Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-15 / 74. szám

esz- Figyelmeztetés. Tisztelettel jelentjük­­ ezt olvasóinknak, hogy a beállott 2-d. félévben az előfizetést meg elfogadjuk, ’s hírlapunknak e’ félévi első számtól leendő megküldését ígérjük. — — m­­llIl CS Jolcsi ’s Toldalékja, és a’C*verfin­olU baráti (hetenként négy ív) félévi dijja (C IiamvTí. ezüstben. — UBnfit és Jelen ’s Toldalékja csak magára helyben 5 rft. postán 5 b*í‘I. 0 5 ki*. ezüstben. Magyar Cjí.ger­­lliek karai (képekkel) csak magára helyben 1 l­aroill tít. eZÜStbCII. postán 1$ rft. ki*. CZÜStbdl. Minden cs. k. postán lehet előfizetni, különben biztos alkalomtól is beküldhető a’ pénz. Szer­­. Kolozsvár September 15-én 1­4.I. - ?1-dik szám. I Fogantat. I- Honi tudósítások. II. Külföldi tudósítások Napi esem­ényék. I. aioni tudósítások. Papválasztás. II. Szeben sept. 7-k. Biztos tudósi­­tások szerint I. hónap 5-k főtiszt,de Binder György úr száz­ kizdi evang. lutheránus pap, szózatok többségével beret­­halmi pappá választatott.­­ (Lieb. B.) A’ mint tudva van a’ berethalmi luther. eklézsia papja szokott az erdélyi evange­­lico lutherana anyaszentegyház püspökévé választatni. Beret­­h­alom egy szép és nagy mezőváros Medgyes - székben, mely jó boráról hires. Száz- Kizd pedig — Keysd — Segesvárszék­­ben esik, hasonlólag egy nagy és szép mezőváros, melynek külön király bírája ’s törvényhatósága van.— Irodalmi újdonság. Most közelebbről jelent­ meg Kolozsvárit a’ kir. lyceum nyomtató-műhelyében: ,,Korteske­dés és ellenszerei. Irta Kemény Zsigmond. Első füzet.“ ___ E’ több tekintetben, érdekes mind tartalmáért, mind az író személyiért figyelmet érdemlő politikai munkát t. ez. ol­vasóinkkal bővebben megismertetjük, midőn annak második füzete is mint remélhető nem sokára megjelenend, melyben a’ felvett tárgy harmadik , és minden kérdésen kívül legfon­tosabb része lesz foglava, a’ korteskedés elleni óvószerek e­­lősorolása. A’ tisztelt báró, egy az erdélyi legkijelöltebb pro­­gressisták közzül, tehát azon politikai párt híve, mely a’kor­teskedést— legalább csinosabb alakjában az az sonka mo­dorban — hazánkba béhozta, ’s azt maga nagysága és bé­­folyása megalapítására — vagy mint az adeptusok szerényen mondják, a’ jó ügy és közvélemény gyözedelmének kivívásá­ra — foganatosan is használta. Szükségtelen mondani, hogy e környülállás, a’ korteskedés ellen írt, azt rászaló köny­vet érdekesebbé teszi. — Addig is azonban, mig arról bő­vebben szólanánk, legyen szabad egy csak a’ czimjét illető kicsi megjegyzést vagy kritizálást tenni. A’ tisztelt báró — hazánk egyik fényesebb családjának tagja —■ ann­ak rangját eltitkolja, szóval a’ bárt­ czimet nem teszi neve csibe.— Hogy ezt többen is mivelék, ’se’ czim mellőzést bizonyos részben a’ liberális osztályba tartozás jelének szeretik tekintetni, az tudva van: lehessen , és mennyiben ezt a’ tisztelt báróról is állitni, nem tudjuk; másfelől éppen oly bizonyos hogy van­nak, kik az arisztokrátziai czimet nem teszik ugyan nevök eb­be, midőn azt tetteikben éppen nem vetkezik­ le; kikre illik azért a’ mit Necker Mirabeau-ról mondott: ,,Tribun par calcul, patricien par gout.“ — Nép tribunus számításból, pa­tricius ízlésből. — Szerit. Előleges közlés Kraszna megye évnegyedes közgyűléséről. Folyó sept. 5-k Szilágy-Somlyón főispá­­ni helytartó cs. k. kamarás mélt. Kállay Kristóf úr el­nöklete alatt Kraszna megyének közgyűlése tartatott, mely­ben több kormányszéki rendeletek tárgyaltattak , jelesen az is, mely mellett ő Felségének a’ tisztujitás tárgyában költ­elmes kir. parancsolatra közöltetett. Ezt a’ KIV az előadandó alkalommal tancskozás alá veendik, addig is a’ leopoldi kör­­levélen, ’s hazánk több törvényein gyökerezett választási jo­guk mellett kivannak maradni. Egy más rendeletében a’ kis kormányszék a’ megyének meg nem engedi, hogy a’ új ma­gyarhoni országgyűlésre meg nem jelenéssérti idéztetése kö­vetkeztében indítandó per védelmére kivántató költségre, a’ megyei pénztárból kiadásokat tegyen. Ez alkalommal a’ me­gye úgy látván, hogy a’maga védelmére tiszti főü­gyvédjét Po­­zsonyba el nem küldheti, a’ mult gyűlésből kinevezett biz­tosság által ezen czélra dolgozott munkálat egy ügyvédi meg­hatalmazásról szóló bizonyitványnyal együtt Pozsony megye első alispánja kezébe küldetik, ki megkéretik, hogy egy oda való alkalmas ügyvéddel a’ megyét védelmeztesse, kinek az említett okleveleket kezébe adja . gr. Széchenyi István úr is mint a’ megye tiszteletbeli táblabirája megkéretvén a’ perre kivántató felügyeletet elvállalni. — — A’ zilahi osko­lában alapítandó jogtanári székre gyűlt 217 rft. 40 kr. e­­züstben, a’ szolgabirák által béadatott. A’ választott törvényszéki bírák a’ sz mártonnapi törvényszékre meghagyattak’, továbbá Mátyus Sándor felkiáltással igtatónak és tiszteletbeli jegyző­nek megválasztatott.­­—• Jövő számunkban bővebben.— S­özépszolnok megye évnegyedes közgyűlé­se.— Nagy fontosságú tárgyak iránt melegült szívünk je­len gyűlésünk határ idejének perczenkénti közeledésével. — máskor kivált a’ baromi vad erőszakolások, a’ tudatlan ’s könnyen vesztegethető pór nép erkölcstelen felhasználása idejében a’ polgári élet ügyeit illető tanácskozásokra öszve­­hivott közgyűlésektől, melyekben saját életünk iránt is re­­begénk, viszszaborzadva vontuk­ el magunkat , de köszönet a’ józan ész felébredésének, hála az idő lelkének, a’ gond­viselésnek és mindennek mi derék megyénket önmagának viszszaadá, mert most mint testvérek, mint érett ’s többen kijózanodott fiai e’ megyének, béke és szeretet kapcsolta kézszoritásokkal gyűltünk Zilahra e’ jelen évnegyedes köz­gyűlésre.— A’ gyűlés első napján sept. 4-t szeretve tisztelt főispánunk melt. b. id. Wesselényi Farkas szokott rö­vid, de szívéből meritett szavaiban mint monda, törvényből kifolyó szent kötelességét teljesítve szólító köztanácskozásra a’ megyét ’s nyitá­ meg annak gyűlését, és a’ megyének ama közértelmében, miszerint a’ békés tanácskozások bátorságosi­­tására ön alkotta statútumát nem mint vitatás tárgyát, ha­nem mint törvénybe nem ütköző, tanácskozási szabályokat felolvastatá. — Minek végeztével a’ gyűlés már többször kimu­tatott nemes jellemével, a’ személyeskedéseket, ármánykodá­sokat háttérbe szorított, szelíd kitöréssel, ’s a’ közjóra jó­zan egyetértéssel kezdé­ el tanácskozását, a’ dolgok törvényes rendi szerint először is a’ fökormányi leiratok felolvasásá­val.­— Közép-Szolnok megye közelebbi közgyűlésében olvas­tatott volt fel a’ fökormánynak a’ tisztválasztás tárgyában, udvari rescriptumon épülő ismeretes decretuma, melyben é­­rintve volt az 1782-iki országgyűlésnek ő Felségéhez a’tiszt­választás tárgyában tett felirata is—az akkori közgyűlés jó­nak látá addig e’ tárgyhoz nem szólani míg a’ főkormányi leiratban érintett 702-iki országos feliratot nem látandja, e­­zen felirat pedig a’ megyei levéltárban nincs meg; megkérd­­­ett vala a’ mult gyűlésen a’ kormányszék ezen feliratnak a’ maga levéltárából leendő lekű­ldésére; és érkezett egy más a’ mai gyűlésen felolvastatott leirata a’ fökormányszéknek, melyben mint egy tetszőleg meg pirongatva a’ megyét hogy ezen országos felirat nincs meg levéltárában, azt nem kű­ldi­ le a’ fökormány hanem máshonnan­ megszerzésére utasítja a’ közgyűlést. Kenterén vala hát a’ megye a’ látni ’s tudni ó­­hajtott 1792-iki országos felirat nélkül szólani a’ tisztválasz­tás tárgyában küldött fők. leirathoz. Hoszszas lenne a’ mon­­dattakat mind elősorolni, pedig azok oly nyomások, tiszták ’s a’ közjóra minden szenvedély nélkül czélzó szelleműek voltak, milyeket a’ józan felébredés után éppen várhatni le­hetett a’ derék megye érett férfiaitól, és midőn nem lenne szó sem hang a’ fökormányi leirat mellett, határozatkép­pen kimondatott. ..Hogy­­ Szolnok e’ tárgyban tett töbszö­­ri határozatait egyeztetve az országnak a’ tisztválasztás kö­rül a’ legközelebbi országgyűlésen nyilvánított nézeteivel, a’ 3-mas számtól, a’ pénztárnok és jegyző fel nem küldetésé­től el nem áll, hanem, hogy ha bár csak addig is, míg e­­zen tárgy törvényhozás írtján végképpen elláttatnék, hogy ő Felsége a’ megyének az egész ország kivonatával egyhangú nézetéhez ’s óhajtásához hajolni kegyeskedjen, a’ fökormány­­szék pártfogó közbenjárása erre alázatos tisztelettel kérd­­­tessék­ meg “— Egy másik fökormányi leirat tudósítást kér az iránt, hogy K.Szolnok megyében a’nemtelenek által haszonbér­ben birt, vagy a' földes urak által a’cselédeknek vagy a’ szegény jobbágyoknak felségillésökre használatképpen átadatott ma­jorsági földek hogy állanak és kezeltettek elejétől fogva a’ dézmára nézve. — Ezen fökormányi leirat felolvasása után keletkezett több lelkes felszólások közben, a’ közép-szolnoki

Next