Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-06-11 / 47. szám

vétenék megbízólevele *, egy indigenatusság iránti folyamodás mutattatván­ be, a választ­­mányhoz útasittatott. — Ezután a’ napiren­den lévő tárgy vétetett­ elő, mely iránt tett választmányi javaslat, ugyanazon elveken a­­lapul, mik a’ hajdú 's jászkun kerületre néz­ve* már országos ülésben is megállittattak. Ennek ellenében felolvastatott a’Máriási csa­lád béadott folyamodása, melyben kéri, hogy miután a’ szepesi városok nehányainak ha­táraira nézve a’ kir. táblánál pert inditott ’s ad­oratusa is már meg lenne állítva, e’ vá­rosok rendezésénél magányjogai sértetlenül fenntartassanak. Ezen kérelem következté­ben, a­ törvényjavaslat bevezető szakaszába azon záradék­igtattatott, hogy a’ kerület el­lenében a’ magánosok minden jogai sértet­lenül fennhagyatnak. Az országgyűlési sza­vazatarány kérdését kettős szavazás döntő­ét : az első szerint 41 megye 5 ellenében a’ szepesi kerületet a’ törvényhozásban ré­szeltetni kívánta; a’ második szavazás alkal­mával pedig 30 megye 10 ellenében a’ sza­vazatarányra nézve megtartá a’ szerkezet rendelkezését, mely szerint a’ megyei sza­vazatok kettőzése esetében a’ szepesi kerü­letnek egy egész szavazat adatik. — Napi­rendre vala még tűzve a’ szabad községek rendezése is, de a’ melynek tárgyalása jö­vő ülésre halasztatott. Százötvennegyedik országos ülés, május 23-k a’ m­élt. főkknél. Tárgy: a’ bányatörvényjavaslat tárgyalásának foly­tatása. A’ bányai ’s bányászati tárgyakról szóló harmadik és a’ bányai törvénykezés­ről rendelkező nyegyedik résznek czikkei, rövid ’s a’ tárgy lényegére nézve kevés kö­vetkezményű szónoklatok után, némely szer­kezeti módosítások mellett megállapítanak. ’S ezzel a’ bányatörvénykönyv feletti ta­nácskozás bévégeztetett. A’ mélt. főRB a’ pünkösti innepek miatt ülést, május 29-kéig nem fognak tartani. CCIH-d kerületi ülés, május 2­4-k. Tárgy: a’ szabad községek rendezése. Két folyamodvány, ’s az igazolási választmány­nak Bihar megye és Kaproncza város új kö­vetei megbízó - leveleiről szóló jelentése bé­­routattatása után, olvastatott a’ szabad köz­ségek rendezése iránti törvényjavaslat, mely is a’ következő: ,,A’ megyék a’ kebleikben lévő oly szabad községeket, melyekben az úrbéri tartozások nem léteznek, habár az i­ri hatóság meg nem szűnt is, szabály ál­tal ugyan azon elvek alapján fogják rendez­ni, melyek a’ jászkun községekre nézve a’ törvényben megállapítva vannak. 1 § Ezen szabály alkotásában a’ községek kihallgatan­­dók, de a' megye fogja megítélni: a’ fenni­dézett törvényben foglalt rendeletek a’hely­beli körülmények közűt mennyire lehetnek alkalmazhatók.“ — Indítvány következtében e* szakaszba bététetni határoztatok, hogy az 1840-ki 7-d törvényczikk­ben foglalt úri ha­tóság megszüntetése iránt a’ földes urak is kihallgatandó!*. Továbbá a’2-d § felett, mely szerint: ,,az ekképp rendezett szabad köz­ségek a’ megyei köz és választó gyűlésekre annyi képviselőt javasoltatnak küldeni, men­nyi az illető község öszves lakosainak szá­ma 300-al elosztva, ’s kinek egyenkénti sza­vazatuk leendenek — huzamos vitatkozás ke­letkezett, különböző indítványok tétettek, melyeknek eredményéül a’ mondott szakasz oda változott, hogy a' községek különvéve csak egy egy képviselőt küldhessenel* a’me­gye* gyűlésekre, kiknek egyenkénti szavaza­tuk legyen. —A’ 3-d §— melynél fogva ,,a’ megyék , ezen rendezési szabályokat, azok­nak alkotását követő első országgyűlés­ek­­­be bemutatni kötelesek,“ hasonlóul hoszszas vitályt idézett­ fel, minthogy annak értelmé­ből nem tetszik­ ki, végrehajtás előtt vagy után kell-e azokat bémutatni? — Azonban szava­latra bocsáttatván, 27 megye 20 ellen a’ szerkezetet épségben tartá. Május 20-k a’ kér. RR Turopolya rendezé­se felől tanácskoztak, minek önálló törvényha­tósággá emelése iránt egy biztosság a’ jövő országgyűlés ebbe javaslatot terjesztené. U­­gyan ekkor, az ő Felsége nevenapja tiszte­letére idvezlő felirat készült, és máj. 30-i felolvastatván , meghitelesittetett. Vegyes közlések. A’ f. évi ál­latmutatáson Bécsben Braun János nyerte­­meg négy söre magyarországi ökreiért’s egy szintazon származatu gőböly üszőért, a ki­tűzve volt négy darab arany jutalmat, mit ő Felsége, dicsérő nyilatkozatok köztt szemé­lyesen nyujtott­ által a’ hizlalónak. Ezen öt darab marha öszvesen 6878 fontot nyomott ’s gőzhajón szállíttatott Bécsbe a’ kiállításra. A’ legkövérebb ökör élve 1000 fontnyi volt ’s levágva 106 font húst adott és 353 font fagygyat; a’ hozzá közelitő kövérségü pedig elve 1­575 ’s a’ 3-ad főnyi üsző 1325 fontot nyomott. —­­— Minapában a’ budai császár­­i erdő irányában két fiú csónakba ült ’s a’ Dunára bocsátkozott, de csak hamar átlátva hogy erejök a’ nagy folyammal nem mér­­közhetik, keserve­en kiáltozni kezdettek. Ezt egy ott lévő halász észrevévén, ladikjá­val utánok indult, ’s szerencsésen kifogta; de mielőtt őket partra szálitotta volna, vak­merő gondatlanságukért egy kötél darabbal jól is meglazsnakolta, mit ők, hibájukat el­ismerve, békével tűrtek. •— — Pestről ír­ják, h­gy az ottani álogház, mely arra vég­re van felállitva, hogy a’ sok szegény és megszorult ember, a’ magánuzsorások cson­tig ható saskörmeitől megóva, jutányosabb kamat mellett segíthessen magán—a’ zsidóság felettébbvaló tolakodása miatt, annyira el van foglalva, hogy oda más ember nem is juthat, csak zsidó, ’s igy a’ zálogház felál­lításával a’ kivánt ezér nincs elérve; mert az oda tolakodó zsidóság a’ pénzt onnan kime­rítve, ismét uzsoráskodásra forditja.-------"Egy zsidótól huzamos ideig nála lakott szolgáló­ja 8000 p. forintot, részint készpénzben, részint drágaságokban, ellopván, Pestről el­szökött.­­ — Az augsburgi „Allgemeine Zeitung“ értesítőjében közelebbről többször volt egy Magyarországot érdeklő könyv ki­hirdetve, mely Lipsiában Jachowitz Ignácz­­nál második kiadásban jelent­ meg ily czím­­mel: „Bolon Mischko, frische ungarische Paprika. Eine Sammlung volksthümlicher Cha­rakterzüge und belustigender Anecdoten. Zweite Auflage nach dem Tode seines Va­ters in einer veränderten Gestalt, verbes­sert, und vermehrt, aus Licht gestellt von Stephan Mischko. Mit color. Titlkupfer 8- elegant geheftet. Preis­s Thir—­l fl. 30 kr. rhein od. l fl. 15 kr. C. M.— A’ kiadó ezt következő szavakkal ajánlja : „Diese acht un­garischen , den National-character der Un­garn treff ich bezeichnenden Anekdoten wer­den Jedem eine sehr heitere Lectüre un­bedingt gewahren.“ — Nem voltunk ugyan még szerencsések e' „fris magyar paprikát“ látni és kostolni, milyen légyen azért „Bo­lond Miska“ könyve, ’s annak ,,a’ magyarok nemzeti jellemét igen jól előadó anekdo­tái“— nem tudjuk, azonban csak a’ czímet tekintve, igen sajnos lenne, ha a’ mivelt külföld, hihetőleg ily hitvány és pénzcsalás­ra czlzó vásári munka után ítélne nemze­tünkről; s még sajnosabb, hogy a’ mint látszik, szeretett hazánk ma is sokkal inkább ,,terra incognita“ a’ szomszéd Németország előtt, mint Északamerika, vagy Keletindia.— Ha megkaphatjuk „Bolond Miska“ könyvét, tartalmáról is említést tenni es nem mutatjuk. 187 KÜLFÖLD. Pruszszia. Miklós orosz császár május 26-k véletlenül Berlinbe érkezett, ’3 legottan kiment Potsdamba a királyi család látogatására. A’ császár Angliába szándéko­zik és útját május 27-k estve Hollandia felé folytatta. Ott 10 —­ 12 napig mulatand , és azután négy hétre a’ kissingeni ferdőző me­gyén.— Külső hírlapok darab idő óta em­legették az orosz császár ezen londoni út­ját, de azt’majd a’ leg hitelesebb angol újságok kétségbe hoztál­ , ’s mi éppen azért nem kö­zöltük, mivel az ellenkező tudósítások után bizonyosnak nem tartottuk. Most azonban már megvalósult, még pedig ha az is, a­ mit egy bécsi magánylevélből láttunk , i­­gaz találna lenni, hogy ez alkalommal Miklós császár Lajos­ Filep királylyal is öszrejönni fog, úgy eg a f­ejedelmi találkozás nagy fon­tosságát sejdizni könnyű.­—— Szaxoniai ki­rály II F r i d r i I*­­ A­u g­u­s­z t is Angliába úta­­zik*, hová Drezdából május 22-n elindult. A’ király, mint tudva van, szenvedélyes fűvész, ’s ez útját is tudományos hajlandóságból teszi. — Spanyolország. Madridban má­jus 17-e a’ királynénál nagy udvarlás volt; ő felsége mind azon személyeket fogadta , kik elmenetele előtt tőle elbúcsúzni akar­tak. — Május 20-10 reggel a’ két királyné, és a’ herczegné Narvaeztol kisérve Barcelo­nába elútaztak. A’ királyné a’ caldasi fér­­dével fog élni , mit az orvosok egésségére nézve szükségesnek állítottak : ez átázás­nál­ semmi politikai czélja nincs. — Mind a’ mellett, hogy a’ kormány nagy pénz-szű­kében van, Narvaez szaporítja a’ hadi-ser­­get, mert a’ mint reméli, állását azzal biz­tosítja. Jobb számítás lenne, kevés de jóval fizetett katonaságot tartani, mint sokat, mely nyomorog ’s éppen azért békételenségre, zen­dülésre hajlandó. — A’ minisztérium még semmit sem tett és egy rendszabás­­hoz is nem nyúlt, a’ miből jövendő kormányzási rendszerét látni lehetne. E’ hallgatása ép­pen nem tetszik az országnak, azzal barát­­jai számát nem növeli. — Fl­ckiscziaországia­p­a­­­r k­a­m­a­rai vitatások. (Gróf Monta­lem bért april. 20­1* tartott beszédének vége.) A’ fenn­forgó törvény és a’ biztosság azt ajánló tu­dósítása elejétől fogva, végig, oly­­ant fog­lalnak magokban, mi által a’ szabadság csal, a’ hatalom engedménye, nem a’ polgári tár­saság természetes joga, világos pedig, hogy e’ tan nem fér­ öszve azon politikai szabad­sággal, mi Francziaország alkotmányának a­­lapja és társasági hitének feltétele. A’ szol­gaság abban közjog, a’ szabadság kivétel, kiváltság alaklakjában tünik­ elő. Van a’ tár­saságnak joga nemzeti nevelést ajánlani, de arra konszeritő joggal nem bir. Valóban a’ nemzeti nevelés elve a’ nemzeti vallástól el­­várhatatlan. Értette ez igazságot az univer­­sitás alkotója (r. i. Napoleon) 's az van ki­fejezve illető rendelése 38-d hires csikké­ben, melynek tartalma az, hogy a’ tanítás egyedüli alapját nem csak a’ keresztyén de a’ katholika vall­ás tanjai tegyék, de a’mely rendszabály, miután a’ mostani charta nem­zeti vallást nem ismer, teljesíthetetlenné vált. — Hol státusvallás van, nem következik hogy a’ nemzeti nevelés monopolium légyen, mint Anglia példája bizonyitja: ’s hol nincs stá­tus-vallás, nincs nemzeti hit, ott a’ mono­polium gyűlöletes következetlenség. Csudá­­dálatos és igen veszélyes az uj státusok, je­lesen egy bizonyos franczia iskola azon eszte­­lensége, hogy a' kormányok mindent tegyenek, vezessenek, elnyeljenek. Még Aristoteles mon­dotta , „mentő­ kisebb azon dolgok száma, a’ mikre a’ kormány befolyást gyakorol, an­nál tovább fog tartani.“ Mióta a’ keresztyén­­ség a’ világnak új alakot adott, a' legkorlát­lanabb hatalmú uralkodások alatt is nem ál­modtak arról, hogy a’neveléssel közvetetle­nül és kirekesztőleg a’ státus foglalkozzék. *

Next