Mult és Jelen, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)
1841-05-04 / 35. szám
mokra fordittatik. A’ kolozsvári főoskola előljárói, hová a’ tisztelt alapitó maga jelentését és alapitó levelét beadta, a’ ritka nemes tettet illő méltánylással és hálával fogadván, azt az erdélyi evangelico reformatum főconsistorium tegnap kezdődött teljesebb számú gyűlésére feljelentettél«, és az alapítás elfogadását és megerősítését kérték, ami az egész státus nagyra becsülését és forró háláját bizonyító, és öszvehangzó közrészvétellel azon ülésben meg is történt, egyszersmind gr. Teleki Domokos vezérlése alatt három világi és három egyházi személyekből álló küldöttség neveztetett ki, mely a’ tisztelt alapitónak még a’ gyűlésből vigye meg az egyházi fötanács részéröl és nevében az alapítvány becsét méltányló szives köszönetét. A’ hálaérzés ez önkéntes adóját nyilvánítják magok részökröl a' kolozsvári evangelico- reformatum kollégyom curatorai és professorai is, a’ két Magyar haza előtt, azon tisztelt férjíiának, ki a’ hon oltárán a’ miveltséget és közértelmesedést előmozdító ily szép áldozatot mutatott bé mihez hasonló nagyszerű alapítványt azon főoskola több mint egy század óta nem kapott, mert 1728-a volt midőn gr. Bánffi György Doboka vármegye főispánja, az első gubernator gr. Bánffi György fia annak 20,000 forintokat adott hegyes czélokra, nevezetesen a’ históriai és philologiai cathedra felállítására.—Ily tettet, melynek jótékony, idvességes béfolyása, ’s igy becse szüntelen nevekedik, dicsérni szükségtelen, maradandó és az idő hatalmát nem ismerő emléke ez Méhes Sámuelnek: bizonysága egyszersmind, hogy nem fényes sorsban születettnek is szorgalmatos és takarékos gazdálkodással vagyonra szert tenni lehet, ’s azt nem világi hiú, de a’ világosodást előmozdító szent czélra fordítni.— Tegnap a’ kollégyomi ifjúság ritka érdemű tanítóját, iránta viseltető hálás érzése bizonyságául, fáklyás éjji muzsikával és énekekkel tisztelte meg! Maga e’ lap szerkesztője, írván a’fennebbi sorokat, melyekre oly ritkán nyújt alkalmat valamely kora felibe emelkedett nemesebb lélek, nem átallja maga csekély személyét ért vagy élni képzelt kedvetlenségeit alárendelni a’ közjóért tett ily nagyszerű áldozat iránt benne is felébredett, senki másénál nem kissebb , éppen oly önkéntes hálaérzetnek, ’s azt a’ tisztelt alapitó aránti nagyrabecsülése bizonyságául ezennel nyilvánitni, kitől azon második áldozatot is remélli, hogy a’ kibékülésre, ’s a’ szerkesztői pályán a’ köz czélra szives egyetértéssel munkálodásra kezet nyújtani nem fog vonakodni. Doboka vármegyének ápr. 26-kán főispányi helytartó Máriaffy Antal elölülése alatt Bonczhidán tartott évnegyedes közgyűlésében a’ tanácskozás főbb tárgyai ezek voltak. Tiltatni indítványozta maga az elnök a’ juhoknak falukban» fejését, ’s a’ trágyának falukban tartását, azért, hogy ez a’ falu belső útainak, ’s a’ külső gazdaságnak ártalmára van. Ezen tiltás határozatképpen ki is mondatott. Javasla továbbá, hogy a vészszekertek csinálása tiltassék meg, melyek töméntelen fiatal jövést emésztvén meg, az erdőknek nagy Vesztére vannak, pedig úgy sem tartósok, helyüket kőkért, sáncz ’s e’ melletti elevengyepü hasznosan kipótolandja. Az egyesek jogát, ’s tulajdonát korlátozó ezen indítvány határozat képpen nem mondatott ki, hanem mint javaslat körlevelekben ki fog hirdettetni. Biztosság neveztetett, mely az erdölési szabályokat vizsgálja meg, a’ hasznosokat ’s teljesithetőket szemelje ki , ’s véleménnye mellett a’ közelebbi gyűlésre adja bé. A’ rendetlenségek ’s a’ köznép hanyatló erköltsisége tekintetiböl életbe léptetni ajánltatott a’ circálás, melyet azonban szükség felettinek találtak a’ rendek ha a’ megyei tisztek kötelességükben pontosan eljárandanak. A’ só tárgyábani kincstártanácsi javaslat itt is felolvastatott, s végzés iránta az, mi Kolozsvármegyében volt. (lásd 26-k számunkat) A’ megyének azon végzése, miszerint az eddig árvák javaiból, vagy nem fizetett árvabirák fizetése alapjául 9000 ft. rovatai útján gyűjtesséll öszve, egy kormányi rendelet szerint helyben hagyatván , az most ezüst pénzben határoztatok felszedetni. Egy más kormányi rendeletben a’ megye háza és gyűléseinek Szamosujvárra kivánt áttétele országgyűlési tanácskozásra halásztatok. Mire a’ rendek viszszairnak, hogy midőn a’ megye csak a’ Szamosujvárt már levő közháza építésének helybenhagyatását, nem pedig e’ városnak a’ megyéhez csatolását kérte, a’ jelen kérés országgyűlésének nem tárgya. Végre országgyűlés tartása iránt felirást határoztak, ’s három hónap múlva tisztújitást tartani. Másnapra csak a’ jegyzőkönyv felolvasása, ’s magánosok kérelmei maradtak. A’gyűlés kevés számból állott, ’s olyan mindég mióta az a’ törvény rendszabályaihoz képest évnegyedenként pontosan megtartatik. Csaknem közönséges volt a’ vélekedés, hogy nincs tárgy közgyűlés ebbe tartozó. Nincs tárgy! (?) Nem lehet erre egyebet, mint fájdalmat érezni és ir.*. Kassa, april. 22-k. Folyó hónap 19-kén ülé meg városunk szokott diszszel és áhitatossággal a’ császár ö Felsége születése innepet. Az isteni tisztelet bevégzése után az akadémia