Műhely, 1985 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1985 / 1. szám - KÖRKÉRDÉS. SZÁZ ÉVE SZÜLETETT LUKÁCS GYÖRGY - Száz éve született Lukács György - Köpeczi Béla: Lukács életműve szellemi örökségünk

Száz éve született Lukács György Lukács György születésének 100. évfordulója lehetőséget ad a kiemelkedő marxista gondolkodó életművének alaposabb megismerésére, kutatására és feldolgozására. A jeles esemény ugyanakkor jó alkalom a lukácsi életmű hatásmechanizmusá­nak feltárására, annak megmutatására, hogy a különböző tudományterületek mű­velői hogyan örökítik tovább, élő gondolatként hogyan kkamatoztatják szellemi örökségét. A Műhely szerkesztősége e folyamat megmutatásához kívánt hozzá­járulni, amikor kulturális életünk néhány jeles személyiségéhez körkérdést intézett: a lukácsi életmű milyen hatást gyakorolt gondolkodói, eszmei fejlődésükre. Az alábbiakban Köpeczi Béla, Király István, Egri Péter és Sőtér István vála­szait közöljük. KÖPECZI BÉLA Lukács életműve szellemi örökségünk Lukács György életműve három szempontból foglalkoztatott: 1. Az egyik az irodalomról szóló felfogása, amely először a modern drámával kapcsolatban érdekelt. Kolozsvári diák koromban Ibsen drámáit olvastam és ezek megértéséhez Lukács - mégpedig persze a Tanácsköztársaság előtti Lukács — volt a legjobb kalauzom. A modern drámáról szóló munkájából értettem meg azt­­ az új szemléletet, amelyet a XX. század irodalma hozott és a válság gondolatát, amelyet kifejezett. Már csak 1945 után ismerkedtem meg azokkal a tanulmányok­kal, amelyek választott szakmámról, a francia irodalomról szóltak, Balzacról, Sten­­dhalról, Flaubert-ről írt tanulmányai meggyőzőek voltak, mindenekelőtt abból a szempontból, hogy a regényt kapcsolatba hozta a társadalom és a történelem nagy kérdéseivel. Vitám Stendhallal kapcsolatos véleményével volt. Úgy véltem és vélem ma is, hogy Balzac elébe helyezése nem igazságos. Stendhal intellektualiz­­musát nagyra tartom és nem hiszem, hogy ez bármit is csökkentene realizmusá­nak értékéből. 13

Next