Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-06-30 / 52. szám
IP3 !¡' yt* 131|j 025 tCI-CS. T. ez. olvasóinkat figyelmeztetjük a’ jövő félévi előfizetésre, melynek korán beküldését tisztelettel kérjük, mert a’ hírlapnak eleitől fogva pontosan megküldését csak igy lehet leginkább biztositni.—Ifüílfit Cííi Jelen ’s Toldalékja, és a’ Gyermekbarát (hetenként négy iv) félévi díjjál fi&au iTt. ezüstben. — Mull és Jelen ’s Toldalékja csak magára helyben 5 rft..postán 5 rft. IS kr. ezüstben. fla^yar Gyermekbarát (képekkel) csak magára helyben 3 fiai'OHI Tft. eZÜStbeil . postán 3 rtt. lil*. eZÜStbeil. Minden cs. k. postán lehet előfizetni, különben biztos a stalomtórszékül^ ________ _____ Kolozsvár junius 30-i. 1843. 53-dik szám. I. Honi tudósítások. II. Külföldi tudósítások. Napi események. 1. Hóri tudósítások. Előleges rövid közlés Belső szolnok megye tisztújító közgyűléséről. ( Végzet) E’ félévi utolsó számunkban e’ közgyűlést illető tudósításunkat egész terjedelmében nem közölhetvén, hogy ne legyünk kéntelenek azt a’ jövő félévben megszakasztva kezdeni, annak egészbeni kiadása megkezdését a’ jövő, mint a’ 2-3. félévi első számra halasztjuk. Csakugyan megemlítvén már mult számunkban a megyének a’ tisztujitás tárgyában érkezett címes kir. leiratra tett határozatát, itt közöljük a’ kisebb megyei hivatalokra választottak névsorát. Főispán e maga előterjesztése következéséül a’ királyi megerősítés alá nem tartozó, tehát alsóbb tisztek választása elhatároztatván: a’ szózatok beszedésére öt biztosság neveztetett, egy az írástudókra négy az írástudatlanokra nézve, ’s igy a’ választások megtörténtek. Szózatok többséget nyertek az aljegyzőségre. Szentimrei Bak István 1500— kir. dézmatár nok tagja, Alsó Farkas 885 —szólgabiroi, s adóegyenlitő biztosi hivatalokra: köfarki járásban : sz. b. Halmágyi László 115— a. e. 11 aragos István 1214— rettegi járásban: sz. b. Mózsa Ferencz 877—a.e. Molnár András 475 — kacskói járásban: sz. b. Rácz Ádám17 Q — a. c. Horváth László 708 — láposi járásban: sz. b. Técsi Sámuel 1557 —a.e. Szentimrei Bak Ferencz 1474 — déézsi járásban: sz. b. Simon János 1519 —a- e- Szarvadi Sándor 1219 — bálványos-váraljai járásban: sz. b. Rácz György 1541— a. e. Szentpáli Ákos 053 — bethleni járásban: sz. b. Katona Elek 1420 — a. e. Winter József 7Q4 — alparéti járásban: sz. b. Méhesi József 152Q — a.e. Barthos József 823 —■ waadi járásban : sz. b. Pécsi Ádám 1414—a.e. Benedekfi István 605 —szurduki járásban: sz. b. Berzenczei Miklós Q03 —a. e. Eperjesi Baroly Q08— szózatokkal: kik nyert hivatalaikba maga rendin fel is eskettettek. — Elöleges közlés Kraszna megye év negyedes közgyűléséről. Nem közölhetvén e’ félévi számban e’ közgyűlést illető terjedelmes tudósítást, abból elölegesen némelyeket még is megemlitni kivárnánk. A’ gyűlés alispána, Kabós József úr elnöklete alatt jun. 22-d. ’s következő napjain tartatott. Előbb a’ kir. kormányi rendeletek vétettek fel. — Egy a’ postabér tárgyában kelt rendeletre felíratni határoztatok, hogy a’ fels. kir. kormányszék eszközölje ki a’ posták dolgának törvényes rendelkezés alá tételét. A’ katona élelmezés tárgyában költ más rendeletre viszszairatik, hogy ennek országgyűlés által elintézése, ’s igy törvény útján czélszerű elrendelése lévén a’ megye óhajtása, a’ kir. kormányszék ezt is ő Felségénél eszközölje ki. — A’ kir. kormányszék a’ mult évben a’ megye szükségére kivántató írószerek árrából fizetetten lévő Q ezüst rft 30 Urnak a’ házi pénztárból kifizetését megtagadván , ez újra sürgettetik. A’ tisztségnek mult év decemberében tett azon felterjesztésére, hogy a’ megyei mérnöknek írószerekre évenként bizonyos öszveg adassék, a’ kir. kormányszék azt irta viszsza , hogy a’ megye számára kiszabott írószerekből szakasztassék ki, mire a’ megyei írnok arra utasittatott, hogy e’ szüksége pótlását a’ tartományi épitő hivataltól eszközölje. (Közelebbről bővebben.) Iszíisigy ilési közlés Közelebbi számunkban tett Ígéretünk szerint az utolsó kerületi ülésekben a’ vegyes házasság ’s azzal kapcsolatban lévő egyházi körlevél, pápai breve, ’s királyi placetum ügyében folyt vitatásokból némelyeket megemlitendünk. — Egy jeles szónok különösen előadta, milyen súrlódásokat szült már az 1839-40-esiki országgyűlés előtt a’ vegyes házassági sérelem, ’s ezen országgyűlés elbomlása után mennyire nevelkedtek azok- hogy a’ hath. papság számba nem vévén sem az ország közkívánatát, sem a’ BB. határozatát, oly szellemben adta ki azt illető pásztori körleveleit, milyenek a’ rozsnyói és nagy váradi encyclika valának. (A' mint tudva van, nem régen meg halátozott nagyváradi püspök Laicsák Ferencz utánozta legelőbb Magyarországa//, a köllni érsek példáját a' vegyes házasságokat kárhoztató és akadályozó körlevelében.) Látván a’ papság, hogy említett lépése ellen az országnak majd minden törvényhatóságai felszólaltak , Romába egy követséget küldött a’ szent székkel alkudozni. Ide Magyarország függetlensége tekintetéből ez ellen több vármegyék tüstént óvást tettek. Romában elhatároztatott egy a vegyes házasságokat roszaló brevet küldeni a’ magyarországi püspökökhöz. E roszalás azonban a’ magyarországi törvényt tekintve semmit érő. A’ II Sylvester papától apostoli hatalommal felruházott Sz. István, decretumában ezt hagyta: „unaquaeque natio propriis regatur legibus.“ Szent László a’ német császárt és más világi fejedelmeket porig lealázóII Gergely pápa ellen koronája méltóságát fenntartotta . Kálmán az investitura jogában Paschalis papának nem engedett cardinalis Gentilis a’ Rákos mezején I Károly választatása alkalmával szemmel látott tanúja volt a’ nemzet függetlenségi magos érzetének , mely a’ római szent széknek béavatkozását viszszautasitotta , és ismeretes Mátyás király válasza, hogy az ország a’ crux duplicatát, inkább triplicatával (ez a görög anyaszent egyházé) cseréli fel, mintsem a’ pápának maga dolgaiba befolyást engedjen. E’ szellem lelkessté a’ most uralkodó házbeli fejedelmeinket is, azért azon egri érsek ki ezelőtt néhány tizeddel a’ romai széknek panaszolt, az akkori fejedelem által megfeddezett. Jellemző vonása nemzetünk történeteinek, inkább mindent feláldozni mint függetlenségünket. A' szóló megyéje a’ vegyes házassági kérdésből eredeti sérelem orvoslása eszközlését kötelességévé tette, s miután tizenöt rendbeli felírásra e’ tárgyban semmi nyugtató választ nem kapott, képtelen volt rendelést tenni, hogy a’ vegyes házasságok a’ megye keblében protestáns pap előtt köttessenek.Más szólók említették, hogy a’ hatból, clerus ötven esztendeig nem tagadta meg a’ vegyes házasságoktól az áldást, ’s az uj divat csak közelebbről csuszott bé, de a’ jó ügy győzni fog, mert a’ papság maga számolásából kifelejtette a' historia azon lapjait, melyek a’ régi setét századok előidézését nem engedik. — Volt követ, ki nem akart a hazának Romától függetlensége mutogatásába ereszkedni, mert, a’ mint mondá oly időben élünk, midőn nem szükség azt bizonyitni hogy a’világi hatalmasságok Romától függetlenek. A’ clerus eljárása ez ügyben a’ hivet kétkedővé, a’ kétkedőt hitetlenné teszi , ’s ha a’ papság az indifferentismust akarta volna terjeszteni , ennél jobb módot nem választhatott, átaljában annak protestáns jezsuiták is — ha lennének — roszabb tanácsot nem adhattak volna. A' vallás nem arra való hogy szét-válaszszon , de egyesítés eszköze , a' papok pedig oly állapotba helyheztetik a’ hivet, hogy nem tudja melyiknek engedelmeskedjék, a’ státusnak vagy egyháznak? — Ez nem a’ katholika vallás, hanem a’ hierarchia tanja.— Küldői az ily állapotot előidézőket büntetés alá vonatni,’s a’ vegyes házasságok ügyében költ rendeleteket eltöröltetni kívánják. Egyszersmind felszálltá a’ elemst , hogy mivel e' viszszálkodásoknak oka a’papságnak törvény hozásba avatkozásától függ, hagyják el azon táblát, hol különben is igen ferde állásuk van. .. Egy más szónok állítása szerint azon szokásnak, melyet a’ kath. egyház ötven év alatt gyakorolt (mivel 1. 1790-től 1841-ig az elegyes házasságok meg áldása kétségbe nem hozatott) megváltoztatását sem a’ kül viszonyok, sem a’ hazánké nem tették szükségessé. Ezen ügyet sérelemnek kinyilatkoztatni, ’s orvoslását szilárdul kell kérni. — Miután egy követ abban megnyugvását jelentette, ha a’ papi javak secularisatioja iránt tett indítványa a’ nevelési rendszert tárgyazó vitatással együtt vétetik fel, egy káptalani követ a’ kathol. egyház antonomiája mellett szólalt fel, s kijelenté, hogy a’ vegyes házassági ügyben az egész kathol világ püspökeihez intézett brevenel, kiki a’ kathol. egységnél fogva engedelmeskedni köteles. — A’ placetumok a’ 14-d. században vették eredetüket, ’s azok csak a’ papi beneficiumokat tárgyszó brevekre adattak. A' szorosan hittan! brevek nem 52