Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-04-22 / 32. szám
zönség java 's kostolja meg a' gyümölcsök legédesbikét a' közhálát. Éljenek a’ megválasztott szolgabirák, hogy sok nyomorék kitörését bírják megelőzni ’s az alig lihegő szegény köznép ínségein enyhítsenek bár egy máknyit. Éljenek a’ lek. Rendek , hogy ha eddig meg nem ismerhettek legyen módjok megismerni ezentúl hit és szilárd lisztellöröknek, nékem pedig legyen módom meggyőzni őket a’ felöl, hogy ha jólétüknek Pantheont nem is bírok épitni, de valahányszor a’ nagy épülethez bár egy sövény szemet hordhatok, szerencsémnek 's üdvösségemnek tartom !“ — — Negyedik ülés, april 3-kán. Főispán ő maga előterjeszti , miképp a’ tegnap estve tartott birtokosi gyűlésben jónak találtatott, hogy szolgabiró Szigetin úr menjen az alvinczi járásból a' nagyenyedibe Lukácsi úr helyébe, Pál Imre úr menjen az alvinczibe. Ezen az RR. megnyugvának. De Szigetin, járását változtatni nem akarván, inkább a’ szolgabiróságróli lemondását nyilvánilá. Ekkor némelyek Lukácsiit , mint a’ szózatok többségénél fogva következőt, kivánák szolgabirónak, mások pedig választani akarának, 's Lukácsi kijelenté, miképp ha választás útján más alkalommal megnyerheti a' tekintetes RR. bizodalmát, hálával fogadja, de kegyelem ’s történet útján hivatal nem kell. Következve olvastattak a' választott derékszék biráinak nevei, sokakat bámulás lepett meg, hogy idősb Farkas Sándor és K. K. Dénes kimaradtak; de tán a' történet munkája által, mindkettő helyébe viszont derekak léptek, u. m. Lukácsi Ferencz és Sárpataki János, kinél tán senkinek örömestebb széket nem teszek ’s elmondom: üdvöz légy széplelkü magyar polgár! te tagolatlan igazságbarát, ki a' szenvedélyt megvetve, az érdemet becsülöd s a’ honfiságot a' tettekből méred! kérlek, midőn zöld asztalnál nem vagy, jer velem kigyóvadászatra ’s az apróbbakat mellőzve, törjük meg a’ nagy óriás kígyónak, az Önzésnek, fejét, hogy ne sziszegjen többet a’ Paradicsomban! Ezután az ujonan választott alszéki birák nevei olvastattak. Innen Adorján Elek és ifjabb Farkas Dániel, noha mindketten ügyvédileg censuráztak ’s a' törvényben jártasok , kihagyattak.— Főispán ő maga, a nagyenyedi járásbeli szolgabiróságra, úgy szintén a' levéltárnokságra — mely még soha választva nem volt — és végül a' két raktári biztosságra kijelölést teszem Azonban az ezen kijelölt hivatalokrai választás is el volt minázva még a' sárdi diaetán , mit némelyek előre gyanítván, egyik tag szót emele ’s kéré főispán ő migát, hogy ha ezen kitűzve lévő egyének közzül tudata szerint is előre ki lenne nézve a' szerencse hordozók által, vonja ki rögtön a' kijeleltek sorából. De ő maga nem tudván senkiről is ilyesmit, a’ kitűzőttek azok maradtak. — — Ötödik ülés, ápril. 4-n A' tegnapi kijelöltek közzül választottak nevei felolvastatván, a’ szerint lellek: Nagyenyedi járásbeli szolgabiró, eddigi rendes adóiró biztos Szölősi Elek, levéltárnok, a’ ki volt, Pap Lajos, ki is az érette emelt süni éljeneztetésekre igy tört ki: „ne lármázzanak anynyit, csak nem volt más, kit válaszszanak.“ Továbbá nagyenyedi raktári biztosnak választatott, ki eddig is volt, Nagy András; krakkói biztosnak pedig Fülöp János, ki mint birtoktalan megelégedhet vala az adóirósággal, és Beregszászi József hibáján kivnl kihagyatott. De gondoljuk meg, nem az szerencsétlen, ki szózatot nem kap, hanem az, kit az igazság és eszes közvélemény zár ki kegyéből!------Hatodik ülés, apr. 5-n. Az ujonan választott szolgabirák , raktárbiztosok és ülnökök feleskettettek. Azután a kéreményi bizottmány előadását megtette, de feltűnő abban semmi sem vala. Végre főispán a maga a Belől búcsút vévén, a' kevésre apadt közgyűlést sűrű éljeneztetések közti eloszlatta. *) Szivb u vár. Kraszna megye évnegyedei Közgyűlése. {Végzet.) 12) Elnök alispán kedves atyánkfia a’ törvényes idő elteltével, a' törvényszéki táblabirák megválasztatását tűzvén ki, a’ megye Rendéi ez úttal a' közelebbi évnegyedes közgyűlésen megválasztott mindkét törvényszéki táblabirákat a' törvényes határidőig újabban is az idő megkimelése tekintetéből minden további következés nélkül elválasztották. ( 13) Olvastatott nemes Középszolnok megye Rendéinek folyó évi februar 6-tól költ 's e' megye Rendéihez intézett atyafiságos levele, melyben előadják, hogy miután évek óta alakult tizkármentesitő egyesületüknél, a’ tapasztalat szerint e’ megye több tagjai is maguk vagyonaikat biztosítani szokták, felszólítást tesznek, miként addig is , míg e tekintetben országgyűdésileg egész országgal egy társulattá alakulhatnának, az erők egyesítése és költségkímélés tekintetéből egész megyéstől egy társulatba állanánk, e tekintetből társulatuknak a legközelebbi évi állásáról való számadásos kimutatást, úgy az idő folytán tapasztalataik által kijavított ’s most ő Felsége előtt álló rendszabályaikat azon nyilatkozattal küldikát, hogy mihelyt e megye keblében az érdeklelt czélra 200.000 forintig a biztosítékok kitelendenek, ’s ennek következtében megyénk vidéki biztosai is kineveztetnek, azonnal erről értes illetve, készek lesznek megyénkkel egy társulatba állani, ’s a’t. Határozat: Ezen hivatalos levélben említett czélra leendő egyesülés eszméje, a’ megye Rendei által elvileg eltagadódván, az a’ megyei líszkármentesités tárgyában kirendelve lévő biztosságnak oly meghagyással adatik ki, hogy ezen egyesülés módjáról egy czélszerű tervet készítvén, azt a’ legközelebbi gyűlésre adja bé ’s erről nemes Középszolnok megye Rendei tudósittassanak. — 1) Nemes Középszolnok megye tisztsége , ezen megyei tisztséghez intézett hivatalos levelében megírja, miszerint a* közelgő tavaszon már a’ vajai hídtól kezdve ezen megyében eső goroszlói hídig lévén út felfogadó, egy biztosságot kér kirendeltetni, mely az ottani úti biztossággal egyetértőleg határozná meg, hogy a' czélbavett út merre vitessék, ’sa’t. —Ezzel egybefüggöleg báró Wesselényi Miklós táblabiró atyánkfia e' megye Rendeihez intézett kérelemlevelében előadván, miként a’ nemes magyar honban naponta élénkülő mozgalom a’ hon távol ’s egymástól csaknem elrekesztve álló részeit közlekedési eszközökkel szándékozván öszvekötni , ezek közűt reánk nézve legérdekesb a’ Pestről Debreczenig jövő vasút létesülésének bizonyossá válása; de mivel e’ vonal csak Debreczenig jövend ’s annak áldásdús malasztjaiból csak úgy részesülhetünk, ha Debreczentöl megyénk széléig jó rakott út fog készíttetni 's ez ismét Bihar Rendei által csak úgy lesz eszközölhető, ha ezen útvonal Erdély közepébe vezetend; ennélfogva indítványozza, hogy mivel a’ Szilágy népességére nézve első rendű szükségeink közzé tartozik egy Déézszsel, onnan a' mezőséggel és Kolozsvárral egybekötő útvonal, a’mennyiben az előbb említett érdeken kivűl a' só is ottan hordatik, ezen útvonal létesítése e’ megye részéről eszközöltessék az által, hogy e’ megye kész csinált útjából Récsénél fel és onnan le a’ Zilah pataka völgyébe vitessék egy egyenes vonalú csinált út, honnan ez a’ Szamos téréig, azon keresztül a’ közbeeső helyeket Deézs felé lesz folytatandó; indítványozza továbbá, hogy ő Felségétől e’ vonalra, mint szükséges sóújra kincstári segedelem kéreltessék, — másfelől a’ szomszéd Bihar, Szolnok, Doboka és Belsőszolnok megyék ez útvonal létesitésébeni együttmunkálásra szólittassanak fel. Végül, nemes Középszolnok megyére nézve ajánlván, hogy szomszédi rokon indulatból a’ Ziláhról hrmelyekére menő útvonal e’ megyébe eső része megyénk Render által készíttessék meg. Határozat: A megye Rendei, indítványozo’ táblabiró atyánkfiának ezen mind az országos közlekedés előmozdítására, mind a megyei tenesítmények naponként csökkenő kivitelét gátló akadályok elhárntására ezélzó korszerű indítványát, kellő hévvel pártolván ’s magukévá tévén , az abban tervezett útvonal megyénkbe eső részének minél elöbbi létrehozását elhatározták, a mennyiben pedig a’ tervezett útvonal nemcsak kereskedelmi , hanem egyszersmind sószállitási és posta útvonal, 's így annak létesülése a' kincstárnak is érdekében áll; de egyébként is a’ közmunkák terhét egyedül hordozó adózó nép vállaira ezen útvonal kész tűsének terhe nem létethetik : szükségesnek látták a’ megye Rendeit kir. Felségét, a’ kir. kormányszék útján hódoló tisztelettel egyesitett fiút bizodalommal megkérni, hogy e’ vonalra, mint szükséges fóútra, felterjesztendő kiszámítás szerint elégséges kincstári segedelmet rendelni méltóztassék. Továbbá, a’kérdés alatti útvonalnak nemes Középszolnok megyével leendő egybeköttetése, vagy az indítványozó által javallott irányban, Récse felé, vagy pedig az eddigi nézetekhez képpest, Varsolcznál északra feltérve lévén elközölhető, a’ végre szükségesnek látták a' megye Rendei az úti biztosságot, a' mérnökkel együtt, az említett két távolságok pontos felméretésére kiküldeni, a' legközelebbi közgyűlésre véleményes tudósítást adandó, hogy az említett két arányban, a czélba vett út létesítése hol lenne gazdaságosabban és czélszerűbben eszközölhető? — Mivel azonban az indítványban előadottak szerint is, a’ czélba vett útvonal csak az illető megyék közremunkálásával lehet eszközölhető; e’ tekintetből mind nemes Bihar, mind másfelől nemes Közép- és Belsőszolnok, úgy Doboka megyék is ezen közhasznú terv elvállalására és eszközlésére atyafilágosan felszólíttatni határozottak. Végre indítványozó táblabiró atyánkfia, ki a közjó előmozdítása iránti ernyedellen buzgalmát ez indítványával is újabban tanusssá, tudósittassék, miként hazafi indítványa köztetszéssel elfogadtatván, abba taglalt tervnek eszközlése iránt minő lépések tétettek, ’s a’t. — Ezek után még nehány kebelbeli tárgyak és egyes kérelmek felett folyt vitatkozások ’s nehány nemesi közbizonyitványok kihirdetése után, a' közgyűlés eloszlott. Magyar tudós társaság. Az iró közönség ezennel figyelmessé tétetik a' magy. tud. társaság XV-k nagygyűlése által közzé tett következő jutalomkérdésekre: I. Nyelvtudományi: Adassék elő nyelvünk kifejlődésének története, azaz: a’ fennlévő nyelvemlékek nyomain indulva, mutattassanak ki azon változások, melyeken nyelvünk, szóalkotási, bővítési, kölcsönzési, ragozási és szókötési tekintetben, időről időre, állaiméul. II. Történeti: Készíttessenek bármely még eddig külön le nem irt, magyar birodalmi vármegye, vagy terjedelmesebb vidék, vagy nevezetesebb város történeti, földirati és statistikai leírása ; oklevelek ’s egyéb eredeti és hiteles kútfők szerint. 1 111. Mathematikai: Mik a’ képzetes mennyiség tulajdonságai , ’s mind analyticai’, mind mértani érlelmek ?• IV. Törvény tudományi: Fejtessenek ki a’ polgári törvénykezési eljárások czéljai, fajai és kellékei, adassanak elő a hazánkban divatozott és divatozó eljárások, tökélyeik és hibáikkal együtt, figyelemmel a’ mivelt nemzetek törvénykezésire. — Jutalma mindeniknek ötven arany; a’ béküldés határnapjául, melyen túl semmi felelet, el nem fogadtatik, újabban 1816 márcz. 3 Eke alia *) Levelezőnk e' részbeli tudósítását, mint kívánta volna, szóról szóra nem közölhettük. Szerk. • 1189