Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-06-10 / 46. szám
zása tekintetéből, méltóztatott bővebb megvizsgálás alá rendelni. 3-or A’ mi a’ 92, 950 és 94-k a’ vallásról szólló és az 1837-b. mártzius 8-d. napján 1091 udvari számok alatt költelmes kir. leirat által a’ végre viszszautasitott törvényczikkeket illeti, hogy azok helyett a’ vallások egyenlő jogait biztositó, és a’ vallásos felekezetek egymáshoz való szereteteket fenntartó, ’s a’ telkiesméret szabadságát nem korlátoló új törvények hozassanak, ezekre nézve kinyilatkoztatják a’ RR. és RR, hogy mivel mind a’ leopoldi kötéslevélben , mind az azt megelőzött és követett több törvénycikkben, a’ vallások egyenlő jogait elégedendőleg biztosítva látják, e’ részben újabb törvények felajánlását szükségtelennek tartják, annálfogva ezen fennidézett törvénycikkeket a’ rendszeres biztosság vizsgálata alá nem is rendelik, hanem háládatosan elismerve azon elveknek szentségét, melyeket ő Felsége ezen czikkek meg nem erősítését azország Rendeinek tudtokra adó kímes kir. leiratában méltóztatott kifejezni, csak azon kéréssel folyamodnak ő Felsége igazságszeretetéhez, hogy ez iránti fennálló törvényeiket megtartani, és másokkal is megtartatni, valamint azon viszszaéléseket melyek ezek ellenére becsúsztak megszüntetni, és az ezek ellenére történt sérelmeket orvosolni méltóztassék a mit hogy ő Felsége eszközölhessen, kötelességévé tétetik az ezen országgyűlése által a’ sérelmek megvizsgálására kirendelt bíráló biztosságnak, hogy a’ már említett 1837-béli országgyűlésen kidolgozva volt, de csak az idő rövidsége miatt az ország Rendei által tárgyalás alá nem vétethetett vallásbéli sérelmekhez adván az azután történteket is, azokat 8-ad napok alatt terjeszszék az ország Rendei elibe, hogy azok a feliratban ö Felsége elibe terjesztessenek.— A mi továbbá: 4-szer A’ közelebbi 1841-d. év mártz. 8-d. napján 4811 udvari számok alatt költelmes kir. leiratban felhozott azon kifejezést illeti, mintha a mult országgyűlésen az ezen törvényezikkeket illető felterjesztésben, a’ felvétel módja maga rendjén nem történt volna , erre nézve a HH. és RR. most is úgy látják, hogy az 1791-béli lld. törvényezikk rendszabályaitól nem távoztak el. Elnöke nagysaga a’ jövő ülésre kitűzé napirendre a’ jelen ülés 275-d. száma alatt felolvasott és kéziratra kivett három feliratok megvizsgálását, egyszersmind kinyilatkoztatván, hogy a’ midőn a’ Rendek ezzeli készenleteket jelenteni fogják, országos ülést fog tartani.— Rövid közlés: Junius 0-k. szabad kir. Kolozsvár város egyik követe Méhes Sámuel, id. gr. Bethlen Fal általmondott beszédben némely a’ nevezett várost érdeklő kitételekre nézve beadta követ társa Gross Gustáv által is aláirt orásos ellentmondását, mely fel is olvastatván, több országgyűlési tagok által pártoltatott. Azután felolvastatok a’ szélbeli katonaságot tárgyazó három felirati tervek, ’s megvizsgáltatván , némely azokban tett módosítások után egy küldöttség által közöltettek a’ kir. főkormányszékkel. Felolvastatott ’s kézirata adatott a’ lajstrom tárgyában készült felirat is, mi a’ jövő ülésre kitüzetett. Továbbá inditványoztatván, hogy egy nemzeti múzeum felallitása, a’ nemzeti színház, országos tanácskozó terem és főkormányzói lak tárgya tüzetne ki napirendre, nemkülömben hogy az ország anyagi jóllétét érdeklő tárgyak is vétetnének már tanácskozás alá : az elsőre nézve abban állapodtak meg a’ RR, hogy mihelyt a’ már napirenden álló tárgyak feletti tanácskozások bévégeztetnek, vétessék országos tárgyalás alá) a’ másodikra nézve pedig határoztatok, hogy elnöke nagymaga által ujjabban is szóllittassanak fel az illető rendszeres biztosságok elnökei, hogy az indítvány értelmében munkálatokat készítvén, azokat terjeszszék minél előbb a’ Rendek ebbe. Egyházi közgyűlés (Fölytatás). Minekutánna ilyen móddal a’ nevezett püspöki eklézsiák az addigi állásokból kiformálásra czélzó tervet illetőleg, magok nézeteiket ’s részint okleveleiket az egyházi főtanácsnak béadták, e' vélemények, a’ fogarasi eklézsia levelei nélkül az 1859'b Gernyeszegen tartott közönséges szent zsinatra leküldettek, és e’ tárgyolt fontolóra vétetvén, miután a’ nevezett szent gyűlés meggyőződhetett a közlött irományokból, hogy az esperesti felsöség alá vettetni czélzott eklézsiák részéről kemény sőt makacs ellenszegülésre találand, s a’ legnagyobb erőltetésnek is kártékony viszszahatásnál aligha miás eredménnyé lenne: jónak látta a több százados gyakorlat és szokás által megszentelt állását azon eklézsiáknak nem bolygatni, ’s azoknak továbbb is püspöki vizsgálat alatt hagyásokat kimondotta, de bizonyos feltételek mellett, többek köztt, hogy a nevezett eklézsiák legalább minden harmadik esztendőben a’ püspök által megvizsgáltassanak, azoknak papjai, midőn hivataljokba béállanak, tartozzanak püspöki egyezést kérni; azon egyházi megyében, melynek kebelében esnek, ha megválasztatnak,