Mult és Jelen, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-09-07 / 72. szám

levelével együtt, feleletképen megküldetni ren­deltettek. A’ magyarodásbani haladást eszköz­­li végzések e’ következők: a’ superintendens hozzá intézett kérés következtében fel fogja szólítani a’ kerület minden lelkészeit, okokkal támogatott körlevelében az annyira szükséges magyarodás terjesztésire; a’ szláv társula­tok eltöröltettek, ’s helyökbe homileti­­kai­­­eézkék lépnek, mellyekben magyar és né­met nyelven kívül a’ bibliai szláv nyelv is fog «­z egyházi hivatalokra készülőktől — de nem a’ pánszlávoktól annyira kedvelt ’s magyaror­szági tótoktul nem is értett cseh nyelvt gya­koroltatni; a’ törvény rendelete életbe hozat­ván meghagyatott, hogy senki papnak nem szenteltethetik­ föl, ha magyar nyelvbeni jártas­ságát nem bizonyitja­ be, a’ magyarul nem tu­dók pedig falusi tanítók sem lehetnek; az egyházi mindenféle számadások egyedül ma­gyarul szerkesztessenek, Zay grófnak köszö­­nő­ felirat, ezenkívül még az ellene irt gúnyi­­rat jegyzőkönyvileg is rászaltatik. 5 ) A’ dob­­sinai egyezés eltörlesztése ’s megszüntetése pártolásra nem érdemesítetett. 6) A’ vallásos sérelmek orvoslása végett országgyűlés-sürgető, mult évihez hason szellemű felírás küldetett­ föl. ( 7) A’ nyíregyházi népnevelőket képezendő intézetre dicséretet érdemlő ajánlatok tétettek. Az ezen gyűlés tiszteletére a’ rozsnyai egyház néhány bőkezű tagjai által adott lakomán Zi­chy Domokos gróf s megyés püspök ő méltó­sága is megjelent, ki is másnap e’ szívességet viszonzotta lakomájával, a’ jelen voltakat még inkább meggyőzvén keresztyéni tü­relmességé­­ről. Magában az ülésben is számos református ’s katholicus egyházi és világi volt jelen. J­r. Abauji közgyűlés, Hassa augustus 28-a. Fo­lyó hó 23-i napján kezdett, és mai napig bé­­zárólag folytatott Abauj megyei évnegyedi köz­gyűlés kitünőbb eredményei következők: l) mult évnegyedi közgyűlés jegyzőkönyve felol­­vastatván , felkelt P. táblabiró, és a’ mult köz­gyűlés azon határozását, mely szerint a’ köz­gyűlések helyére kiki illendő nemzeti ruhában, és az ülési jogaikkal élni akarók kardosan meg­jelenni tartoznak, taglalgatván: azt a’ jelenkor fér­fias, és tettekben, nem hiú felszínben tük­röző szellemével, ’s a’nemesi szabadságok kard­hoz és sujtáshoz nem kötött, és ily­es külső­ségektől nem feltételezett természetével nem egyezőnek, sőt a’ szegényebb sorsú nemességet jogainak gyakorlatában korlátozónak lenni ál­­litá, melynélfogva ezen szerinte czélszerűtlen, és a’ törvény lelkéből nem merített megyei határozatnak viszszahozását inditványozá. A’ nagyobb rész tagadá, hogy megyei egyes tag­nak a’ megye közhatározatát feszegetni,­ és az ellen kifogni joga lenne, sőt a’ fő ügyvéd re­­protestált is; egyébiránt a’ külső jellemekben is élő nemzetiség fentartása szükséget, és az illendőséget veték az indítvány ellenmérlegéül, melyet K. fiatal ügyvéden kivil más senki sem pártolt. Ezen uj modorú szónok, szavak dagá­lyában áradozó, zavaros, és öszszefüggés nél­küli beszédében, a’ megye kérdéses határoza­tát, nem a’ nemzet életéből mentettnek ( ?) és tehát olyannak, melynek hatását szükségkép veszítenie kelletik, és tudja az ég minek még — állitgatván, végre oly gyanúsitó rágalmak­kal élt a’ megye méltósága ellen, hogy az el­nök által többizben, rendre és illendőségre kelle intettnie; midőn pedig beszédének azon fénypontjára jöne, mely szerint állitá, hogy a’ szikszai gatyás nemes, far­kos bunkóval tán még jobban tudná mint karddal, physikai ereje mennyire terjeszkedését megmutatni; ebbéli nyi­latkozata komoly és általános roszalással és kifakadással fogadtatván; — a’ bunkók érdeké­ben szólló, és azokat kiemelő szónok, szigorú megrovatása , és actiovali fenyegetőzés után hallgatásra hozatott. Valóban nem hittük vol­na hogy ezen új szabású szónok a’ magyar nemzetiség magas jelentésű disz és példa je­léről oly lealázó véleményt táplálhatni képes lenne, hogy azt a’ régi harezos idők, ’s ma­gyar hős vitézség, és bajnokiság dicsövette symbolumát, a’ béke áldott hüvelyében nyug­vó kardot, durva erömérközések eszközé­vé le aljasitani, és azt a’ puszta és erdő vad fia kezébe illő haramia- fegyverrel­ a’ fur­­kós bunkóval öszszehasonlitni merészkednek. M­I­­nd ezekre a’ határozat oda üte ki, hogy a’ rendek előbbi határozatuk mellett maradnak. 2) Felolvastatott a’ n. mélt. magyar kir. can­­calleriának levele, melyben ns. Kassa városa tanácsának,— egy zsidó ékárus boltjának, qua tamen zsidóénak — általa elrendelt tényleges bezáratása nyomán, ellene — a’ város ellen — alispányi szék előtt folyamatban lévő kereset elenyésztetését tárgyazó­­kérése megtagadtatik , és a’ folyamodó nj város, lehető védelmének a’ perbe leendő beiktatására utasittatik. e)Fel­­olvastatott ns Somogy vármegye levele, mely­ben e’ megyét felszóllitja, hogy Z­ibay Ferencz, hazai hitű, és a’ maga nemében egyetlen re­mekművének a’ nemzeti muzeum számára or­szágosan leendő megvételét: a’ jövő országgyű­

Next