Műhely, 1988 (11. évfolyam, 1-6. szám)

1988 / 3. szám - ÉLŐ MÚLT - Hulesch Ernő: Petőfi nyomában : Legendából valóság?

HULESCH ERNŐ Petőfi nyomában Legendából valóság? Együtt utaztam Pápáig irodalomtanár ismerősömmel, amikor bosszúsan mutatott egyik napilapunk irodalmi rovatának írására:­­ Már megint egy „új” fejtegetés Petőfi pápai idejéről, pedig dokumentumok vannak arról, hogyan történt az itt leírt esemény a valóságban. A legrészletesebb irodalma Petőfinek van, róla már nem lehet újat írni! — Pedig én is Petőfi-kérdésben utazom Pápára — válaszoltam. Látszott az arcán, hogy milyen sajnálkozva néz rám. Petőfi Sándor pápai diákéveit Kövy Zsolt ismeri a legbehatóbban, aki a Dunán­túli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményének az igazgatója. - Az 1841-42-es tanévben járt az iskolánkba - mondja az igazgató. — Előzőleg 1841 tavaszán jött Pápára, aztán ősszel iratkozott be a tanulók sorába. Az iskolá­nak a hivatalos neve Pápai Református Főiskola, vagy Pápai Református Kollégium volt. Csak egy osztály járt itt. Ez az elsőéves bölcsészek osztálya volt, ami most a harmadik gimnáziumnak felel meg. Akkoriban hatgimnáziumos rendszer volt. Ez már a hat gimnázium feletti első bölcsész osztály volt. Egyébként a bölcsészeti tanfolyamnak három osztálya volt, felette volt a jogi, illetve a teológiai tanfolyam. Hamar bekapcsolódott a Képzőtársaság munkájába és az Érdemkönyvben több autograf írását olvashatjuk: kilenc versét és egy kis prózai művét. Az egyik verse a „Tolvaj huszár” című románc. Ezt már Petőfi Sándorként írta alá, i-vel. Hozzá kell tenni, hogy korábban már gyakorolta a Petőfy Sándor nevet, mert Bárány Gusztáv „Literatúrai zsengék” című kis dolgozatának a hátlapjára írta le kétszer is, hogy Petőfy Sándor. De akkor még ipszilonnal. Amikor először a gyakorlás után az Érdemkönyvbe beírhatta az említett verset, akkor viszont már i-vel írta alá. Mégis az a furcsa, hogy a név át van húzva. Persze azért olvasható a Petőfi Sán­dor is. Ez azért történt, mert 1845-ben a diáktársaság — egyébként Tarczy Lajos volt a Képzőtársaság vezető tanára — kiadta a Tavasz című verses antológiát. Eb­ben jelent meg néhány Petőfi-vers is. Kérték tőle, hogy a versei megjelenhesse­nek, ő azonban csak úgy járult hozzá, ha álnév alatt jelennek meg. A Homonnai és az Á. B. álneveket választotta, így húzták át a Petőfi Sándor nevet és így került föléje a Homonnai, amit már természetesen nem ő írt oda. Pedig ez az első verse, amit Petőfi Sándorként írt alá. Érdekes, hogy az ezután Pápán írt verseit már ismét Petrovics Sándorként írta alá. Valószínűleg azért, mert valaki szóvá tehette azt, hogy nem a hivatalos nevét használja, hiszen a felvételi könyvbe maga írta be annak idején: Petrovics Sándor. Az Érdemkönyvbe azok írhatták be a verseiket, prózai műveiket, novelláikat, akik erre a jegyzőkönyv szerint érdemessé váltak. Egyrészt azzal, hogy különböző pálya­ 12

Next