Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-24 / 7. szám

Megjelenik a­ históriai cí Mindennemű hirdetések kö­­rébocs kiadásért az első díjnak felét kell üzetni. A politikai erdélyi­­hirlap minden héten kétszer, kedden éa 1 p c n t e k r u. Félévi előfizetés helyben 5 rft. 12 hr. a’ „Magyar Ciyermekbaráttal“ 6 rft. ezüstben, »tilláért a’ felvetői,' H egyszeri kiadás dija az i-­d nyomtatott sortól «' 16-dik­ig, 20 hr azontúl minden sor 3 hr. ezüstben , második és harmadik Kolozsvár Januarius 14-k. 1843. — 1-dik szám. I. Honi tudósítások. H. Külföldi tudósítások. Ujságmagyarázó tár. Napi események. 1. IS0111 tudósitások. alapítványi levél. Itt közöljük erdélyi k. püs­pök Kovács Miklós úr n­evejának közelebbi számunk­ban említett hazafi nagyszerű alapítványát tárgyazó és a ja­­nuarius 18-i tartott országos ülésben felolvasott levelét: Tekintetes KK és RR! Minekutánna az országos múzeum felállítása, mind a lelkes és buzgó egyes hazafiak önkéntes ajánlata, mind pe­dig a’ teil. KK és KK e’ tárgyban tett határozata által oly alapot nyert, hogy létrehozása kétséget már nem szenved­het: én is hazám hisze, nemzetem mivelődése, s ebből kö­vetkező fénye előmozdítása tekintetéből csekély ugyan de forró kebelből eredő ajánlatommal a haza oltárához járulni elhatároztam : ez okon 5000 az az: öt ezer, igaz értékű (con­­ventios) rforintokat az országos múzeum tőkéje alapitása s gyarapítására oly'­formán ajánlok, hogy ennek évenkénti ka­matja az országosan választott bizottmány felügyelete alatt, a’ most érintett czélra fordittassék , egyszersmind azt is ki­nyilatkoztatván, hogy ezen tőkét tüstént mihelyt felséges Fe­jedelmünknek az országos múzeum felállítását helybenhagyó kegyes válasza ráegérkezend, a’ fennebb említett bizottmány­nak által fogom adni. Mely buzgó hazafi érzésből eredeti a­­jánlatomnak a’ tek. KK és KK által szíves elfogadását alá­zatosan kérvén és bizodalommal rem­énylvén tisztelettel, öröklőit A* tek. KKnak és RKnek alázatos szolgájok Kolozsvárit januar. 17-k Kovács Miklós erdélyi püspök. Halál­ozás. Folyó év januariussa 10-kén halt-m­eg Kő­vár vidékén floszszufalván korompai gr. Br­unsz­vik­ K­a­­rólina gr. Teleki Imre­n­é. A’ temetési pompa helyett szóbeli hagyománynyal rendelt a­ kolozsvári külsőmonos­­tor-utszai kathol. kisded-óvó intézetnek 50, a’ hoszszufalvi ref. oskolának hasonlólag 50 aranyokat, melyek le is fizet­tettek. — Kolozsvárit, januar. 2­1-k. Az időjárása néhány nap óta oly lágy és engedékeny, éppen azért rendetlen, hogy nem télhó­ban, de tavaszidőben láttatunk lenni, a’ mi valamint a’ természet folyásával ellenkező, úgy sok betegségek ’s kivált a’ folyvást uralkodó himlőnek is oka.— E’ hónap o­kán és 12-kén csak hamar egymásután kétszer adták az itteni nemzeti szín­házban a’ magyar tudós társaságtól közelebbi nagy gyűlésé­ben száz aranynyal jutalmazott ,,Tisztujitás”” czimü vígjáté­kot Nagy Ignácztól. A’ darab valóságos komédia, kaczagás­­ra indító mulattató egyes jelenések vannak benne, ’s igy té­li esti időtöltésnek megjár, de számos mi­vejtek véleménye szerint, száz aranyat semmi esetben nem érdemel, ’s vala­mint azon környülállás, hogy a’ színház nézőkkel dugva tö­mötten volt, közönségünk jóizlését tanúsító adatnak nem te­kintethetik, úgy egy ilyen darabnak, mely a’ korteskedést u­­gyan helyesen rójja­ meg, de más felől a' nemzetet s alkot­mányos éltét szembeszökő vastag vonásokban a’ színpadon gúnyra kiteszi, a’ tudós társaság által megkoszorúzása derék akadémiánk érdemei közzé nem számlálható, ’s minden eset­ben sajnos bizonyságát adja , hogy Thaleja a’ mostani ma­gyar drámai költőkre születésükkor nyájasan nem pillantott. Egy tan­­oskolódó magyarországi első alispán, egy oly gvá­­­­z vármegyei első orvos, kivel elhitetik azt, hogy a’ mit a’ szemivel látott, nem látta, mint valódi költemények, úgy jel­lemző vonásai a’ darab szegénységének. — Nifont de Karke­nr, ki kevés napok alatt városunkat elhagyni szándékozik, cosmorámai jeles mutatványait folytatja, melyeknek becsét czélszerű, és sokszor meglepő érdekes változtatásokkal mes­­tenseg neveli. A’mi veit közönség azokban kedves eldelletet ta­lálhat, ’s valóban a’ Hercz és társa Suhr nem hi­v és közönséges pa­norámájánál minden esetben sokkal elebbvalók, bed a'vasta*­ nagyszonveg a nézők sí­­met erősen érdekli, sőt rontja, mint több ?*oldakból hallottuk. — Országgyűlési hiteles Isi­dósitások­. a* januar. 7-h. tartott százhuszonhatodik országos ülés­ben, a’ jegyzőkönyv megállítása után, elnök­e nagymlga e­­láterjesztvén hogy a’ kir. kormányszék is az ülésben meg­kíván jelenni, ’s erre a’ kir. kormányszék csal; hamar bé is jővén, szokott helye elfoglalása után, kir. főkormányzó ő nagymlga jelenti, miszerént a’ kir. biztos ő nagymlga á­l­tal­it ül­d­öt­te a’ Rendekhez az országgyűlés meghoszszabbitása tárgyában leérkezett k­lmes k. leiratot, mire olvastad!. : a’ A’ kir. biztos Ő nagy miságának a’ Rendekhez folyó év és hó­nap 4­k költ általirása, mely mellett az irt tárgyban érke­zett klmes kir. leiratot a’ KKnak és RRnek megküldi, b) Ol­­vastatik ő Felségének a’ közelebb mult év december 2.*k 5.549 udvari számok alatt költ­elmes kir. leirata, melyben azt méltóztatik­ válaszolni, hogy­ e’ jelen országgyűlés tartása ideje a’ KK és RR kérésére a jövő fébr. 4-d napjáig meg­­hoszszabbittatik, de akkor mulhatatlanúl bé fog záratni. Mely fennebbi irományok köziratra kéretvén, kiadattatásuk meg­­határoztatott. Ezekután a’ kir. kormányszék az ülésből eltá­vozván: Országos elnök ő nagyslga jelenti, hogy a’ rendszeres bíráló biztosság mult ülés 520-d száma alatti megbízatása következésében az általvett ládákból a’ szózatokat kiszedvén béadta maga jegyzékét, mely felolvastatván a) Az országos múze­um igazgatóinak szózatok többségével következő egyének válasz­tattak u. m. gr. Teleki József főkormányzó , nagymaga 12­1, Bedeus József tartományi főbiztos 115, Cserei Farkas kor­­mányszéki tanácsos 12­1, kir. hivatalosok: Gál Domokos 74, gr. Gyulai Lajos 121, gr Teleki Domokos 12­1, Horváth Ist­ván 121, követek: Zeyli József 121, Méhes Sámuel 121 szó­zatékkal. b) Szinházi igazgatóknak: gr. Mik­ó Imre kormány­széki tanácsos 12­1, gr Bethlen Imre kormány­széki titoll­­nok 119, gr. Mikes János hír hivatalos 12­1, b. Huszár Ká­roly k­övet 12­1, Groisz Gustáv követ 12­1 szózatékkal, c) Országos terem pltési igazgatóknak : b. Kemény Ferencz ö nagymlga 121, facskasi Fal­­őispáni helytartó 121, Gebbel Károly kormányszéki timkrok 109, idősbb gr. Bethlen Sán­dor kir. hivatalos 121, Szabó József kir. hivatalos 119 szó­zatokkal. Elnök ő nagymlga felszólítja a’ KKat és RKet, hogy a’ múlt ülés 554. d száma alatt napirendre tűzött kormányszé­ki tanácsosok kinevezt­etésérő­l szóló kímes kir. leirathoz, mely már az előleges tanácskozásokat megjárta, szóljanak hozzá , mire az e’ tárgy béli rímes kir. leirat újból felolvas­tatván, az a’ feletti tanácskozás elkezdődött, s bé is végez­tetvén, a’ KB és RR határoztak , hogy egy ő Felsége atyai kegyes szine ek­be intézendő alázatos feliratban irattassék­­meg, miszerént a’ RK és RR ezen kegyelmes kir. leiratból a’ legmélyebb fájdalommal értették, hogy azon négy­ hivatali helyek közzű­l, melyekre a’ megerősítés tétetett, az egyikre tett választásból két személy a’ másikból pedig egy sem erő­­sittetvén­ meg, ez által sarkalatos választási joguk ismételve a’ legtetemesebb sérelmet szenvedte. Ellenkezik az igazgatás ezen tette az 1791-bőli 20-d törvényczik­kelv­­yel , mely a’ választást minden ürességbe jött hivatali helyekre külön té­tetni rendelvén , nyíltan kimondja azt is, hogy a’ legfelsőbb megerősítés ezen választásokból történjék, mi ha az igazga­tás által nem oly' értelemben teljesíttetik­ , nyilvános hogy a Rendeknek azon hivatali helyre tett választásuk, melyből ki­nevezés nem történt, minden eredmény nélkülivé lesz, elle­nére az említett törvény­czikkelynek­­ ellenére az igazgatás és nemzet országos hivatalok betöltése körüli viszonyának; ellenére azon huzamos gyakorlatnak, miszerint a’ választá­sok nem különben mint a’ megerősítéstől is, hivatali helyek szerint szoktak intéztetni. Bőven felfejtették ezt a KK és BR 1837-b novemb. 20-ról tett felirat jok­ban, a midőn fiúi őszinteséggel kimondották azt is, hogy a’ kormányszék ide­iglenes állásábóli kimenekülés sürgető óhajtása volt egyedü­li oka annak, hogy a’ megerősítés körüli számos sérelmek mellett is, melyeknek egyik főpontját a’ jelen ismételt sere­

Next