Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-01-06 / 2. szám
Rövid közlés. A’ január. 3-k tartott országos ülésben, a nemzeti múzeumra felügyelő s három nemzet kebléből országosan kinevezendő és lubrirz tagból álló, valamint a nemzeti színház igazgatása*:» rendeletulös"k öt tagból álló választmányokra a szótatoló czedulák béadattak, ’s egy biztosságnak adottakat számbavétel végett.— Továbbá az országos rendszeres bizottmányra nézve közelebbről ő Felségétől leküldött (az 1-ső számú Toldalékban közlött) törvényjavaslat elfogadtatott, s a’ szokott ábrásokkal felkészítve ő Felségéhez az azt törvénynyé tevő fejedelmi aláírás végett felküldetni határoztatott. — Napirendre az uj kormányszéki tanácsosok felesketése tüzetett ki. Nemesi szabadság. Most, midőn hazánk Kh-ei a’ földnépe sorsa javításán munkásodnnak, nem árt egy esetet, egy példát a’ nyilvánosság stélüszéeelibe adni, mi azon emberi terv szükségességét igen világosan mutatja. És Gyalu városában, Kolozsvárhoz közel lakik egy táblabiró, tehát nemes ember K. J., ki múlt év octobere 22-k bélavatvári laposán Styélán nevű emberét, égrekiáltó káromkodások között szidta, mocskolta szegényt, hogy egy köves barázdát miért nem szántak fel . Ezzel,ivele maga szekerébe az ökreit béfogatta , hogy együtt a kérdéses földre kimenjenek; azonban arra erőltette a’ mondott szegény jobbágyot, hogy a’ jármot vegye a’ nyakába, ’s úgy vigye ki a’ mezőre, mi valóban úgy is történt a’ 1X-d. század 42-d évében. A’ jármot nyakába akasztva ment a’ szegény ember zsarnok ura mellett, végig az úgy nevezett szucsáhimszán. Semmit sem használt, hogy az erőszakos és köszvénynyel bajlódó nemes felesége őtet, midőn azt teendő vala, intette, sőt ily szavakkal: „Te Istentől elvetemedett, most is sajtol az Isten: miért mivelsz ilyeneket? szándékáról leverni akarta: embertelen parancsolatjának teljesedni kellett.”• Belső Szolnok vármegye közgyűlése Deézs január. 1-én. E’ vármegye köztiszteletet méltán érdemlett, és közbizodalmával biró főispánja cs. k. kamarás m. gróf ifjabb Bethlen Pál a’ testvér Magyarhonban lévén, midőn az igazgatása alatt lévő törvényhatóságot maga törvényes jogaival való élésében soha nem gátolni de abbban mindég megtartani óhajtaná: felszólitá igazgató főbiró Nemes József urat, hogy ha a’ nemes Rendek az évnegyedes közgyűlést itthon nem fete alatt megtartani kívánnák, azonnal tartson közgyűlést. •• Ebből kifolyólag tisztelt föbiró úr, a’ nemes Rendek vélekedését lehető módon kiszemelvén, abból megértette, hogy az év negyedes közgyűlést minden esetre, és annyival inkább meg kívánnák tartatni, mivel már is tovább haladott maga idejénél; osztán országgyűlési követeiknek pótlék utasítványra lenne szükségük, és törvényes jogaik gyakorlatából semmit sem kívánnak elmulasztani. Ennek eredményéül m. h. 21-ére évnegyedes közgyűlés hirdettetett. Megelőző napon délután 4 órára elöleges tanácskozásra a’ begyült birtokosok meghivatván, nem igen nagy számmal meg is jelentek; hol is többó ur a’ közgyűlés tárgyait elöleges tanácskozás végett kitűzte; ’s azok rendre vitatás alá vétettek. Másnap reggel 16 órakor, megyénk Kendei az idő mostohaságához képpest meglehetős számmal begyülvén, a’ főbiró elnöki székéből a’Rendeknek feles számmal való bé gyűlésén való örömét jelenté és előadá, miszerint most először oly szerencsés, hogy a nemes Rendeknek törvényes jogaik gyakorlatában mint elnök részt vegyen, midőn t i. a főispán távol lévén ezenközgyűlés tartását annyival sürgetőbbnek látta, mivel a folyó országgyűlésén lévő megyei követeknek némely pótló utasítványra lenne szükségük. Egyszersmind ajánlá a’ Rendeknek a’ kölcsönös egyetértést és atyafiságos türedelmet; mik a’ legczélravezetöbbek lehetnek egy erkölcsi testületben. Szchemdús beszédét „éljen!“ harsogások követvén, kevés szünet után legelsőbben is törvényszabta mód szerint a’ legközelebbi közgyűlés ó óta érkezett királyi főkormányi rendeletek olvastattak fel. 1-ször A’ fels. királyi főkormányszéknek idei 6407 számú k. rendelete és a’ mellé zárt hodolati hit és fejedelmi eskü szélról szóra. Mely is kihirdettetni, egyszersmind a’ megye követeinek utasításul adatai határoztatott az, hogy a’ leopolddali kötés 15-dik pontja ellen felemelt 50-ad és adónak leszállását erős akarattal kieszközölni igyekezzenek. 2or A’ fels. királyi fökormánynak idei 1837 szám alatti k. rendeletében magiratik, miszerint ő Felsége idei 154 udvari szám alatt, méltóztatott nagymagű cs. k. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, koronaőr, Szabolcs vármegyei főispán széki ifjabb gróf Teleki József ur ő excellentiaját a folytában lévő országgyűlés szabad választása következésében ezen Erdély nagy fejedelemség fökormányzójává kegyelmesen kinevezni; mit is a’ vármegye Kendei határtalan örömmel és „éljen!“ kiáltásokkal fogadtak; ’s miután ő nagyméltóságának , mindjárt e’ hazába való szerencsés belépésekor őszinte tisztelkedésöket megtenni szerencsések voltak, csak azon erős birodalom nyilvánítása maradt fenn, hogy e nagy* országgyűlésen a’ jegyzőkönyv 0 i()-ei száma y-d. pontja alatt e’ jelen kérelem tárgyalva volt, és »/. első ,‘'igára nézve határozva volt válasz ki nem adatott: a’ jelen országgyűlési követeknek azzal a’ válaszszal adassék ki, miszerint a’»«szerem első ága törvény útjára tartozó dolog lévén, annalf követésére utasíttatunk; a kérelem, más hét ága pedig aétel.. UK. és HM. által közelebbről tárgyalás alá fog vétetni. Továbbá m Felsőfejér vármegye követeinek azon kérelmét, melyben ügyvéd Kagotai Lászlónál« eldödei által 1775-ban Bitai Sámueltől elzálogosított, ’s 1815-ben általa ’s neje Katonai Karolina által nullum jus clausulával megörökösitett rész jószágára jus regiumot eszközöltetni kérnek, oly véleménynyel adta bé a’ biztosság a’ Rendeknek, hogy a’ kérelmes a’ regius consensus megnyerésiért a’ maga rendes útján a Felségéhez való fulyamodásra utasítassék.Mely jelentés első ágára nézve as Közép - Szolnok vármegyei követ atyánkfiainak adassék ki válaszul, miszerint a’ határbeli egyenetlenség dolga még az 1837/8-ki országgyűlésen a’ jelentésben kiírt számok alatt el lévén határozva, arra nézve ezúttal is törvény útjára útasítatnak ; és hogy a’ két utóbbi pontokra nézve a’ KK. és KK. a jelen országgyűlésen magok intézkedéseiket már megtették. Bagotai László pedig regius consensus nyerhetése végett a’ maga rendes útján ő Felségéhez való folyamodásra utasítatik. Olvastatik ugyan a’ bíráló biztosságnak jelentése, mely mellett a’ Megyés széki, berethalmi és muzsnai, Szebenszélsi, szelindek, és N. Sínk széki, báránykuti szász közönségeknek, még a’ mult 1858-ik évi országgyűlésére bé adva volt kérelmeiket, melyekben a’ hir. dézmának boldog emlékű Báthori István és Báthori Zsigmond fejedelmektől 1574, 1583 és 1508-ban nyert kiváltságaik ellenére helységeiktől ■nagyon távol Kolozsvárra a piaristák kohógyomához, és Kantába a’ minoritákhoz való fuvarozássali nagy megterheltetésöket pananaszolják és akon felmentetésöket kérik a’ kir. közügyész igazgatója azon feleletével együtt, miszerint hivatkozva az Approbata 2-d. r. 10-d. tit. 1, 2. art. az 5-d. r. 12-d. edict, és a’ C. C. 2 r. 4-d. articulusara ’s a’ reesus funduson dérmási hivatalt viselőknek több kiadott, országosnak elismert instructiojára , a’ kérelmeseknek fuvarozással tartozását erősíti , és ezen egyesek követeléseinek elhatározását az ítélő hatalom körébe tartozónak lenni állítja, ’s remelni, hogy a’ teli. KK. és KK. ezen kéréseket vizsgálatjok tárgyául nem teszik; ellenkező esetben ellentmondását jelenti, azzal a’ véleménynyel adta bé a’ biztosság a’ Rendeknek, hogy mivel kiváltság feletti kérdés forog fenn, és az Apr. C. 2- 1. 10. uit. 2. art. végére azt rendeli, hogy az elszólitást a' fiscalis gondviselők a’ mennyiben lehet alkalmaztassák úgy, hogy a’ szegénység ne terheltessék, ebbéli sérelmük orvoslása végett a’ kéreleesek a’ törvény útjára utasítassanak. Mire határozás: Utasítatnak a’ kérelmes közönségek sérelmük orvosolhatására nézve, a’ rendes törvény útjára. Olvastatik a’ bíráló biztosságnak, szélbeli katonai ügyvéd és hadnagy dalnoki Incze József kérelmére nézve, melyben hivatkozva az 1854-diki országgyűlés ebbe beadva volt kérelmében felfejtett okaira, magát a’ székely primori rendbe articulariter áttétetni kéri , azon jelentései hogy mivel az idézett 1834-beli kérelmet a' biztosság meg nem találhatta, e’ tárgyban semmi határozott véleményt nem adhat. Hatarosat. A’ biztosság jelentése szerint, a' kérelmes által említett 1834-beli kérése meg nem találtathatván , utasitatik annak ujabbani beadására. Olvastatik ugyan a’ bíráló biztosságnak jelentése, mely mellett is Fogaras vidékén a’ szélbeli katonaság felállíttatása alkalmával lakhelyeiket s tulajdonaikat elhagyott sebezi, désányi, oslahai, oháhai, vádi, vajda-recsei, netoti, kopecseli, liszai , szevesztréniyi, sarkartzai, ujsinkai, todoriczai, sárkányi, kománai és veniczei lakosoknak kérelmüket, melyben a’ számukra több versen hegyesen megígért, de mind ez ideig ki nem adott kárpótlást, az igazság és megújított fejedelmi ígéret méltánylásánál fogva kieszközöltetni kérik, azon véleménynyel adta bé a’ Rendeknek, hogy adódjék által a’ hir. fökormányszéknek a’ kért kárpótlás kieszközlése végett. Mire határoztatott: Adattassék által a’ hir. fökormányszéknek oly olyanságos ajánlással, hogy a’ felséges fejedelmi számos kegyes ígéretekhez képpest, a’ kérelmesek kárpótlását, hathatós maga közbevetése által eszközölje ki. Olvastattak ugyancsak a’ bíráló biztosságnak, a’ szebeni közönség által az odavaló árvák háza iránti, nem különben a’ károlyfejérvári zsidók egyesülete magok és minden erdélyi zsidók nevébenbenyujtott kérelmek tárgyában beadott két rendbeli jelentései, melyek záralékaikkal együtt a’ közigazgatási rendszeres bizottmánynak határoztatták átadatai tárgyalás végett. (Vége következik.)