Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-06 / 2. szám

Rövid közlés. A’ január. 3-k tartott országos ülés­ben, a nemzeti múzeumra felügyelő s három nemzet keb­léből országosan kinevezendő és lub­rirz tagból álló­, vala­mint a nemzeti színház igazgatása*:» rendeletulö­s"k öt tag­ból álló választmányokra a szótatoló czedulák béadattak, ’s egy biztosságnak adottakat számbavétel végett.— Továb­bá az országos rendszeres bizottmányra nézve közelebbről ő Felségétől leküldött (az 1-ső számú Toldalékban közlött) törvényjavaslat elfogadtatott, s a’ szokott ábrásokkal felké­szítve ő Felségéhez az azt törvénynyé tevő fejedelmi aláírás végett felküldetni határoztatott. — Napi­rendre az uj kormány­­széki tanácsosok felesketése tüzetett­ ki. Nemesi szabadság. Most, midőn hazánk Kh-ei a’ földnépe sorsa javításán munkásodnnak, nem árt egy­­ esetet, egy példát a’ nyilvánosság stélüszé­e­elibe adni, mi azon emberi terv szükségességét igen világosan mutatja. És Gyalu városában, Kolozsvárhoz közel lakik egy táblabiró, tehát nemes ember K. J., ki múlt év octobere 22-k bélavatvári l­a­posán Styélán nevű­­ emberét, égrekiáltó káromkodások között szidta, mocskolta szegényt, hogy egy köves barázdát mi­ért nem szántak fel . Ez­zel,ivele maga szekerébe az ökreit bé­­fogatta , hogy együtt a kérdéses földre kimenjenek; azon­ban arra erőltette a’ mondott szegény jobbágyot, hogy a’ jármot vegye a’ nyakába, ’s úgy vigye­ ki a’ mezőre, mi való­ban úgy is történt a’ 1X-d. század 42-d évében. A’ jármot nyakába akasztva ment a’ szegény ember zsarnok ura mel­lett, végig az úgy nevezett szucsáhi­mszán. Semmit sem hasz­nált, hogy az erőszakos és köszvénynyel bajlódó nemes fele­sége őtet, midőn azt teendő vala, intette, sőt ily szavakkal: „Te Istentől elvetemedett, most is sajtol az Is­ten: miért mivel­sz ilyeneket? szándékáról leverni a­­karta: embertelen parancsolatjának teljesedni kellett.”• Belső Szolnok vármegye közgyűlése Deézs ja­nuár. 1-én. E’ vármegye köztiszteletet méltán érdemlett, és köz­bizodalmával biró főispánja cs. k. kamarás m. gróf ifjabb Beth­len Pál a’ testvér Magyarhonban lévén, midőn az igazgatása alatt lévő törvényhatóságot maga törvényes jogaival való élé­sében soh­a nem gátolni de abbban mindég megtartani óhaj­taná: felszólitá igazgató főbiró Nemes József urat, hogy ha a’ nemes Rendek az évnegyedes közgyűlést itthon nem fe­te alatt megtartani kívánnák, azonnal tartson közgyűlést. •­• Ebből kifolyólag tisztelt föbiró úr, a’ nemes Rendek véle­kedését lehető módon kiszemelvén, abból megértette, hogy az év negyedes közgyűlést minden esetre, és annyival inkább meg kívánnák tartatni, mivel már is tovább haladott maga ide­­jénél; osztán országgyűlési követeiknek pótlék utasítványra lenne szükségük, és törvényes jogaik gyakorlatából semmit sem kívánnak elmulasztani. Ennek eredményéül m. h. 21-ére évnegyedes közgyűlés hirdettetett. Megelőző napon délután 4 órára elöleges tanácskozásra a’ begyült birtokosok meghi­vatván, nem igen nagy számmal meg is jelentek; hol is tö­­bb­ó ur a’ közgyűlés tárgyait elöleges tanácskozás végett ki­tűzte; ’s azok rendre vitatás alá vétettek. Másnap reggel 16 órakor, megyénk Kendei az idő mostohaságához képpest meg­lehetős számmal begyül­vén, a’ főbiró elnöki székéből a’Ren­deknek feles számmal való bé gyű­lésén való örömét jelenté és előadá, miszerint most először oly szerencsés, hogy a nemes Rendeknek törvényes jogaik gyakorlatában mint el­nök részt vegyen, midőn t i. a főispán távol lévén ezen­­közgyűlés tartását annyival sürgetőbbnek látta, mivel a folyó országgyűlésén lévő megyei követeknek némely pótló utasít­­ványra lenne szükségük. Egyszersmind ajánlá a’ Rendeknek a’ kölcsönös egyetértést és atyafiságos türedelmet; mik a’ legczélravezetöbbek lehetnek egy erkölcsi testületben. Szch­­­emdús beszédét „éljen!“ harsogások követvén, kevés szünet után legelsőbben is törvényszabta mód szerint a’ legköze­lebbi közgyűlés ó óta érkezett királyi főkormányi rendeletek olvastattak­ fel. 1-ször A’ fels. királyi főkormányszéknek idei 6407 számú k. rendelete és a’ mellé zárt hodolati hit és fe­jedelmi eskü szélról szóra. Mely is kihirdettetni, egyszer­smind a’ megye követeinek utasításul adatai határoztatott az, hogy a’ leopolddali kötés 15-dik pontja ellen felemelt 50-ad és adónak leszállását erős akarattal kieszközölni igyekezzenek. 2­or A’ fels. királyi fökormánynak idei 1837 szám alatti k. rendeletében magiratik, miszerint ő Felsége idei 154 ud­vari szám alatt, méltóztatott nagymagű cs. k. kamarás, valósá­gos belső titkos tanácsos, koronaőr, Szabolcs vármegyei fő­ispán széki ifjabb gróf Teleki József ur ő excellentiaját a folytában lévő országgyűlés szabad választása következésé­ben ezen Erdély nagy fejedelemség fökormányzójává kegyel­mesen kinevezni; mit is a’ vármegye Kendei határtalan öröm­mel és „éljen!“ kiáltásokkal fogadtak; ’s miután ő nagymél­tóságának , mindjárt e’ hazába való szerencsés belépésekor őszinte tisztelkedésöket megtenni szerencsések voltak, csak azon erős birodalom nyilvánítása maradt­ fenn, hogy e nagy* országgyű­lésen a’ jegyzőköny­v 0 i()-ei­ száma y-d. pontja alatt e’ jelen kérelem tárgyalva volt, és »/. első ,‘'igára nézve ha­­tározva volt válasz ki nem adatott: a’ jelen országgyűlési követeknek azzal a’ válaszszal adassék­ ki, miszerint a’­­»«sze­rem első ága törvény útjára tartozó dolog lévén, annalf kö­vetésére utasíttatunk; a kérelem, más hét ága pedig aé­tel.. UK. és HM. által közelebbről tárgyalás alá fog vétetni. To­vábbá m­ Felsőf­ejér vármegye követeinek azon kérelmét, melyben ügyvéd K­agotai Lászlónál« eldödei által 1775-ban Bitai Sámueltől elzálogosított, ’s 1­81­5-ben általa ’s neje Ka­tonai Karolina által nullum jus clausulával megörökösitett rész jószágára jus regiumot eszközöltetni kérnek, oly véle­ménynyel adta­ bé a’ biztosság a’ Rendeknek, hogy a’ kérel­­mes a’ regius consensus megnyerésiért a’ maga rendes út­ján a Felségéhez való fulyamodásra utasítassék.­­Mely jelen­tés első ágára nézve as Közép - Szolnok vármegyei követ atyánkfiainak adassék­ ki válaszul, miszerint a’ határbeli e­­gyenetlenség dolga még az 1837/8-ki országgyűlésen a’ je­lentésben kiírt számok alatt el lévén határozva, arra nézve ezúttal is törvény útjára útasítatnak ; és hogy a’ két utóbbi pontokra nézve a’ KK. és KK. a jelen országgyűlésen ma­gok intézkedéseiket már megtették. Bagotai László pedig re­gius consensus nyerh­etése végett a’ maga rendes útján ő Fel­ségéhez való folyamodásra utasítatik. Olvastatik ugyan a’ bíráló biztosságnak jelentése, mely mellett a’ Megyés széki, berethalmi és muzsnai, Szebenszé­­lsi, szelindek­, és N. Sínk széki, báránykuti szász közönsé­geknek, még a’ mult 1858-ik évi országgyűlésére bé adva volt kérelmeiket, melyekben a’ hir. dézmának boldog emlé­kű Báthori István és Báthori Zsigmond fejedelmektől 1574, 1­583 és 1508-ban nyert kiváltságaik ellenére helységeiktől ■nagyon távol Kolozsvárra a piaristák koh­ógyomához, és Kan­tába a’ minoritákhoz való fuvarozássali nagy megterhelteté­­söket pananaszolják és ak­on felmentetésöket kérik­ a’ kir. közügyész igazgatója azon feleletével együtt, miszerint hi­vatkozva az Approbata 2-d. r. 1­0-d. tit. 1, 2. art. az 5-d. r. 12-d. edict, és a’ C. C. 2 r. 4-d. articulusara ’s a’ reesus funduson dérm­ási hivatalt viselőknek tö­b­b kiadott, orszá­­gosnak elismert instructiojára , a’ kérelmeseknek fuvarozás­sal­ tartozását erősíti , és ezen egyesek követeléseinek elha­tározását az ítélő hatalom körébe tartozónak lenni állítja, ’s remelni, hogy a’ teli. KK. és KK. ezen kéréseket vizsgálat­­jok tárgyául nem teszik; ellenkező esetben ellentmondását jelenti, azzal a’ véleménynyel adta­ bé a’ biztosság a’ Rendek­nek, hogy mivel kiváltság feletti kérdés forog fenn, és az Apr. C. 2- 1. 10. uit. 2. art. végére azt rendeli, hogy az el­­szólitást a' fiscalis gondviselők a’ mennyiben lehet alkalmaz­tassák úgy, hogy a’ szegénység ne terheltessék, ebbéli sére­lmük orvoslása végett a’ kérele­esek a’ törvény útjára utasítassa­­nak. Mire határozás: Utasítatnak a’ kérelmes közönsé­gek sérelmük orvosolhatására nézve, a’ rendes törvény út­jára. Olvastatik a’ bíráló biztosságnak, szélbeli katonai ügy­véd és hadnagy dalnoki Incze József kérelmére nézve, mely­ben hivatkozva az 1854-diki országgyűlés eb­be beadva volt kérelmében felfejtett okaira, magát a’ székely primori rend­be articulariter áttétetni kéri , azon jelentései hogy mivel az idézett 1834-beli kérelmet a' biztosság meg nem találhatta, e’ tárgyban semmi határozott véleményt nem adhat. Ha­ta­rosat. A’ biztosság jelentése szerint, a' kérelmes által em­lített 1834-beli kérése meg nem találtathatván , utasitatik annak ujabbani beadására. Olvastatik ugyan a’ bíráló biztosságnak jelentése, mely mellett is Fogaras vidékén a’ szélbeli katonaság felállítta­tása alkalmával lakhelyeiket s tulajdonaikat elhagyott sebe­zi, désányi, oslahai, oháhai, vádi, vajda-recsei, netoti, kope­­cseli, liszai , szevesztréniyi, sarkartzai, uj­sinkai, todoriczai, sár­k­ányi, kománai és veniczei lakosoknak kérelmüket, mely­ben a’ számukra több versen hegyesen megígért, de mind ez ideig ki nem adott kárpótlást, az igazság és megújított fejedelmi ígéret méltánylásánál fogva kieszközöltetni ké­rik, azon véleménynyel adta­ bé a’ Rendeknek, hogy adódjék által a’ hir. fökormányszéknek a’ kért kárpótlás kieszközlé­­se végett. Mire határoztatott: Adattassék által a’ hir. fökormányszéknek oly olyan­ságos ajánlással, hogy a’ felsé­ges fejedelmi számos kegyes ígéretekhez képpest, a’ kérelme­­sek kárpótlását, hathatós maga közbevetése által eszközöl­­je­ ki. Olvastattak ugyancsak a’ bíráló biztosságnak, a’ szebeni közönség által az odavaló árvák háza iránti, nem különben a’ károlyfejérvári zsidók egyesülete magok és minden er­délyi zsidók nevében­­benyujtott kérelmek tárgyában bea­dott két rendbeli jelentései, melyek záralékaikkal együtt a’ közigazgatási rendszeres bizottmánynak határoztatták átadat­ai tárgyalás végett. (Vége következik.)

Next