Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-05-16 / 39. szám

nyilvánitni határozók. — Borsod megyének a' közelebbi országgyűlésen hozott törvények más a* hazában divatozó nyelvekre f­­ordítá­sa tárgyában kelt felszólítása viszhangra nem talált; sőt ellenben a' helytartó tanács az ér­deklett fordítások minél elöbb leendő megkül­­dése végett megkéretni végeztetett, hogy a­­zokat e­ megye más ajkú­ lakosai is megért­hessék. — Zala megyének minél elöbbi or­­sz­ággyüléstartása iránti levele nem pártolta­tok. — Tolna megyének a’ Moldovában la­ki­ magyarok ügyébeni felszólitása követke­zéséül, ő Felségéhez felirat tétetni végezte­tett, hogy azoknak Magyarországrai áttelepit­­tetését kieszközölni kegyelmesen méltóztas­­méll. főispán úrnak azon levele­­el­olvasása alkalmával, mely szerint a’ magurai ’s a’ megye egyéb részeiben lévő szegények felse­­gélésére 200 pilot és öl­ p. m. árpát ajánlott, előkerülvén a' magurai járásban éhséggel küz­dők sorsa, miután a­ hivatalos jelentésekből a' nyomornak napról naprai növekedése ki­tűnt, hogy már 88 család lelkeit részint inas­nak adva, részint elhagyva kiköltözött, állan­dó bizottmány küldetett­ ki. Az uradalmak és közbirtokosok felszólitatnak , hogy jobbágya­iknak vetőmagot hitelezzenek,­­s az ínség meg­szüntetésére segédkezekkel járuljanak. t­ováb­­bá felolvastatván az adakozások jegyzéke, az adakozóknak hálás köszönet nyilváníttat­ott; valamint szintén ő Felségének is a’ kir. hely­tartó tanács utján megírt azon atyai kegyes­ségéért, hogy a’ megye alázatos felírása nyo­mán, az éhséggel küzdők számára 3000 pilot adatai rendelni méltóztatott, a Hit halaörö­­möket fejezék­ ki. — Végül a kir. helytartó tanács egy intézvényében a’ zsidókat Krom­­pach bányavárosból kitiltván : a megye ő­et, a' zsidókat pártolólag, a’ tisztelt hely­­tartó tanácsot megkérni határozók, hogy — mivel ezen intézvénye a’ törvénynyel öszvehang­­zó nem lenne, azt viszszavonni méltóztassék. Tolna megye, ápr. 21-n rendkívüli köz­gyűlést tarta, melyben ő Felségének azon kegy. kir. rendelete olvastatott, melynél fog­va e' megyei eddig volt főispán borosjenői mélt. Aczél Antal udv. tanácsos úr és Csanád megyébe hasonló hivatalranggal tétetvén­ által, e’ megye főispáni helytartójává kir. táblai ül­nök mélt. Bárczay József úr neveztetett­­ ki, egyszersmind az általa leteendő magyar szer­kezetű esküforma szövege is megküldetvén. A­ megye Rendes eddig volt főispánjoknak a* mondott hivatalra lelt kineveztetésén, kir. ren­delet iránt tartozó tiszteletből megnyugodván, az ürességbe jött megyei kormányzói hivatal­ra mélt. Bárczay Józsefnek főispáni helytar­­tójokká rögtön tett kineveztetését hangos ö­­römérzés nyilvánításával fogadák ’s megtisz­­telésére számos tagokból álló kiddöttséget vá­lasztanak. — Ez alkalommal első alispán úr a­ hivatalos levelek elkésése iránt tévén pa­naszt, mondá, hogy közelebbről is egy tarto­mányi biztosi utalvány, a’ katonaság átvonul­ta után nyolczad nappal érkezett kezéhez; en­nek fi­okául az állíttatott, hogy 51 év óta 30-at folyamodott e' megye a’ helytartó ta­nács utján egy postavonalnak kebelén keresz­tül leendő állításáért, mivel a’megyéhez csak nagyon távol van postaállomás, és még is,— noha a’ közigazgatás előmozdítása és az a­­dózóknak is az ily későn tudható katonai át­vonulások alkalmávali terheltetése könnyebbé tétele azt megkívánták volna, — meg nem nyerhető; tehát már most e’ megye ö Felsé­géhez folyamodni meghatározó, remélvén, hogy ebbeli kérése teljesítését ö Felsége kegyel­mesen rendelni fogja. Bar­a­n­y­a megye ápr. 2­1 -n tartott köz­gyűlésében , eddigi első alispán ifj. Majláth Györgynek e* megye főispáni helytartójává lett kinevezte’­ése a’ megye Rendednek tudtára adat­ván, azt a’ BA kitörő hangos „éljen“ kiál­tással fogadák. Ápril. 23 n pedig az újon­an kinevezett főispáni helytartó urat pécsi lak­házában fényes küldöttség üdvözlet­te. Fényes béigtatása május 2­1-ig leend. Zemplén megye ápr. 21, 22 ’s 23-n tartott közgyűlése tárgyait nagyobbára indit­­ványok tevék. Indítvány következtében meg­­h­atároztatott, hogy elvnekutánra a’ közgyű­lések a’ megye állapotjáról leendő jelenté­sekkel vegyék kezdetüket. — Ezután a’szegény bodrogközi árvizdukta szerencsétlen lakosok részére segedelemnyujtás végeztetett.­­ To­vábbá ugyancsak indítvány következtében meg­­határoztatott, hogy a’ közgyűlésen felveendő tárgyak, a. m.­al felsőbb intézvények, leve­lezések ’s országgyűlési dolgok jegyzéke e­­zentúl a’ megye kapujára b­iggesztessék­ ki, hogy mindenki tőre készülhessen ’s a’ ta­nácskozás alá veendő tárgyakról gondolkod­hassál­.. . Következve egy táblabiró a’ kor­mány által a’ közelebbi időben gyakorlatba vett főispáni helytartói kinevezések érdeké­ben emelvén szól, az ellen felírást készilni indítványozott; de indítványa délutáni négy ó­­ráig tartott heves vitatkozás után el nem fo­gadtatott. — A’ harmadik napon viszont in­dítvány következtében végeztetett , hogy jö­vőre az elnök a’ határozat kijelentése előtt a’ BRet felszólítani tartozzék, váljon nem ki­­vánnának-é még a’ tárgyhoz szólani? "S ez­zel a­ közgyűlés bé jön fejezve. Fest megye tisztújító közgyűlése főis­­páni helytartó mélt. Frónay Albert úr el­nöklete alatt, május 10-n, reggeli 8 órától dél­utáni 4-ig tartva, minden zavar nélkül, ren­desen és szerencsésen ment véghez. A’ két alispáni hivatalért két­ párt vala egybegyülve, az egyik Ny. F. részéről zöld bokrétában, a’ másik F. Cv. részére fejér tollasán, ezek va­lónak többen 1000-nél, azok pedig 1700-nál, és még is ekkora néptömeg közti semmi za­vargás és verekedés nem történt, mert a’Fest megyei nemesség miveit szellemű és a’ zöld bokrétás vezetők is mindent elkövettek, hogy követőiket rendben tartsák, a' minthogy azok a’ fejér tollasok közzé elegyedve, egymással ba­rátságosan társalogtak. Ekképp tisztviselők lettek: Első alispán Szentkirályi Móricz, má­sodik alispán Nyári Fái. Főjegyző Nagy Ist­ván; első aljegyző, főjegyzői ranggal: Balla Endre, második aljegyző Rákóczy János, har­­madik Simoncsics Alajos, negyedik Batta En­dre. Főlevéltárnok Kecse Péter; Gál János allevéltárnok és pertár-elnök ; allevéltárnok Ma­­lekovich Imre. Hadi főpénztárnok Zsigrav La­jos; házi Fosek János. Főszámvevő Nyári Lajos; alszámvevők: Tassy Becz László, Dankó Endre. Főügyészek: Egressy Sámuel, Bereczki Antal. Alügyészek: Halász Gusztáv, Körmöczy János. Középponti főszolgabíró: Zlinszky János; alsz. biró Pajor Titus; esküit Bellágh Antal; fő­biztos Halász Farkas sz.birói ranggal; kapi­tány: Balla Károly; főorvosok: Schmid Já­nos, Barra István, Tessényi Zsigmond; tisz­teletbeli: Halász Gejza. Sebész: Horliczky János; főmérnök: Mocsi László; almérnökök: Zlinszky László, Halász Móricz, Csontos La­jos. Kiadó: Moravcsek György. A Kecske­méti j­á­r­ásban: fősz.biró Nyáry Miklós ; alsz.birák: Hatta József, Viczián Lajos, Then­­ke László; eskünek: Bicskey Gergely, Mé­száros Zsigmond ; adószedő: Szeles János. Katonai biztosok: Fórián György, Vajkó Fe­­rencz, Pajor Antal, Redl Ferencz (transenn); mezei biztos: Sántha Antal; sebész: Nagy József. A Pilisi jár­á­s­b­a­n: főszolgabíró : Eckstein Rudolf; alsz.birák: Végh Ignácz , Frbanovszky Jusztin, Király László. Esküi­tek: Micskey Rudolf, Hegedűs János, Simon­csics N. Adószedő: Simoncsics József; tran­senn. biztos: Gunda Antal; mezei biztos: Bó­­dis Ferencz; úti biztos: Hegedűs Antal; se­bész orv. dr. Lifer József. — Festi járás­ban: fősz.biró S­.ilassy István ; alsz.birák Sze­les József, Halász Gerzon; esküitek: Föld­­váry Mihály, S/.ilassy János, Halász Álmos. Adó­szedő: Dinnyés Sándor. Katonai biztos:Sopor­nyi Gál István; úti biztos: Z­óth Ferenc­.; sebész:Skolák Adolf. Solti­i j­á­rá­s­ban: fő­sz.biró Madarassy L­­ászló­­; alsz.birák főbírói tánccal: Mészáros Károly és Kőld­váry Gá­bor. Alsz.biró: Í­jváry László ; esküd­ek :Nagy Károly,Hegedűs Sá­ndor,Halász()skár;adó­­szedő:Hajós Mem. bért ;mezei biztos :Mé­sz­oly J­udolf; üli biztos :Nyáry Péter; se­bész: l­áng Ferenc­. V­á cz­­i j­á r,á­s ha n: fö­sz.biró Parniczky Eide. A­sz.bírák: Majt­lény­i Ignácz;fösz.bírói ranggal :F/iy Béla , Marton­fy Ignácz; eskü­ttek: Fricbeisz István, S­­alay Antal, Fodruzsányi Károly; adószedő: Sár­­közy József; mezei biztos: Jancsics Antal. Transenn. biztos: Moc­rovich Miklós. Fit biz­tos: Stuttner József; sebész: Rácz Alajos. IPCSifii Az odavaló hírlapok szerint idei május 1-n a’ Dunán „Szék­eny­i“ gőzössel nagy szerencsétlenség történt. A’ne­vezett gőzös Pestre utazván, midőn Gönyő­­nél kikötni akart, katlanja elpattant ’s a’ ha­jt’t­­elejének egy részét légbe repi lé. Többen megsérültek veszedelmesen. A’ „Jelenkor“ szerint, a’ gönyői gőzhajó-agens május 5-n a’ pestihez e’ szerencsétlen esetről gyorspo­s­­ta által küldött rövid tudósitása folytául azt irta, hogy egy fűtő már megholt, kettő pe­dig haldoklik. A’ két maschinista kissé job­ban van, noha ők is erősen megsérültek. Sze­rencsére az első helyi utasok éppen a­ ka­binban voltak ebédnél; csak egy a’ tüzelő-fa közelében állott úr vettetek a’ Dunába, fia azonban, ki hasonlóan a’ hajón volt, utána ugorván, szerencsésen kiszabadttá. Egy kato­natiszt nyakszirten sérült meg, több út ások különbféle könnyebb sebeket kaptak. A’ kat­lan fele a’ Dunába repült; az egész gőzmoz­­gony szét van rombolva. — Ugyan csak má­jus 4-n egy polgári öltözetű nő a’ Zlidről a’ Dunába ugrott, de mielőtt belé fúlhatott vol­na, kifogatolt, ’s most tettét szégyelve, a’ kö­rülré lóduló sokaság elől arceát zsebkendő­jével takará. — A* „Budapesti Híradó“, ha­­sonlólag a’ mondott napról egy kebelrázó jelenetet közöl. Egy kilencz éves csizmadia­inas , Pestről a’ hajóhídon keresztül fején akkora három kenyeret viven , mint egy egy hintó első kerék, a' teher alatt két rét görnyedve keservesen sírt és nyakán feldúz­­zadt erei csaknem megrepedtek. E’ látvány sok embert csődile-öszve ’s többen kérdők : miért nem i­l­ le pihenni; de ő zokogva fele­lé, hogy a’ legények halálra verik, ha későn érkezik haza ’s roskadozó lábakkal folytatá útját. Ekkor egy nemes szívű közkatona raj­ta könyörülni kívánván, két kenyeret elvett tőle ’s ez izmos katona is pihenni kénysze­rült a’ várhegyen a’ nagy teher kétharmada alatt.— Valójában azon budai becsületes csiz­madia mester, figyelmét egy kissé arra is ki­terjeszthetné, hogy szegény inasát legényei ne hóhérolnák ily embertelenül! KÜLFÖLD: n­agy britanniia. A’ felsőháznak­­április 24-kén tartott ülésében Powis lord egy törvényjavaslatot adott­ át, mely szerint a’ királyné felhatalmaztassék, a’ szt. avaphi és bangor-i püspökségek czélba vett, egyesí­tését megakadályozni, és egy új manchesteri püspökséget alapitni. E’ törvényjavaslat leg­először fel is olvastatott. — Az alsóházban Milne­s jelentette, hogy a’ cambridge-i e­­gyetem részéről a’ maynooth bill mellett fo­lyamodványt akar benyújtani. Inglis kétség alá hozta, hogy azon folyamodvány az egye­temtől mint olyantól indulna­ ki. Mi­­­nes i­­eg­­jegyzé, hogy a’ folyamodványt a’cambridge-i egyetem első és másod rendű kijelöltjei írták alá, kik keresztyéni kötelességnek tartják, az i­r­land­­­ katholikusok erkölcsi és lelki állalmi­ját­ervhez képpest javitni, mivel azoknak pro­­testantismusra térítéséhez semmi retlény nincs. — A’ cambridgei folyamodvány, az oxfordi

Next