Mult és Jelen, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-09-15 / 74. szám
esz- Figyelmeztetés. Tisztelettel jelentjük ezt olvasóinknak, hogy a beállott 2-d. félévben az előfizetést meg elfogadjuk, ’s hírlapunknak e’ félévi első számtól leendő megküldését ígérjük. — — mllIl CS Jolcsi ’s Toldalékja, és a’C*verfinolU baráti (hetenként négy ív) félévi dijja (C IiamvTí. ezüstben. — UBnfit és Jelen ’s Toldalékja csak magára helyben 5 rft. postán 5 b*í‘I. 0 5 ki*. ezüstben. Magyar Cjí.gerlliek karai (képekkel) csak magára helyben 1 laroill tít. eZÜStbCII. postán 1$ rft. ki*. CZÜStbdl. Minden cs. k. postán lehet előfizetni, különben biztos alkalomtól is beküldhető a’ pénz. Szer. Kolozsvár September 15-én 14.I. - ?1-dik szám. I Fogantat. I- Honi tudósítások. II. Külföldi tudósítások Napi eseményék. I. aioni tudósítások. Papválasztás. II. Szeben sept. 7-k. Biztos tudósitások szerint I. hónap 5-k főtiszt,de Binder György úr száz kizdi evang. lutheránus pap, szózatok többségével berethalmi pappá választatott. (Lieb. B.) A’ mint tudva van a’ berethalmi luther. eklézsia papja szokott az erdélyi evangelico lutherana anyaszentegyház püspökévé választatni. Berethalom egy szép és nagy mezőváros Medgyes - székben, mely jó boráról hires. Száz- Kizd pedig — Keysd — Segesvárszékben esik, hasonlólag egy nagy és szép mezőváros, melynek külön király bírája ’s törvényhatósága van.— Irodalmi újdonság. Most közelebbről jelent meg Kolozsvárit a’ kir. lyceum nyomtató-műhelyében: ,,Korteskedés és ellenszerei. Irta Kemény Zsigmond. Első füzet.“ ___ E’ több tekintetben, érdekes mind tartalmáért, mind az író személyiért figyelmet érdemlő politikai munkát t. ez. olvasóinkkal bővebben megismertetjük, midőn annak második füzete is mint remélhető nem sokára megjelenend, melyben a’ felvett tárgy harmadik , és minden kérdésen kívül legfontosabb része lesz foglava, a’ korteskedés elleni óvószerek elősorolása. A’ tisztelt báró, egy az erdélyi legkijelöltebb progressisták közzül, tehát azon politikai párt híve, mely a’korteskedést— legalább csinosabb alakjában az az sonka modorban — hazánkba béhozta, ’s azt maga nagysága és béfolyása megalapítására — vagy mint az adeptusok szerényen mondják, a’ jó ügy és közvélemény gyözedelmének kivívására — foganatosan is használta. Szükségtelen mondani, hogy e környülállás, a’ korteskedés ellen írt, azt rászaló könyvet érdekesebbé teszi. — Addig is azonban, mig arról bővebben szólanánk, legyen szabad egy csak a’ czimjét illető kicsi megjegyzést vagy kritizálást tenni. A’ tisztelt báró — hazánk egyik fényesebb családjának tagja —■ annak rangját eltitkolja, szóval a’ bárt czimet nem teszi neve csibe.— Hogy ezt többen is mivelék, ’se’ czim mellőzést bizonyos részben a’ liberális osztályba tartozás jelének szeretik tekintetni, az tudva van: lehessen , és mennyiben ezt a’ tisztelt báróról is állitni, nem tudjuk; másfelől éppen oly bizonyos hogy vannak, kik az arisztokrátziai czimet nem teszik ugyan nevök ebbe, midőn azt tetteikben éppen nem vetkezik le; kikre illik azért a’ mit Necker Mirabeau-ról mondott: ,,Tribun par calcul, patricien par gout.“ — Nép tribunus számításból, patricius ízlésből. — Szerit. Előleges közlés Kraszna megye évnegyedes közgyűléséről. Folyó sept. 5-k Szilágy-Somlyón főispáni helytartó cs. k. kamarás mélt. Kállay Kristóf úr elnöklete alatt Kraszna megyének közgyűlése tartatott, melyben több kormányszéki rendeletek tárgyaltattak , jelesen az is, mely mellett ő Felségének a’ tisztujitás tárgyában költelmes kir. parancsolatra közöltetett. Ezt a’ KIV az előadandó alkalommal tancskozás alá veendik, addig is a’ leopoldi körlevélen, ’s hazánk több törvényein gyökerezett választási joguk mellett kivannak maradni. Egy más rendeletében a’ kis kormányszék a’ megyének meg nem engedi, hogy a’ új magyarhoni országgyűlésre meg nem jelenéssérti idéztetése következtében indítandó per védelmére kivántató költségre, a’ megyei pénztárból kiadásokat tegyen. Ez alkalommal a’ megye úgy látván, hogy a’maga védelmére tiszti főügyvédjét Pozsonyba el nem küldheti, a’ mult gyűlésből kinevezett biztosság által ezen czélra dolgozott munkálat egy ügyvédi meghatalmazásról szóló bizonyitványnyal együtt Pozsony megye első alispánja kezébe küldetik, ki megkéretik, hogy egy oda való alkalmas ügyvéddel a’ megyét védelmeztesse, kinek az említett okleveleket kezébe adja . gr. Széchenyi István úr is mint a’ megye tiszteletbeli táblabirája megkéretvén a’ perre kivántató felügyeletet elvállalni. — — A’ zilahi oskolában alapítandó jogtanári székre gyűlt 217 rft. 40 kr. ezüstben, a’ szolgabirák által béadatott. A’ választott törvényszéki bírák a’ sz mártonnapi törvényszékre meghagyattak’, továbbá Mátyus Sándor felkiáltással igtatónak és tiszteletbeli jegyzőnek megválasztatott.—• Jövő számunkban bővebben.— Sözépszolnok megye évnegyedes közgyűlése.— Nagy fontosságú tárgyak iránt melegült szívünk jelen gyűlésünk határ idejének perczenkénti közeledésével. — máskor kivált a’ baromi vad erőszakolások, a’ tudatlan ’s könnyen vesztegethető pór nép erkölcstelen felhasználása idejében a’ polgári élet ügyeit illető tanácskozásokra öszvehivott közgyűlésektől, melyekben saját életünk iránt is rebegénk, viszszaborzadva vontuk el magunkat , de köszönet a’ józan ész felébredésének, hála az idő lelkének, a’ gondviselésnek és mindennek mi derék megyénket önmagának viszszaadá, mert most mint testvérek, mint érett ’s többen kijózanodott fiai e’ megyének, béke és szeretet kapcsolta kézszoritásokkal gyűltünk Zilahra e’ jelen évnegyedes közgyűlésre.— A’ gyűlés első napján sept. 4-t szeretve tisztelt főispánunk melt. b. id. Wesselényi Farkas szokott rövid, de szívéből meritett szavaiban mint monda, törvényből kifolyó szent kötelességét teljesítve szólító köztanácskozásra a’ megyét ’s nyitá meg annak gyűlését, és a’ megyének ama közértelmében, miszerint a’ békés tanácskozások bátorságositására ön alkotta statútumát nem mint vitatás tárgyát, hanem mint törvénybe nem ütköző, tanácskozási szabályokat felolvastatá. — Minek végeztével a’ gyűlés már többször kimutatott nemes jellemével, a’ személyeskedéseket, ármánykodásokat háttérbe szorított, szelíd kitöréssel, ’s a’ közjóra józan egyetértéssel kezdé el tanácskozását, a’ dolgok törvényes rendi szerint először is a’ fökormányi leiratok felolvasásával.— Közép-Szolnok megye közelebbi közgyűlésében olvastatott volt fel a’ fökormánynak a’ tisztválasztás tárgyában, udvari rescriptumon épülő ismeretes decretuma, melyben érintve volt az 1782-iki országgyűlésnek ő Felségéhez a’tisztválasztás tárgyában tett felirata is—az akkori közgyűlés jónak látá addig e’ tárgyhoz nem szólani míg a’ főkormányi leiratban érintett 702-iki országos feliratot nem látandja, ezen felirat pedig a’ megyei levéltárban nincs meg; megkérdett vala a’ mult gyűlésen a’ kormányszék ezen feliratnak a’ maga levéltárából leendő lekűldésére; és érkezett egy más a’ mai gyűlésen felolvastatott leirata a’ fökormányszéknek, melyben mint egy tetszőleg meg pirongatva a’ megyét hogy ezen országos felirat nincs meg levéltárában, azt nem kűldi le a’ fökormány hanem máshonnan megszerzésére utasítja a’ közgyűlést. Kenterén vala hát a’ megye a’ látni ’s tudni óhajtott 1792-iki országos felirat nélkül szólani a’ tisztválasztás tárgyában küldött fők. leirathoz. Hoszszas lenne a’ mondattakat mind elősorolni, pedig azok oly nyomások, tiszták ’s a’ közjóra minden szenvedély nélkül czélzó szelleműek voltak, milyeket a’ józan felébredés után éppen várhatni lehetett a’ derék megye érett férfiaitól, és midőn nem lenne szó sem hang a’ fökormányi leirat mellett, határozatképpen kimondatott. ..Hogy Szolnok e’ tárgyban tett töbszöri határozatait egyeztetve az országnak a’ tisztválasztás körül a’ legközelebbi országgyűlésen nyilvánított nézeteivel, a’ 3-mas számtól, a’ pénztárnok és jegyző fel nem küldetésétől el nem áll, hanem, hogy ha bár csak addig is, míg ezen tárgy törvényhozás írtján végképpen elláttatnék, hogy ő Felsége a’ megyének az egész ország kivonatával egyhangú nézetéhez ’s óhajtásához hajolni kegyeskedjen, a’ fökormányszék pártfogó közbenjárása erre alázatos tisztelettel kérdtessék meg “— Egy másik fökormányi leirat tudósítást kér az iránt, hogy K.Szolnok megyében a’nemtelenek által haszonbérben birt, vagy a' földes urak által a’cselédeknek vagy a’ szegény jobbágyoknak felségillésökre használatképpen átadatott majorsági földek hogy állanak és kezeltettek elejétől fogva a’ dézmára nézve. — Ezen fökormányi leirat felolvasása után keletkezett több lelkes felszólások közben, a’ közép-szolnoki