Műemlékvédelem, 2009 (53. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 1-2. szám - Alföldy Gábor: A dégi kastélypark története
építészet hatásának ritka emléke a Zselicben (A somogyhárságyi Festetics-Raczynska Mauzóleum). Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-97), 168. A grófnő tetemét 1863-ban el kellett onnan szállíttatni; azóta nyugszik a dégi sírdomb földjében. 32. Az akácerdő említése: Splény Béla emlékiratai I. Bp. 1984, 45. idézi: Lisa 2005, 72. 33. A szerpentintavak esetében ez a probléma gyakran felmerült. Maga Brown és más szigetországi kollégái is sokszor szembesültek az ideális tervük kivihetetlenségével vagy fenntarthatatlanságával, s emiatt kompromisszumokra kényszerültek (Roberts i. m.). 34. Az analógiákról: Seregélyes: képe a szerző gyűjteményében; Zirc: a helyszínen - átépítve - ma is megvan; Kisselmec: ma is áll, eredeti funkcióval; Budai várkert: Alföldy Gábor: ‘A budai királyi várkert az újkorban. Építéstörténeti vázlat’ Tanulmányok Budapest Múltjából, XXIX. (2001), 276- 278. pfalzi példák (Karlstein, Starnberg és Pöttmes): Norbert Nordmann, ‘Orangerien und Gewächshäuser im Kulturraum Altbayern’ in Ein Hauch von Gold: Pomeranzen und Gartenkunst im Passauer Land. Regensburg, 2005, 127-128. 35. Közli: Sisa i.m., 125. Abban az időben Schön János vezette a kertet (Uo., 112.). 36. Festetics Antal, Splényi Amália és fivére, Splényi József gyűjtései, Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár, Kitaibel-herbárium. Jegyzékét közli: Jávorka Sándor, ‘Kitaibel herbáriuma’ Annales Musei Nationalis Hungarici. Budapest, 1926. Festetics Antal Lajos nevű fivére is levelezett Kitaibellel. Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjtemény, Kitaibelgyűjtemény, Correspondenz-Verzeichnis, IV-4/1/20 37. A kismartoni angolkert XIX. század eleji növényzetének elemzése, európai kontextusban: Clemens Alexander Wimmer, ‘Analyse der historischen Freilandpflanzenbestände und ihrer Verwendung in Eisenstädter Schloßgarten’ in Franz Prost (Hg.): „Der Natur und Kunst gewidmet”: Der Esterházysche Landschaftsgarten in Eisenstadt. Wien 2001,211-221. 38. A park fás szárú növényeit Vöröss László Zsigmond mérte fel az 1970-es években. Munkájában (‘A dégi kastély parkja’ Folia Combensis Tom. 12 (2003) 111-118) kereken 200 fajt és fajtát sorol fel, de ezek egy részét minden bizonnyal Festetics Antal halála, illetve 1945 után ültették. Vöröss közli a parkkal kapcsolatos egyéb florisztikai művek bibliográfiáját is. 39. Csérer Gyula ‘A »Nagy-Lángi« park’ Kertészeti Lapok XI. (1896), 183-184. 40. A pesti Festetics-villa mellett (a Füvészkertben) is állnak páfrányfenyők, amelyek bizonyosan a Festetics-korszakból, tehát a XIX. század első évtizedeiből származnak. 4. A stílus változásáról hazai kastélyparkok kapcsán: Gábor Alföldy, ‘Historical Revivalism in Hungarian Country House Gardens: an exploration and analysis’ Acta Historiae Artium XLVIII. (2006), 113-196. Cég XIX. század végi állapotáról: 142. 42. ‘Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület tagjainak névsora' Kertészeti Lapok XXVII. (1912), 162. Festetics Pál idejéből két - részben illusztrált leírás is ismert: Csérer Gyula ‘A »Nagy-Lángi« park’ Kertészeti Lapok XI. (1896), 183-184. Czimmermann Ferenc: ‘Képek a dégi uradalmi kertészetből’A Kert XVII (1911) 750-752. E leírásokra és az előbbi dégi vonatkozására Alföldy Gábor - Zolnai Dóra: Kertművészet a régi magyar kertészeti folyóiratokban 1857-1944 (szerk.: Galavics Géza; Budapest, 1997) hívta fel először a figyelmet. Emellett más fényképfelvételek is fennmaradtak ebből az időszakból (Alföldy Gábor képeslapgyűjteményében). E fejezet mindezek alapján készült. 43. Zednik nevét említi: Czimmermann i. m. Bizonyára Zednik Pál tájkertész rokonáról van szó, aki az 1880-as években az Esterházyak tatai uradalmi főkertésze volt, majd Pozsony főkertésze lett az 1890 körüli évektől 1909 utánig (Zednik Pál, ‘A tájkertészetből’ Kertészeti Lapok II (1887), 315- 316), s ő létesítette, illetve újította meg a város közparkjait (Kardos Árpád, ‘Hazai kertek és kertészetek’ Kertészeti Lapok XXIV (1909), 4-6). Talán az ő fia lehetett Zednik Kálmán pozsonyi kertész, aki 1912-ben a Liget-parkot vezette (‘Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület tagjainak névsora’ Kertészeti Lapok XXVII. 176. 44. Csérer 1896, 183-184., idézi Sisa 2005, 78-80. 45. Mohai Béla, ’Részletek a növényházépítés múltjából és jelenéből’. Kertészeti Szemle VII. (1935), 337, 366, valamint Alföldy 2007 (Acta) i. m., 157. 46. Czimmermann i. m., valamint Papp János visszaemlékezése, idézi: Demeter i. m. 47. W. Hampel: Die moderne Teppichgärtnerei. Fünfte Auflage. Berlin, 1896, 144-145. 48. Czimmermann i. m. Hasonló példa a doba-somlóvári Erdődy-kastélypark, ahol Erdődy Ferenc az 1880-as években hozott létre sodronnyal kerített dámvadkertet az angolkert területén. Alföldy Gábor: ‘A doba-somlóvári Erdődy-kastélypark: Tudományos dokumentáció, valamint helyreállítási és gondozási javaslat’, kézirat, 2007. Műemlékek Nemzeti Gondnoksága Adattára. 49. L. Bányai Balázs cikkét e számban. 50. ‘Veszprém megye gr. Festetich Pál dégi lecsapolás és parkló táplálás’, tervdokumentáció, 1895. Vízügyi és Környezetvédelmi Levéltár, Budapest, 6.21.2.82.o. (A tervet és a leírás egy részét közli Sisa i. m., 77-78.) A tervhez az 1858. évi kataszteri térképet vette igénybe Festetics Pál Veszprém megye alispáni hivatalától. Veszprém Megyei Levéltár alispáni iratok, XXI. k. 1893. Emiatt a tó kontúrja nem a valóságot tükrözi. Vö. 26. jegyzet. 51. Egyes feltételezések szerint az épület Pál gróf sógornője, Festetics Andorné, szül. gr. Pejácsevich Lenke (1851-1936) számára épült, de elképzel