Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-08-02 / 62. szám
súrlódást a lutt lap előttt az „Erdélyi Híradó“ kezdette, holott én a’ tudós szerkesztő urat, annak eltávoztatására egy kedves rokona által még a’ mult februariusban figyelmeztettem, sőt kértem végre, hogy m mostani „nem f’ölelése“ semmi sem egyéb , mint „személy megtámadás, gúny és gyanúsítás.“ Azt hiszem, hogy irány és elvek felett vitázás éppen hírlapok körébe tartozik, vala-kinek politikai gondolkozását érdekeim, tehát ultrának, radikalisnak, royalistának, democratánaksat nevezni, éppen nem tilalmas, és nem is becsületsértő; valamint egy hírlapi csikket abban lappangó kártékony veszélyes elvekért nyilván megróni szabad, az sem erkölcsi sem politikai megbántást nem foglal magában, ’s csak ennyi, és semmi sem egyéb, a’ mit én tettem e’ lap 40-d és 40-d számába igtatott „Hírlapi ostor“ közrebocsátásával. Az Erdélyi Híradó t. ez. szerkesztősége 42-d számában oly elveket nyilvánított és tett közönségessé, a’ mikben a’ zendülés, státus felforgatás helyeselve, védve, a’conservatismus kigunyolva, a’kormány nevetségessé téve volt; ’s midőn e hírlapban közrebocsátott ingerlő, lázasztó, gyújtogató irány ellen hírlapban felszólalók, azt talán éppen oly helyesen, mint joggal cselekedtem , és tennem azt éppen úgy szabad volt, mint az „Erdélyi Híradónak“ anti-conservativ labdacsaival előállani. Vélekedésem szerint az „Erdélyi Híradó“ nominális tudós szerkesztőjének magát menteni, állításaim helytelen, alaptalan voltát megmutatni, szóval az én elveimet megczáfolni kellett volna ’s igy az elvetett kesztyűt felvéve velem férfiasan vívni. Ezt azonban a’ nominális tudós szerkesztő úr nem cselekedte, ’s a’ dolgot merőben mellőzve, személyemet tárpadta meg, még pedig idegen ’s a fennforgó ügyre nem tartozó, abban azért okosan nem is használható fegyverrel, nem magát védelmező, de engemet piszkot és gyarusit, holott tudhatta volna, hogy hitványabb és szegényebb mentség nincs az ilyen reeliminationál, ’s csak erőtlenség, öngyengeség érzése, és okok hiánya bírhat valakit a’ védelem ily neméhez folyamodásra.• Sőt még azt sem tette, mit tenni az igazság kívánt volna , hogy olvasóit a’dolog állásával ’s a’,,nem fejeze“ alkalmat adó ezikkel, bár rövid kivonatban, megismertesse, mert természetesen így, in vago gyanusitni és feketitni mást, sokkal könynyebb. Ámbár lenne jogom nekem is a tudós szerkesztő úr példáját utánozva, személye hív lerajzolása által gyönyörű képet terjeszteni a’ közönségeibe, de távol legyen az: én mellőzve minden személyességet, s’ dologra kívánok szontkozni, ’s pontonként próbálom megczáfolni a’ nominális tudós szerkesztő úr által alaptalanul, nevetségesen elfacsaró, egyoldalú okoskodással é s kínos erőlködéssel felhozott megtámadásokat. Azért a’dologra. (Vége következik.) Szert. Síj gyórgyszertík. Ő Felségének idei 2100 udv. sz. alatt nyert hímes engedélyiénél fogva, Lázár Márton felszabadittatott, Nagyenyeden egy második gyógyszertárt állitai fel. Iskolai közlés. Ersebeth város julius 22-k folyó év és hó 15-k, 17-k és 13-k napjain tartatott a’ köztiszteletben álló angol lovag Raphael Sándor úr által városunk szellemi felvirágoztatására ezelőtt mintegy évvel alapított királyi tanoda 34 számra menő növendékei nyilvános megvizsgáltatása, melyek közzül—méltányolva a más két tanároknak is vállalatuk teherteljeségéhez mérve eléggé betöltött fáradalmaikat, szorgalmaikat — városunk közakarattal, kiemelttnek nyilvánítja, alsó latin nyelvtanár Isszekutz Antal próbatételét; kit a’ tanítói vas szorgalom ’s lankadatlan türelem , e’ parányi sorokban eléggé ki nem fejezhető közdicséreten és méltánylatán kívül, tápláljon, boldogítson azon szerény hit, és őszinte öntudat, miszerint fontos hivatásának eleget téve, méltán érdemesítette magát egy minden földi kincseken túl becsült hervadhatatlan emlényfüzérre, s legyen ezután is főtörekvése a’ már kivivett kedvező közvéleményt tovább is megérdemelni. —* Vasárnap az az 21-n pedig a’ téged Isten dicsérünk és szent áldozat végével a’ tanoda falai között érdemteljes igazgató és főbíró Dániel Ödön elűlűlése alatt két jó magyar, s egy latin meglehetős szónoklat iatán felolvasott tanulmányi kimutatások nyomán, több kitűnő növendékeknek a’ új város majorsági pénztárából rendelt, s rendöszve 18 p.írt értékű jutalomkönyvek kiosztatván, ez első iskolai év hálas örömömlengések között berekesztetett, — így tehát a’ nagy alapitó tanodájának világiakra hízása által is az óhajtott czél el van érve, csüggedetlen teljes erővel’s elszánt erős adatal igyekezzenek tehát annak lelkes tanárai minden hiú rágalmakon felvül emelkedve a’ közméltányt ezutánra is kivivői, mehekként használván e’ jelen szünidőt is magok tökéletesítésére és ismeret-gyűjtésére, — hogy e’ pályán tapasztalatilag bebizonyíthassák azt, miszerint a’ világi rend is alkalmas a’ közértelmesedés, felvilágosodás és mive-lód és mérhetetlen csarnokához legalább egy sövényszemmel járulni, annak épületét szilárditni, honunk jövendő reményei, álladalmunk támoszlopai czélszerű oktatása, nevelése által.-------A’ rendőrség figyelmeztetéséül. Városunkban dohányozni úgy nevezett czigányokon vagy újparasztokon hivül mindennek és mindenütt szabad, mi fóle£ ezen hét száraz évben borzasztó kárt ollózhat: hihetőleg valamely titkos tüzkármentesitő társulat létez, melyet kifürdezni 's köztudomásra juttatni igért.' SZUfitSZKiST.ycIi. Brassóban az ottani német hírlap szerint, julius három első napján történt a’ szász nemzet nagyérdemű ispánja és kir. kormányszéki tanácsos Wachsmann János úr ő mlga elnöklete alatt a’ városi közönség hijánzó 15 tagjainak kipótlása és a’változó hivataloknak választással betöltése. Az utolsó eredménye, hogy minden tisztviselők megmaradtak, u. m. városi és vidéki főbiró Wenczel József, városi és vidéki bíró Graef József, városi albiró (Stadthann) Albrichsfeld János, rendőr igazgató Trauseh József, végre a’ közönség szónoka vagy orátor Barbenius János. A’nemzet ispánja ő maga azzal hogy a’ választások igy ütöttek ki, megelégedését nyilvánitá. — Beszterczcrő! jan. 26-ról írták, hogy egy ott a’ vidéknek azon hónapnók tartott gyűlésében Ujegyház szék felszólítása következéséül meghatároztatott, egy előrekészitő bizottmányt nevezni ki, mely a’ tanács, az irnoki szék vagy cancellaria és a’ közönség tagjaiból neveztessék ki: e’ határozat létre jövetele egyébiránt azon környülállástól függ, ha a’tanács azt jóváhagyandja. — (E' megjegyzés, ha nem csalatkozunk, egy kis bizonysága, hogy a szász városokban vagy legalább Beszteremén a’ tanács a' közönséget maga, gyámsága alatt tartja 's igy keskeny körben engedi mozogni.) — Kopp s Mátyás rector és Bayer András conrector a’ mondott városbeli lutheranum gymnasiumnál, kirendeltettek, hogy az ottani tanárok részéről a’ julius elejével az erdélyi német iskolai tanítóknak Nagyszebenben tartatni elintézett gyűlésén jelen legyenek. Tudósító előtt e’ gyűlés czélja nem egészen ismeretlen , ’s az megérdemelte volna a’ német hírlapok útjáni közönségessé tételt. Egyébiránt lehet remélni, hogy azon gyűlés eredménye köztudásra fog jutni. (Valóban ez igen óhajtandó lenne, jó helyes és igaz dologból titkot úgy sem kell csinálni: a' mellett a' szabad szász föld szép alkotmányához nyilvánosság illik. — A’ brassói tanács juh 13-k kiadott hirdetésében, azt ki az egyik vagy másik gyulás nem önkéntes vagy történetes szerzőjét béjelenti, száz váltó rlt. jutalomról; azt ellenben ki egy szántszándékos és gonosz iindulatu gyujtogatót egész bizonyossággal felad , neve elhallgatása mellett, ezer váltó rlt jutalomról biztosítja. — Brassóból juh 17-ről Írják, hogy lassanként z’ rémülés csilapodni kezdett, a* felzeklatott kedélyek a’ csendesség és eszmélet érzésére s az emberek szokott foglalatosságaikra viszszatérnek.— Magános tudósítások szerint többen vannak a’ gyújtogatás gyanúja alatt lévők elfogva és börtönbe zárva, azok között két szász deák a’ lutheranum gymnasiumból, brassói polgárok fiai , ’s az eléggé hires és e’ lapban is sokat emlegetett Kemény Pált is a’ gyújtogatásban részesnek hiszik. Czáfolat. Az „Erdélyi Hiradó“ idei 54 számában ,igazolási czim alatt Doboka megyei adóiró-biztos Incze Domokos úr által a’ károsodások miatt elengedett adómenynyiségnek feltudása ügyében kiadott czikl ellen az árokalji, szentjakabi és kerlézsbirtokosok nevében egy czáfolat küldetetti bé, melyben említett adóiró biztos úr azon czilkben foglalt maga mentegetödzése alaptalannak , sőt azaljában nevetségesnek állittatik, mint a’ ki azt irja, hogy a két garas felszedését nem ő kezdette, nem is ő végzi (tehát a’ huzavonát) mennyiben azt az önként fizetni akaróktól elvette; továbbá hogy rendre „éljük a’ világot“ (az az: a’ szegény adózó nép költségén.) Egyébiránt, valamint a’ nevezett megyei tiszt ellen a’ fels. kir. kormányszékhez kérelem adatott bé bizonyítványos mellékletekkel, úgy hihetőleg annak érdemes személye és jeles tettei az aug. 5-k tartandó közgyűlés figyelmét sem kerülendi ki. 1.I*?K .Slja. A’ „Hírnök“ után közöljük, miképp Pozsonyban folyó hó 15-k hozta a’ kir. tábla Orosz Elek két gyilkosa felett a’ vérbün-itéletet, mely szerint mind kettőnek hóhér pallosa által kell kivégeztetni, oly megterheléssel, hogy Kovács Pál bűntársának lefejeztetését szemlélni tartozik. Az ítélet hétfőn az az. jul 15-k hitelesíttetett, ’9 juhnók előbb a’ curián , azután a’ városházi teremben a’ két gonosztevőnek nyilváníttatott. Toronyi, bünérzetének ónsúlya alatt öszveroskadván könnyes szemekkel ’s fájdalomborus arczczal hallgatá a’ büntető igazság méltó boszszulási hangjait. Országgyűlési Közlés. CCXXXII. kerületi ülés, julius Cok- Tárgy : a’ sz. kir. városok rendezése ügyében a’ harmadik főrendi izenet. A’ polgárképpességről szóló 81-d szakasz felett élénk vitály keletkezett; mert ugyan is a’mélt. főRK a’ közvetlen választást nem fogadván el, ’s a’ RK és RK által javaslan qualificatiókban sem találtak elegendő biztosítékot, keveselvén a’ vagyont, melyet a’ RK és RR a’ polgárképpeség alapjául tesznek; továbbá a’ polgárok számára nézve tervezett maximum megállapításához sem járulnak, miután polgárok csak azok lehetnek, kik a’ szükséges kellékekkel bírnak, ezeken kívül senki; azonban még is hogy a’ főRK a’ RK és RK nézeteihez közelítsenek, megegyeznek, hogy azon vagyonmennyiség, mely az első főrendi izenetben javasoltatott, nevezetesen módosíttassák , és hogy Pest városára nézve, melyet vagyonossága, népessége és jövendője tekintetéből a’ többitől külön osztályba kiivánnak tétetni, 5000 frtot, kisebb városokra pedig 300 — 400 frtot, közép városokra 700 — 400 frtot, nagy városokra 1000 — 1500 frtot érő fekvő tulajdon állapittassékmeg. — Az ezen főrendi nézetek iránt folyt vitatkozások közben, az egyik rész azt állítá, hogy a’ fORR semmit sem engedtek, de