czétényi Piroska: Az utolsó száz év műemlékeinek védelme a fővárosban
úgynevezett „elmaradt felújítások közé” tartoznak. Elegendő itt olyan kiváló példák megemlítése mint Gerlóczy Gedeon lakó és üzletháza a Párisi utcában, Kozma Lajosé a Régiposta utcában, vagy a Gresham palotáé a Roosevelt téren. A kiragadott példák is érzékeltetik a szóban forgó épületvagyon nagyságrendjét és gondjának súlyát. A fent említettekhez hasonló, ha nem nagyobb rangú helyreállítása a Nyugati Pályaudvarnak amely befejezéséhez közeledik, bizonyítja, hogy mód van a kor jeles acélszerkezeteinek megtartására, helyreállítására, a hozzátartozó értékes szakipari munkákkal együtt. E helyreállítás története - a már megjelent cikkeken kívül is - további ismertetést és méltatást érdemel, annál is inkább, mert további, e korhoz tartozó acélszerkezet helyreállításához, megtartásához nyitott utat, (állatkerti pálmaház, Pesti Barnabás utcai Vasudvar, a 2-es villamos viaduktja). Itt érdemes folytatni a jó példák sorát, a Dunakorzó igényes jó kivitelű újjáalkotását, a Szabadság híd helyreállítását (ahol a tervek szerint az építészeti részletek visszakerülnek a még hátralevő munkák során), az első vasbetonszerkezetű hidak egyikének, a Wünsch hídnak a megújítását (méghozzá társadalmi munkában), s a Népköztársaság útja — ma még csak terven szereplő - kertészeti munkáit, utcabútorait. Mindez a szellemi kapacitás - alkalmazásra váró - jelenlétét, s a pénzeszközök jó felhasználásával műszaki többletét, a környezeti érték mentését, sőt gyarapítását mutatja. Az utolsó száz év alkotásai közül legmúlékonyabbak az üzletportálok, felirataik és az üzletbelsők. A még meglevők többsége iparművészeti védettséget élvez, így fenntartásukért a jó esetekben nem kell küzdeni, s a divat jóvoltából ma már általában a nagyközönség is méltányolja. Itt kell felsorolni az