Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-16 / 39. szám
nyilvánitni határozók. — Borsod megyének a' közelebbi országgyűlésen hozott törvények más a* hazában divatozó nyelvekre fordítása tárgyában kelt felszólítása viszhangra nem talált; sőt ellenben a' helytartó tanács az érdeklett fordítások minél elöbb leendő megküldése végett megkéretni végeztetett, hogy azokat e megye más ajkú lakosai is megérthessék. — Zala megyének minél elöbbi országgyüléstartása iránti levele nem pártoltatok. — Tolna megyének a’ Moldovában laki magyarok ügyébeni felszólitása következéséül, ő Felségéhez felirat tétetni végeztetett, hogy azoknak Magyarországrai áttelepittetését kieszközölni kegyelmesen méltóztasméll. főispán úrnak azon leveleelolvasása alkalmával, mely szerint a’ magurai ’s a’ megye egyéb részeiben lévő szegények felsegélésére 200 pilot és öl p. m. árpát ajánlott, előkerülvén a' magurai járásban éhséggel küzdők sorsa, miután a hivatalos jelentésekből a' nyomornak napról naprai növekedése kitűnt, hogy már 88 család lelkeit részint inasnak adva, részint elhagyva kiköltözött, állandó bizottmány küldetett ki. Az uradalmak és közbirtokosok felszólitatnak , hogy jobbágyaiknak vetőmagot hitelezzenek,s az ínség megszüntetésére segédkezekkel járuljanak. továbbá felolvastatván az adakozások jegyzéke, az adakozóknak hálás köszönet nyilváníttatott; valamint szintén ő Felségének is a’ kir. helytartó tanács utján megírt azon atyai kegyességéért, hogy a’ megye alázatos felírása nyomán, az éhséggel küzdők számára 3000 pilot adatai rendelni méltóztatott, a Hit halaörömöket fejezék ki. — Végül a kir. helytartó tanács egy intézvényében a’ zsidókat Krompach bányavárosból kitiltván : a megye őet, a' zsidókat pártolólag, a’ tisztelt helytartó tanácsot megkérni határozók, hogy — mivel ezen intézvénye a’ törvénynyel öszvehangzó nem lenne, azt viszszavonni méltóztassék. Tolna megye, ápr. 21-n rendkívüli közgyűlést tarta, melyben ő Felségének azon kegy. kir. rendelete olvastatott, melynél fogva e' megyei eddig volt főispán borosjenői mélt. Aczél Antal udv. tanácsos úr és Csanád megyébe hasonló hivatalranggal tétetvén által, e’ megye főispáni helytartójává kir. táblai ülnök mélt. Bárczay József úr neveztetett ki, egyszersmind az általa leteendő magyar szerkezetű esküforma szövege is megküldetvén. A megye Rendes eddig volt főispánjoknak a* mondott hivatalra lelt kineveztetésén, kir. rendelet iránt tartozó tiszteletből megnyugodván, az ürességbe jött megyei kormányzói hivatalra mélt. Bárczay Józsefnek főispáni helytartójokká rögtön tett kineveztetését hangos örömérzés nyilvánításával fogadák ’s megtisztelésére számos tagokból álló kiddöttséget választanak. — Ez alkalommal első alispán úr a hivatalos levelek elkésése iránt tévén panaszt, mondá, hogy közelebbről is egy tartományi biztosi utalvány, a’ katonaság átvonulta után nyolczad nappal érkezett kezéhez; ennek fiokául az állíttatott, hogy 51 év óta 30-at folyamodott e' megye a’ helytartó tanács utján egy postavonalnak kebelén keresztül leendő állításáért, mivel a’megyéhez csak nagyon távol van postaállomás, és még is,— noha a’ közigazgatás előmozdítása és az adózóknak is az ily későn tudható katonai átvonulások alkalmávali terheltetése könnyebbé tétele azt megkívánták volna, — meg nem nyerhető; tehát már most e’ megye ö Felségéhez folyamodni meghatározó, remélvén, hogy ebbeli kérése teljesítését ö Felsége kegyelmesen rendelni fogja. Baranya megye ápr. 21 -n tartott közgyűlésében , eddigi első alispán ifj. Majláth Györgynek e* megye főispáni helytartójává lett kinevezte’ése a’ megye Rendednek tudtára adatván, azt a’ BA kitörő hangos „éljen“ kiáltással fogadák. Ápril. 23 n pedig az újonan kinevezett főispáni helytartó urat pécsi lakházában fényes küldöttség üdvözlette. Fényes béigtatása május 21-ig leend. Zemplén megye ápr. 21, 22 ’s 23-n tartott közgyűlése tárgyait nagyobbára inditványok tevék. Indítvány következtében meghatároztatott, hogy elvnekutánra a’ közgyűlések a’ megye állapotjáról leendő jelentésekkel vegyék kezdetüket. — Ezután a’szegény bodrogközi árvizdukta szerencsétlen lakosok részére segedelemnyujtás végeztetett. Továbbá ugyancsak indítvány következtében meghatároztatott, hogy a’ közgyűlésen felveendő tárgyak, a. m.al felsőbb intézvények, levelezések ’s országgyűlési dolgok jegyzéke ezentúl a’ megye kapujára biggesztessék ki, hogy mindenki tőre készülhessen ’s a’ tanácskozás alá veendő tárgyakról gondolkodhassál.. . Következve egy táblabiró a’ kormány által a’ közelebbi időben gyakorlatba vett főispáni helytartói kinevezések érdekében emelvén szól, az ellen felírást készilni indítványozott; de indítványa délutáni négy óráig tartott heves vitatkozás után el nem fogadtatott. — A’ harmadik napon viszont indítvány következtében végeztetett , hogy jövőre az elnök a’ határozat kijelentése előtt a’ BRet felszólítani tartozzék, váljon nem kivánnának-é még a’ tárgyhoz szólani? "S ezzel a közgyűlés bé jön fejezve. Fest megye tisztújító közgyűlése főispáni helytartó mélt. Frónay Albert úr elnöklete alatt, május 10-n, reggeli 8 órától délutáni 4-ig tartva, minden zavar nélkül, rendesen és szerencsésen ment véghez. A’ két alispáni hivatalért két párt vala egybegyülve, az egyik Ny. F. részéről zöld bokrétában, a’ másik F. Cv. részére fejér tollasán, ezek valónak többen 1000-nél, azok pedig 1700-nál, és még is ekkora néptömeg közti semmi zavargás és verekedés nem történt, mert a’Fest megyei nemesség miveit szellemű és a’ zöld bokrétás vezetők is mindent elkövettek, hogy követőiket rendben tartsák, a' minthogy azok a’ fejér tollasok közzé elegyedve, egymással barátságosan társalogtak. Ekképp tisztviselők lettek: Első alispán Szentkirályi Móricz, második alispán Nyári Fái. Főjegyző Nagy István; első aljegyző, főjegyzői ranggal: Balla Endre, második aljegyző Rákóczy János, harmadik Simoncsics Alajos, negyedik Batta Endre. Főlevéltárnok Kecse Péter; Gál János allevéltárnok és pertár-elnök ; allevéltárnok Malekovich Imre. Hadi főpénztárnok Zsigrav Lajos; házi Fosek János. Főszámvevő Nyári Lajos; alszámvevők: Tassy Becz László, Dankó Endre. Főügyészek: Egressy Sámuel, Bereczki Antal. Alügyészek: Halász Gusztáv, Körmöczy János. Középponti főszolgabíró: Zlinszky János; alsz. biró Pajor Titus; esküit Bellágh Antal; főbiztos Halász Farkas sz.birói ranggal; kapitány: Balla Károly; főorvosok: Schmid János, Barra István, Tessényi Zsigmond; tiszteletbeli: Halász Gejza. Sebész: Horliczky János; főmérnök: Mocsi László; almérnökök: Zlinszky László, Halász Móricz, Csontos Lajos. Kiadó: Moravcsek György. A Kecskeméti járásban: fősz.biró Nyáry Miklós ; alsz.birák: Hatta József, Viczián Lajos, Thenke László; eskünek: Bicskey Gergely, Mészáros Zsigmond ; adószedő: Szeles János. Katonai biztosok: Fórián György, Vajkó Ferencz, Pajor Antal, Redl Ferencz (transenn); mezei biztos: Sántha Antal; sebész: Nagy József. A Pilisi járásban: főszolgabíró : Eckstein Rudolf; alsz.birák: Végh Ignácz , Frbanovszky Jusztin, Király László. Esküitek: Micskey Rudolf, Hegedűs János, Simoncsics N. Adószedő: Simoncsics József; transenn. biztos: Gunda Antal; mezei biztos: Bódis Ferencz; úti biztos: Hegedűs Antal; sebész orv. dr. Lifer József. — Festi járásban: fősz.biró S.ilassy István ; alsz.birák Szeles József, Halász Gerzon; esküitek: Földváry Mihály, S/.ilassy János, Halász Álmos. Adószedő: Dinnyés Sándor. Katonai biztos:Sopornyi Gál István; úti biztos: Zóth Ferenc.; sebész:Skolák Adolf. Soltii járásban: fősz.biró Madarassy László; alsz.birák főbírói tánccal: Mészáros Károly és Kőldváry Gábor. Alsz.biró: Íjváry László ; esküdek :Nagy Károly,Hegedűs Sándor,Halász()skár;adószedő:Hajós Mem. bért ;mezei biztos :Mészoly Judolf; üli biztos :Nyáry Péter; sebész: láng Ferenc. Vá czi já r,ás ha n: fösz.biró Parniczky Eide. Asz.bírák: Majtlényi Ignácz;fösz.bírói ranggal :F/iy Béla , Martonfy Ignácz; esküttek: Fricbeisz István, Salay Antal, Fodruzsányi Károly; adószedő: Sárközy József; mezei biztos: Jancsics Antal. Transenn. biztos: Mocrovich Miklós. Fit biztos: Stuttner József; sebész: Rácz Alajos. IPCSifii Az odavaló hírlapok szerint idei május 1-n a’ Dunán „Székenyi“ gőzössel nagy szerencsétlenség történt. A’nevezett gőzös Pestre utazván, midőn Gönyőnél kikötni akart, katlanja elpattant ’s a’ hajt’telejének egy részét légbe repi lé. Többen megsérültek veszedelmesen. A’ „Jelenkor“ szerint, a’ gönyői gőzhajó-agens május 5-n a’ pestihez e’ szerencsétlen esetről gyorsposta által küldött rövid tudósitása folytául azt irta, hogy egy fűtő már megholt, kettő pedig haldoklik. A’ két maschinista kissé jobban van, noha ők is erősen megsérültek. Szerencsére az első helyi utasok éppen a kabinban voltak ebédnél; csak egy a’ tüzelő-fa közelében állott úr vettetek a’ Dunába, fia azonban, ki hasonlóan a’ hajón volt, utána ugorván, szerencsésen kiszabadttá. Egy katonatiszt nyakszirten sérült meg, több út ások különbféle könnyebb sebeket kaptak. A’ katlan fele a’ Dunába repült; az egész gőzmozgony szét van rombolva. — Ugyan csak május 4-n egy polgári öltözetű nő a’ Zlidről a’ Dunába ugrott, de mielőtt belé fúlhatott volna, kifogatolt, ’s most tettét szégyelve, a’ körülré lóduló sokaság elől arceát zsebkendőjével takará. — A* „Budapesti Híradó“, hasonlólag a’ mondott napról egy kebelrázó jelenetet közöl. Egy kilencz éves csizmadiainas , Pestről a’ hajóhídon keresztül fején akkora három kenyeret viven , mint egy egy hintó első kerék, a' teher alatt két rét görnyedve keservesen sírt és nyakán feldúzzadt erei csaknem megrepedtek. E’ látvány sok embert csődile-öszve ’s többen kérdők : miért nem il le pihenni; de ő zokogva felelé, hogy a’ legények halálra verik, ha későn érkezik haza ’s roskadozó lábakkal folytatá útját. Ekkor egy nemes szívű közkatona rajta könyörülni kívánván, két kenyeret elvett tőle ’s ez izmos katona is pihenni kényszerült a’ várhegyen a’ nagy teher kétharmada alatt.— Valójában azon budai becsületes csizmadia mester, figyelmét egy kissé arra is kiterjeszthetné, hogy szegény inasát legényei ne hóhérolnák ily embertelenül! KÜLFÖLD: nagy britanniia. A’ felsőháznakáprilis 24-kén tartott ülésében Powis lord egy törvényjavaslatot adott át, mely szerint a’ királyné felhatalmaztassék, a’ szt. avaphi és bangor-i püspökségek czélba vett, egyesítését megakadályozni, és egy új manchesteri püspökséget alapitni. E’ törvényjavaslat legelőször fel is olvastatott. — Az alsóházban Milnes jelentette, hogy a’ cambridge-i egyetem részéről a’ maynooth bill mellett folyamodványt akar benyújtani. Inglis kétség alá hozta, hogy azon folyamodvány az egyetemtől mint olyantól indulna ki. Mines iegjegyzé, hogy a’ folyamodványt a’cambridge-i egyetem első és másod rendű kijelöltjei írták alá, kik keresztyéni kötelességnek tartják, az irland katholikusok erkölcsi és lelki állalmijátervhez képpest javitni, mivel azoknak protestantismusra térítéséhez semmi retlény nincs. — A’ cambridgei folyamodvány, az oxfordi