Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-06-11 / 47. szám
vétenék megbízólevele *, egy indigenatusság iránti folyamodás mutattatván be, a választmányhoz útasittatott. — Ezután a’ napirenden lévő tárgy vétetett elő, mely iránt tett választmányi javaslat, ugyanazon elveken alapul, mik a’ hajdú 's jászkun kerületre nézve* már országos ülésben is megállittattak. Ennek ellenében felolvastatott a’Máriási család béadott folyamodása, melyben kéri, hogy miután a’ szepesi városok nehányainak határaira nézve a’ kir. táblánál pert inditott ’s adoratusa is már meg lenne állítva, e’ városok rendezésénél magányjogai sértetlenül fenntartassanak. Ezen kérelem következtében, a törvényjavaslat bevezető szakaszába azon záradékigtattatott, hogy a’ kerület ellenében a’ magánosok minden jogai sértetlenül fennhagyatnak. Az országgyűlési szavazatarány kérdését kettős szavazás döntőét : az első szerint 41 megye 5 ellenében a’ szepesi kerületet a’ törvényhozásban részeltetni kívánta; a’ második szavazás alkalmával pedig 30 megye 10 ellenében a’ szavazatarányra nézve megtartá a’ szerkezet rendelkezését, mely szerint a’ megyei szavazatok kettőzése esetében a’ szepesi kerületnek egy egész szavazat adatik. — Napirendre vala még tűzve a’ szabad községek rendezése is, de a’ melynek tárgyalása jövő ülésre halasztatott. Százötvennegyedik országos ülés, május 23-k a’ mélt. főkknél. Tárgy: a’ bányatörvényjavaslat tárgyalásának folytatása. A’ bányai ’s bányászati tárgyakról szóló harmadik és a’ bányai törvénykezésről rendelkező nyegyedik résznek czikkei, rövid ’s a’ tárgy lényegére nézve kevés következményű szónoklatok után, némely szerkezeti módosítások mellett megállapítanak. ’S ezzel a’ bányatörvénykönyv feletti tanácskozás bévégeztetett. A’ mélt. főRB a’ pünkösti innepek miatt ülést, május 29-kéig nem fognak tartani. CCIH-d kerületi ülés, május 24-k. Tárgy: a’ szabad községek rendezése. Két folyamodvány, ’s az igazolási választmánynak Bihar megye és Kaproncza város új követei megbízó - leveleiről szóló jelentése béroutattatása után, olvastatott a’ szabad községek rendezése iránti törvényjavaslat, mely is a’ következő: ,,A’ megyék a’ kebleikben lévő oly szabad községeket, melyekben az úrbéri tartozások nem léteznek, habár az iri hatóság meg nem szűnt is, szabály által ugyan azon elvek alapján fogják rendezni, melyek a’ jászkun községekre nézve a’ törvényben megállapítva vannak. 1 § Ezen szabály alkotásában a’ községek kihallgatandók, de a' megye fogja megítélni: a’ fennidézett törvényben foglalt rendeletek a’helybeli körülmények közűt mennyire lehetnek alkalmazhatók.“ — Indítvány következtében e* szakaszba bététetni határoztatok, hogy az 1840-ki 7-d törvényczikkben foglalt úri hatóság megszüntetése iránt a’ földes urak is kihallgatandó!*. Továbbá a’2-d § felett, mely szerint: ,,az ekképp rendezett szabad községek a’ megyei köz és választó gyűlésekre annyi képviselőt javasoltatnak küldeni, mennyi az illető község öszves lakosainak száma 300-al elosztva, ’s kinek egyenkénti szavazatuk leendenek — huzamos vitatkozás keletkezett, különböző indítványok tétettek, melyeknek eredményéül a’ mondott szakasz oda változott, hogy a' községek különvéve csak egy egy képviselőt küldhessenel* a’megye* gyűlésekre, kiknek egyenkénti szavazatuk legyen. —A’ 3-d §— melynél fogva ,,a’ megyék , ezen rendezési szabályokat, azoknak alkotását követő első országgyűlésekbe bemutatni kötelesek,“ hasonlóul hoszszas vitályt idézett fel, minthogy annak értelméből nem tetszik ki, végrehajtás előtt vagy után kell-e azokat bémutatni? — Azonban szavalatra bocsáttatván, 27 megye 20 ellen a’ szerkezetet épségben tartá. Május 20-k a’ kér. RR Turopolya rendezése felől tanácskoztak, minek önálló törvényhatósággá emelése iránt egy biztosság a’ jövő országgyűlés ebbe javaslatot terjesztené. Ugyan ekkor, az ő Felsége nevenapja tiszteletére idvezlő felirat készült, és máj. 30-i felolvastatván , meghitelesittetett. Vegyes közlések. A’ f. évi állatmutatáson Bécsben Braun János nyertemeg négy söre magyarországi ökreiért’s egy szintazon származatu gőböly üszőért, a kitűzve volt négy darab arany jutalmat, mit ő Felsége, dicsérő nyilatkozatok köztt személyesen nyujtott által a’ hizlalónak. Ezen öt darab marha öszvesen 6878 fontot nyomott ’s gőzhajón szállíttatott Bécsbe a’ kiállításra. A’ legkövérebb ökör élve 1000 fontnyi volt ’s levágva 106 font húst adott és 353 font fagygyat; a’ hozzá közelitő kövérségü pedig elve 1575 ’s a’ 3-ad főnyi üsző 1325 fontot nyomott. —— Minapában a’ budai császári erdő irányában két fiú csónakba ült ’s a’ Dunára bocsátkozott, de csak hamar átlátva hogy erejök a’ nagy folyammal nem mérközhetik, keserveen kiáltozni kezdettek. Ezt egy ott lévő halász észrevévén, ladikjával utánok indult, ’s szerencsésen kifogta; de mielőtt őket partra szálitotta volna, vakmerő gondatlanságukért egy kötél darabbal jól is meglazsnakolta, mit ők, hibájukat elismerve, békével tűrtek. •— — Pestről írják, hgy az ottani álogház, mely arra végre van felállitva, hogy a’ sok szegény és megszorult ember, a’ magánuzsorások csontig ható saskörmeitől megóva, jutányosabb kamat mellett segíthessen magán—a’ zsidóság felettébbvaló tolakodása miatt, annyira el van foglalva, hogy oda más ember nem is juthat, csak zsidó, ’s igy a’ zálogház felállításával a’ kivánt ezér nincs elérve; mert az oda tolakodó zsidóság a’ pénzt onnan kimerítve, ismét uzsoráskodásra forditja.-------"Egy zsidótól huzamos ideig nála lakott szolgálója 8000 p. forintot, részint készpénzben, részint drágaságokban, ellopván, Pestről elszökött. — Az augsburgi „Allgemeine Zeitung“ értesítőjében közelebbről többször volt egy Magyarországot érdeklő könyv kihirdetve, mely Lipsiában Jachowitz Ignácznál második kiadásban jelent meg ily czímmel: „Bolon Mischko, frische ungarische Paprika. Eine Sammlung volksthümlicher Charakterzüge und belustigender Anecdoten. Zweite Auflage nach dem Tode seines Vaters in einer veränderten Gestalt, verbessert, und vermehrt, aus Licht gestellt von Stephan Mischko. Mit color. Titlkupfer 8- elegant geheftet. Preiss Thir—l fl. 30 kr. rhein od. l fl. 15 kr. C. M.— A’ kiadó ezt következő szavakkal ajánlja : „Diese acht ungarischen , den National-character der Ungarn treff ich bezeichnenden Anekdoten werden Jedem eine sehr heitere Lectüre unbedingt gewahren.“ — Nem voltunk ugyan még szerencsések e' „fris magyar paprikát“ látni és kostolni, milyen légyen azért „Bolond Miska“ könyve, ’s annak ,,a’ magyarok nemzeti jellemét igen jól előadó anekdotái“— nem tudjuk, azonban csak a’ czímet tekintve, igen sajnos lenne, ha a’ mivelt külföld, hihetőleg ily hitvány és pénzcsalásra czlzó vásári munka után ítélne nemzetünkről; s még sajnosabb, hogy a’ mint látszik, szeretett hazánk ma is sokkal inkább ,,terra incognita“ a’ szomszéd Németország előtt, mint Északamerika, vagy Keletindia.— Ha megkaphatjuk „Bolond Miska“ könyvét, tartalmáról is említést tenni es nem mutatjuk. 187 KÜLFÖLD. Pruszszia. Miklós orosz császár május 26-k véletlenül Berlinbe érkezett, ’3 legottan kiment Potsdamba a királyi család látogatására. A’ császár Angliába szándékozik és útját május 27-k estve Hollandia felé folytatta. Ott 10 — 12 napig mulatand , és azután négy hétre a’ kissingeni ferdőző megyén.— Külső hírlapok darab idő óta emlegették az orosz császár ezen londoni útját, de azt’majd a’ leg hitelesebb angol újságok kétségbe hoztál , ’s mi éppen azért nem közöltük, mivel az ellenkező tudósítások után bizonyosnak nem tartottuk. Most azonban már megvalósult, még pedig ha az is, a mit egy bécsi magánylevélből láttunk , igaz találna lenni, hogy ez alkalommal Miklós császár Lajos Filep királylyal is öszrejönni fog, úgy eg a fejedelmi találkozás nagy fontosságát sejdizni könnyű.—— Szaxoniai király II F r i d r i I* Au gusz t is Angliába útazik*, hová Drezdából május 22-n elindult. A’ király, mint tudva van, szenvedélyes fűvész, ’s ez útját is tudományos hajlandóságból teszi. — Spanyolország. Madridban május 17-e a’ királynénál nagy udvarlás volt; ő felsége mind azon személyeket fogadta , kik elmenetele előtt tőle elbúcsúzni akartak. — Május 20-10 reggel a’ két királyné, és a’ herczegné Narvaeztol kisérve Barcelonába elútaztak. A’ királyné a’ caldasi férdével fog élni , mit az orvosok egésségére nézve szükségesnek állítottak : ez átázásnál semmi politikai czélja nincs. — Mind a’ mellett, hogy a’ kormány nagy pénz-szűkében van, Narvaez szaporítja a’ hadi-serget, mert a’ mint reméli, állását azzal biztosítja. Jobb számítás lenne, kevés de jóval fizetett katonaságot tartani, mint sokat, mely nyomorog ’s éppen azért békételenségre, zendülésre hajlandó. — A’ minisztérium még semmit sem tett és egy rendszabáshoz is nem nyúlt, a’ miből jövendő kormányzási rendszerét látni lehetne. E’ hallgatása éppen nem tetszik az országnak, azzal barátjai számát nem növeli. — Flckiscziaországiapar kamarai vitatások. (Gróf Montalem bért april. 201* tartott beszédének vége.) A’ fennforgó törvény és a’ biztosság azt ajánló tudósítása elejétől fogva, végig, olyant foglalnak magokban, mi által a’ szabadság csal, a’ hatalom engedménye, nem a’ polgári társaság természetes joga, világos pedig, hogy e’ tan nem fér öszve azon politikai szabadsággal, mi Francziaország alkotmányának alapja és társasági hitének feltétele. A’ szolgaság abban közjog, a’ szabadság kivétel, kiváltság alaklakjában tünik elő. Van a’ társaságnak joga nemzeti nevelést ajánlani, de arra konszeritő joggal nem bir. Valóban a’ nemzeti nevelés elve a’ nemzeti vallástól elvárhatatlan. Értette ez igazságot az universitás alkotója (r. i. Napoleon) 's az van kifejezve illető rendelése 38-d hires csikkében, melynek tartalma az, hogy a’ tanítás egyedüli alapját nem csak a’ keresztyén de a’ katholika vallás tanjai tegyék, de a’mely rendszabály, miután a’ mostani charta nemzeti vallást nem ismer, teljesíthetetlenné vált. — Hol státusvallás van, nem következik hogy a’ nemzeti nevelés monopolium légyen, mint Anglia példája bizonyitja: ’s hol nincs státus-vallás, nincs nemzeti hit, ott a’ monopolium gyűlöletes következetlenség. Csudádálatos és igen veszélyes az uj státusok, jelesen egy bizonyos franczia iskola azon esztelensége, hogy a' kormányok mindent tegyenek, vezessenek, elnyeljenek. Még Aristoteles mondotta , „mentő kisebb azon dolgok száma, a’ mikre a’ kormány befolyást gyakorol, annál tovább fog tartani.“ Mióta a’ keresztyénség a’ világnak új alakot adott, a' legkorlátlanabb hatalmú uralkodások alatt is nem álmodtak arról, hogy a’neveléssel közvetetlenül és kirekesztőleg a’ státus foglalkozzék. *