Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-11-22 / 94. szám
tatott ugyan csak a’ fels. szb. kormányszék rendelete, melyben a’ halottak háza felállitása ügyében kibocsátott megyei választmány terve és véleménye oly utasítással küldetikviszsza , hogy bár azon helységben, hol orvos lakik, a’ szóban forgó épület állittassékfel. E’ rendelet következtében a’ megyei tisztségnek kötelességévé tétetik, Magyar- Láposon, hól e’megyében Deézst kivéve egyedül lakik orvos, az érdeklett halottas ház felállítását a’ birtokosoknak adakozásra bírásával elpróbálni — .) Olvastatott viszont a kir. kormányszék intézménye, melynél fogva az országgyűlési követek ’s írnokaik napidijai czíme alatt tett ravatalok felszedésére nézve, a’ megye Rendűit arra ügyelmezteti, miszerint az ebbéli végzések csak az azokban önkéntesen megegyezőket kötelezhetvén, az olyanok ellen, kiír a reájuk rótt mennyiséget jószántukból meg nem űzetnék, semminemű kényszerítő lépések nem tétethetnek.— A’ megye lelei ragaszkodnak tiszta törvényen alapult e’ tárgybeli határozatukhoz, mivel magukat megróni 's azt fel is hajtani törvényes jogukban állt azonban a’ következő országgyűlésre küldendő követek útasitásába, ezen rendeletbeni sérelem orvoslás végett igtattassék bé. — Q) Olvastatott a' hir. kormányszék más intézménye, melyben a’ fels. udvarnak jelen évi 1434 számú azon legkedyelmesebb rendeletét közli , miszerint D . J . . . a’ as megye arra útasíttatik, hogy a vesztegetés iránt folytatni szokott perek lefolytatása ügyében fennálló rendszerre nézve, az az iránt létező legfelsőbb kir. szabályzó rendeletek követkteztében szakadatlanul megtartott gyakorlattól eltávozni nem lehet. Szolgál tudásul és megtartásul.**- ro) Olvastatott a’fels. kir. kormányszék rendelete, melyben tudatja, hogy mivel Német János tulajdon ősi nemesi birtokáról nem bizonyít, tehát ő Felsége idei 2422 számú legkegyelkir. rendeleténél fogva, őzet az adó alól fel nem menthetőnek határozni méltóztatott, minek következtében, a’ nevezettnek rendes díjaztatása iránt az illető e’megyei kir. pénztárnokhoz rendelés létetett. Határozat: Német János a’ jelen rendelettel méltatlanul , érdekelteik ’s terheltetik, a’ midőn ide telepedésekor 1830-ban is Középszolnok megye Rendeinek olyatén lelkiismeretes bizonyítványával jött, hogy ottan minden családjával mentes nemességben élt és él, mely semmiképpen productio útjára nem tartozik,’s ily körülményben birtokról is legkisebb részben mutatni nem tartozik s ez okból a’ kir. pénztárnoknak meghagyatily, hogy őtet az adóiró biztosok által adótabellába igtatni ne engedje ’s maga részéről se tegye. ii) Olvastatott a’ kir. kormányszéknek idei 346. számú rendelete, melyben Barla Dávid közkereset alá vettetése megiratik. Kihirdettetett. — 12) Zilahi timármester Szakács István és vadasdi Jakab Pál vesztegetőknek kihírdettetni rendeltetnek. Közhírré tétetett. ( 13) Olvastatott a’ kir. kormányszéknek idei 7100 számú rendelete, mely szerint a’ 8.ebeiben létező városhelyen áruitatni szokott áruczikkek áraira nézve kivántató kimutatás minden hónap végére f elkészíttetvén, büntetés terhe alatt a’ főszámvevő hivatalhoz küldessék bé, még pedig ennekutána a’ gabona az új 20 kupás nagy vékával jeleltessék ki és jegyeztessék fel , hogy a’ különbség kikerültetvén a’ középár egész bizonyossággal megállittathassék. Viszszairatni határoztatott, hogy e’ megyében a’ gabonanemek mértékére nézve a’ törvényes ló kupás véka lévén gyakorlatban , csak is a’ szerint fognak tétetni a’piaczi kimutatások is , hanem méltóztassék a’ kir. kormányszék olyatén rendelést tenni, miszerint a’ főszámvevő hivatalnál reducáltassanak az általános tabellák készítői által bár mi más mértékre, kik is jobban értenek hozzá a’ vásárbirák- 10 Olvastatott a’ seontro, mely szarint: A’ telekdijra nézve, a’ kinevezett bizottmány véleményét beadja. A’ bizottmány véleménye helyeseltetett, gróf Széchenyi István éljeneztetett és határozatilag kimondatott, hogy a’megye félei, az országos közczélokra és szükségekre, az előadandó szükségekhez képpest birtok - arányilag készek adakozni, ’s ajánlkoznak is a’ mi a’ közelebbi országgyülésre menő követeknek adassék utasitásul úgy mindazával 1-or) Hogy a’ as megye ezen ajánlata által egy lehető örökös fizetésre nem kívánja magát lekötni. 2-or) Az ezen ajánlásból , s a’ több e’ hazabeli törvény hatóságoktól is remélhető ajánlatok útján egybegyülendő öszveg egyébre ne szolgáljon, mint Erdély szellemi és anyagi kifejtésére. 3-or) Azon kérdés eldöntését, hogy azigy begyülendő öszveg, mi czélra és szükségekre forditlassék ? az országgyűlés intézze el, oly formán, hogy mi meg csak az léphessen életbe, mit a’ többség óhajt, és azon országos czélok és szükségek a’ új megyével előre tudassanak hozzászólhatás végett 4-et) A’ pénznek mire lett fordítása mindég terjesztessék ebbe a’ következő országgyűlésnek ’s onnan tudassék a’ megyéivel is; a’ kezelés és felelőség iránt viszont a’ nemzet gondoskodván oly hozzátétellel, hogy a’ követi utasitásbatétel alkalmával bővebb vitatkozásra és alkalmaztatásra nétt jog maradjon fenn , az elv bántatlanul hagyatván. ( Vége következik.) Urtvarhelyszéki oklevelek I) Kérelem a’tisztújitás tárgyában *) Méltóságos fökirálybiró úr! — Eleven emlékezetében lehet méltóságodnak az, miszerint folyó évi junius 20-kára hirdetve volt közgyűlést megelőző estre, a’ praetorialis háznak főtiszti szobájában többünk között méltóságod jelenlétében, a’ választás elvei felett, t. i. a’ hármas és kilenczes számmal teendő tisztek választása iránt elöleges értekeződés tartatván, méltóságod méltóztatott vala nem hivatali tekintetnél fogva , hanem egyénileg a’ hármas szám mellett javaslatot tenni, ’s ebből következek, hogy méltóságodnak senki is ottan ellene nem mondat de sőt a’ következő napon, a’ közgyűlési tanácskozás megnyitása után , midőn a’ tisztválasztás elve vitatás alá jőve, mélt. Ugrón Gáspár, Ugrón Lázár, Horváth Dániel, ifjabb gróf Bethlen János urak , a’ hármas választást pártolva és a’ kilenczes számnak ellene mondva , mi mindnyájan méltóságodnak az előtt való napon estvéli javallata értelmét emlékezetünkben tartva, a’ hármas szám ellen nem szólánk, és ekkor a' méltóságos fökirálybiró úr a’ kormányt szoros rendeletetet a’ kilenczes szám mellett okul adván, a’ közgyűlést azonnal eloszlatta ; és igy megtörténék az, hogy nem csak tisztújitás nem lenne, hanem azonkívül minden választás nélküli tisztviselőket a’ hivataloskodásokban szemlélni kéntelenittetünk.— Erős bennünk is mindnyájunkban a’ törvényeinkhez ragaszkodás, tiszteljük igen is nagyon a’ törvényeinkben létező hármas számú választás iránti rendelkezést s valójában annak szavaitól egy könnyen, és minden késztetés nélkül politikai véteknek tartanak, de midőn megfontoljuk azt, hogy a’ kormányi rendelet értelmében, ha a’ kilenczes szám választást bizonyos ideig el nem fogadjuk, municipalis életünk el vagyon véve, mert a’ közgyűlések különben eloszlatván, még csak törvényhatóságunk oeconomicumáról is tanácskozhatni ’s rendelkezhetni el vagyunk rekesztve, ■— nem önkéntesen , hanem a’ vaskeménységü kéntelenség szülte kényszerítésből, ezennel méltóságodnak nyilvánitl szükségesnek találjuk, hogy mi ezúttal a’ kilenczes számmal a’ tisztvélosztást megtenni készek vagyunk 3 — nem a’ most hivataloskodó 8 választás alá jönni kellett személyek iránti gyűlölség, vagy valamely személyeskedés szempontjából !;ivarijuk ezúttal siettetni a’választást, hanem elgondolva azt, mi szerint a’ kilenczes számú választásnak ezúttal is el nem fogadásával, a’tisztek választhatásától ’s újítási jogától merőben következtetnünk feltételezi a’ következtetés,— nem akarjuk utódaink átkát a’ nemzet választási jogától való megfosztásért magunkra vonni , mire nézve— könyörgünk a méltóságos fökirály bró úrnak , hogy ezen részünkről biztosított ’s a’ kormány kemény rendeletéből eredeti kilenczes számú tisztválasztásra nézve méltóztassék leghamarébb egy közgyűlés tartása napját kihirdetni, és ezt ezen kérelmünkre adandó válaszszal velünk ezennel tudatni, hogy igy mind a’ kormány rendelete teljesülhessen, mind pedig választási jogunk, ha meggyengitve is, gyakorlatba jöhessen , előre jelentve, hogy ezen kérelmünk megtagadása esetében a’ felséges kir. fökormányszékhez fogjuk sérelmünket folyamodás útján felküldeni , alázatos tisztelettel lévén, a’ méltóságos fökirály biró úrnak alázatos szolgái : Id. Sebesi István, Pálfy Elek, Horváth Ignácz, Veres József, K. Horváth János, Ferenczi József, Jakab Lajos, Ferenczi Pál, László Ferenc?, Ferenczi Jászló, Szombatfalvi József, Ferenczi Miklós, Ifjabb Sebesi István, Ferenczi György, Török György, Török Ferencz, Bereczki Ferencz, Bedő István, Keller János, Ádám Mózes, Pálffy Mihály, Pál Lajos, Koncz Imre, Sándor Ignácz, Pál Rezső, Fancsali Sándor. — — NI) Válasz. A hármas szám mellett tett nyilatkozatom valóságos értelme főtiszti hivatalomból folyólag , minthogy a’ közelebbi júniusi közgyűlést, melyen a’ BB csupa hármat kívántak megerősítés végett felterjeszteni , eloszlatni kényszerítve lettem, meg volt magyarázva midőn azonban most a’ kérelmes urak, hármat minden vallásból, öszvesen kilenczet választani nyilatkoznak, ezen nyilatkozatot , mint felséges Fejdelmünk e’ tárgyban költ rendelete iránti engedelmességre, mutatót egész készséggel ragadom meg, miért is a’ már kihirdetve lévő bardóczszéki közgyűlés után, ezen nemes anyaszékben is tisztújitás végett a’ Rendeket öszve fogom hivni a’ maga idejében. — — III) Világositás.— A’ fennebbi oklevelek világositására szolgáljon a' tisztújitás ügy állásának as Udvarhelyszéken rövid előadása.— Az 1838-dik évben november 28-a, midőn az egész tisztújitás elrendeztetett, meghatároztatott, hogy minden hivatalokra, a melyek királyi megerősítés alá tartozók volnának is, minden állomásra, minden vallásból csak egy egy választassák , a’ többséget nyert azonnal eskettessék fel hivatalába, ’s csak a’ többséget nyertek közzül királyi megerősítés alá minden vallásból minden állomásra csak egy egy terjesztessék fel. A’ félkirálybíróságon kivűl, több hivatal nem királyi megerősítés alá való, ’s minden hivatalok ezenkivül évenkint változandók. Azonban az a király bírói állomásokra többséget nyertek, most egyszer utoljára terjesztessenek fel kérelemmel ő Felsége ekben,hogy többé azok felküldetését törvényeink ellenére ne méltóztassék kívánni. 1837-ben ezen határozata a’törvényhatóságnak ő Felsége által megsemmisittetvén azon év december 19-dik ’s több következő napjain tartott közgyűlésen a Rendek ragaszkodtak ’s megmaradtak előbbeni határozatuk mellett. 1842-ben látván a’ Rendek, hogy törvényszerinti fa’mint azt t. i. értették ) választást nem tehetnek, azon hivatalokra, melyek megerösitését ( *) E több tekintetben érdekes oklevelek a’ tisztújitás ügyében Udvarhelyszékböl, jelesen az ottani hatalmas ellenzék fellépéséről a’ kilencz mellett,— közelebbről küldettek bé, de nem ottani t. ez. levelezőnktől, azokat elolvasni elég; minden további magyarázat szükségfeletti lenne. Szerk. 374