Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-06-10 / 46. szám
azon levele vétetvén fel, melyben értesíti a megyéi, hogy ezen uj kormányi eljárás ellen ő Felségéhezelírást intézett és hasonló lépést tenni e’ megyei is felszólítja; az e felett folyt tanácskozás rendén élénk nyilatkozatok történtek , némelyek ezen uj intézkedés által egyedi, a' megye municipalis jogai alá ásatását látták terveztetni 's azt nyilván törvénybe ütközőnek álltják; mások ellenben a' kormány ezen atyai gondoskodását a’ rend fenntartására nézve felette szükségesnek ’s annálfogva hálás köszönettel fogadandónak itélék. A többség felírást határozott, melyben a’ HR felfejtvén, hogy a' mennyiben azon rendkívüli változások, melyek a' legközelebbi időkben tudomásukra esett több főispáni helytartók kinevezésével a' megyék kormányai körül eddig szokatlan módon is történtek, minden kétségen kívülivé teszik előttük, hogy megyei beligazgatásukat érdeklőleg egy új rendszer behozatra terveztetik,ami annyival inkább felébresztette figyelmüket, minthogy ez által a megyék és kormányzók közti eddig létezett viszonyt megváltozva , és e tekintetben helyhatósági rendszerüket sokkal közelebbről látják érdekelve lenni, hogy sem azt a törvényhozás mellőzésével egyedül kormányilag eszközölhetőnek tarthatnák, kijelentvén továbbá, miként ő Felségének a megyék főkományzói kinevezésében gyakorlott jogát kétségbe vonni legkevésbé sem szándékuk, de egyszersmind őszintén nyilvánítják, miképp azt, hogy megyei beligazgatásukat érdeklő bármely változások a kormány által egyoldalúkig létethessenek, törvényeink is jelesen az 17 / 1 13. sz. rendeletével megegyeztetni nem tudják, és az öt tekintetben teendő egyoldalu rendelkezést törvényesnek el nem ismerhetik, írni bizodalommal kérik ő Felségét, hogy tekintetbe vévén a’ törvény rendeletét, mely szerint a’ megyei kormányzási rendszer változtatása egredül törvényhozás útján eszközölhető, a’ czélba vett új kormányzási rendszernek életbe léptetését felfüggeszteni, és annak, ha azt a’ közjó kivánja, elrendeztelését a' törvényhozás útján kegyesen eszközöltetni méltóztassék. — Ezután Tolna megyének a' Moldvában létező ’s régi ősi birtokuktól megfosztott magyarok iránti felszólítása olvastatott, mely is közméltánylattal fogadtatván, e’ megye részéről ő Felségéhez következő értelmű felírás tétetni határoztatott: A’ régibb és ujabb kor nemzetei történetének évkönyveiben pártatlan hetükkel találván feljegyezve, miképp mind ezek csak addig foglaltak helyet a' világ nemzet-családjainak sorában, mig legdrágább kincsöket, nemzetiségüket ereklyeként őrizék, oly ősi hagyománykint, milyent csak erőszak és a kérlelhetetlen sors vas keze vala képpes elrabolni, de akkor is az elnyomók létét nem hoszszasan indítható anyagi jólét és szellemi boldogság; mert a’ nemzetiség lelkesítő szabadságának romjain ébren őrködött annak szelleme, hogy lassanként erejében gyarapítva, diadalát ülje természetadta hatalmának: a' megye illei is tehát, nemzetiségük iránti szeretetből , mely keblöket lelkesíti ,s az emberiség iránti átalános kötelességből indulva járulnak ő Felségéhez, mint apostoli és magyar királyhoz egy elnyomott nép ügyében, hozzájok a természet kötelékei, mint magyarokhoz és álladalmi kapcsok , mint keresztyénekhez szorosan fűznek. Szomorúan értesülnek ugyanis a’ szomszéd moldvai fejedelemség bakói kerületében letelepült vérrokonuak nemzetiségének és vallás gyakorlásának elnyomatása, sőt örökös joggal birt szabadságától önkényesen lett megfosztatása felöl. Mely néptöredék, maradéka ama 40,000 magyarnak , kik a' 17- század végével a’ vallásos és politikai üldözések borús korában tőlünk, rokonaiktól, a bánságból idegen honba valónak kénytelenek költözni , idegen és ellenséges elméknek adandók helyet; 's ámbár a’ szathmári kibékülés, és a’ karloviczi békekötés az üldözéseknek véget vetett, ’s az előbbi béke és nyugalom helyreállott, szerencsétlen atyánkfiai, viszszajöhetésöknek csak reményében élhetének , 's most e néptöredéknek utódai azok, kik ismét körünkbe vágyódnak, hogy nemzetiségüket és vallásukat biztositó alkotmányos törvényeink áldásait el veszhessék. Mi végre leghódolóbb tisztelettel kérik a' megye Rei ö Felségét, hogy nevezett magyar rokoninknak a’ moldovai fejedelemségből ismét körünkbe leendő átszállítása ’s a’ most a nélkül is népesitésbe vett kamarai pusztákon leendő megtelepítése iránt a’ legczélszerűbben rendelkezni kegyeskedjék. — Borsod megyének a’ miskolczi elhamvadt nemzeti színház felépithetése végetti segedelem gyűjtésre felszólítása, valamint szintén Szepes megyének a’ magurai éhséggel küzdők felsegélése, és végre Szerém megyének a' vukovár-fiumei vasútépítés előmozdítása iránti levelei, közpártolásra találván, a’ szükséges segedelempénz és részvény-gyűjtések a’ szolgabiráknak meghagyattak. — Végül Kraszna megye értesítése, mely szerint a’ levelezésekben e' megyétől a’ ,,Kedves barátink és atyánkfiaik czimnel fogadta el, tudásul vétetett. Gömör megyének a’ P. H. szerint, május 27-n kezdödék tisztujitása. Hatalmas két párt vívott a’ megyében, melynek eredménye az lett, hogy eddigi másod-alispán Szentmiklósy Antal, Abafy .János ellen 411 szó többséggel első alispánná választatott, ’s másod-alispánná közfelkiáltással Fáy Gusztáv. A’ választók öszves száma 3394 volt. Ling megye május 22-kei évnegyedes közgyűlésében lelancskozás tárgya volt a többek közt Nográd megye azon értesítő levele, mely szerint minden a gyárakhoz tartozó személyek egyes tisztviselők által boloztatássali megfenyitésök eltiltását határozó. Ezt, e’ megye is buzgón pártolván , minden kereskedő’,-, gyárosok-, mesteremberek-’s Ungvár városában házzal bírókra is kiterjeszteni végezé. — Továbbá megemlítendő még Szabolcs megye azon levele, melyben a fő ispáni helytartói kinevezések által tervbe vett uj kormány rendszer béhozatala iránti aggodalmát irja meg. E’ megtalálás pártoltalván, nádor ő felnsége tisztelettel megkéretni végeztetett, hogy ő Felsége akaratát oda vinni méltóztassék, miszerint a’ meglévő főispánok helyett administratorok ne neveztessenek. 273 KÜLFÖLD. Spanyolország. Madridból május 20-ról írják, hogy azon tudósítás, mintha a’ romai szent székkel a’ concordata aláiratok volna nem valósult-meg; mert a’ pápa csak egy ideiglenes alku kötésére adta egyezését, de a’ melynek több pontjai a* spanyol kormány jóváhagyását nem nyerték meg, mivel azokra Castillo y Ayensa követ meghatalmazva nem volt. Azon egyezés tehát Romába viszszakíildetik, ’s így a* pápai nuntiusnak Madridba küldetése és a’ Romával teljesen kibékülés, továbbra halad. E’ hir Madridban nagy ingerültséget okozott, a' nép mint a' cortesi gyűlés feszült várakozásban láttatott lenni, ’s a’ minisztérium mint mondják, meg hasonlóit. Úgy hiszik carlistai titkos béfolyás okozta volna a’ dolgoknak ez öszvebonyolodását. —lfjabb és telegráfi tudósítás szerint, május 23-n a' királyné a’ cartes-i gyűlést személyesen bézárta, ’s az nap az új alkotmány is kihirdettetett. Francziaország: itt közöljük a' fővárosi erősségeknek fegyverrel megrakását tárgyazó törvényjavaslat ügyében Lamartine által május 6-n tartott beszédet, ki abban magát a radicalismus hősének mutatta, melyben a’ személyesen uralkodási rendszert kíméletlenül megtámadta. „Oly had esetében , melyet ellenünk egy coalitio kezdenek-'s ilyennek békövetkezését előre láthatjuk - a’ franczia forradalom Europa elött egyedül áll. E’ forradalom nincs még az európai státusok politikai rendszerébe bevive, és még talán félszázadig sem leend; azért ilyen állásában minden elvháboru, coalitio elleni háború. A csatatér Europa. Számitsuk-fel a’ maskodók hadierejét. Egyik részen Francziaország 32 millió lakossal, a más részen egész Európa számtalan népeivel. Egyfelöl egy franczia sereg, melyet 600,000-en felül számitni nem lehet, másfelől mint 1814-ben és 1815-ben egy millió katona. Megengedem, hogy Francziaország katonái bátorsága és zászlói alá siető gyermekei hazaszeretete által, ily temérdek hadierővel is szembe szállhat, 's bár legyen egy, kettő vagy egy, három ellen, igy is a’ győzedelem miénk lehet, mire az 1814-ki ütközeteket és gyözedelmeket bizonyságul hivhatom. ’S feltéve — és elgondolva ez esetet — melynek következését remélheti csak a' franczia szív, a’ minisztérium 360 ágyut és 60,000 embert Párizsban akar hagyni ! Mennyi ütközeteket nyertek meg, vagy vesztettek el sokkal kisebb seregcsapat jelen vagy távolléte miatt! A' inarengoi ütközetet megnyertük egy 10,000-böl álló sereg megérkezése által, a’ waterloo-i ütközetet pedig 30,000 embernek meg nem érkezésért elvesztettük. Párizs megerősítésének azért első eredménye Francziaország hadi erejének gyengülése, és serge egy részének a’ fővárosba viszszatartóztatása, mely talán részünkre a’ gyözedelmet a’ csatatéren biztosította volna. Egy ostromlás, valamely baleset, vagy más ilyen sehetség esetében, melyet honszeretetünk mellett előre látni ugyan nincs szükség, de a’ miknek még is gondolatunk előtt kell lebegni, a' franczia seregkéntelen lenne Párizs alá viszszavonulni. Mi történik ekkor? A' kormány igen rosz hadi állásban látja magát, félhet a' hadierő egy ponton öszvegyűjtésétöl, midőn az idegen lovasság a’ különböző seregcsapatok közzé benyomul, és akadályoztatni fogja annak a' főváros kőfalai alatt egyesülését. 11 a már Párizs megszállva lenne, az idegenek azt meglepnék, nincs egy hadivezér is ki azt ne mondja , hogy több kinézés van az országnak és nemzeti erőnek felkelését várni, azon esetben, midőn az ellenség Párizst elfoglalta, mintha az megerősítve van. Három eset lehetséges : vagy bézárja magát az ellenséges sereg Párizsba, 's akkor lehet gondolni, hogy a' honszeretet az egész hazát mennyire felzaklatná, hogy az idegen sereg a’ nemzeti sergek és nép közzé bészorittassék; vagy a’ megtámadó sereg oly állapotra jutna, midőn azon szemrehányást megérdemelné, a’ a' mit Mápoleon egy tábornoknak lelt; „minden tábornok, ki egy fővárost maga után hagy, a’ nélkül, hogy annak népe felől biztosítva lenne, elveszve van,’ vagy végre a' megtámadó sereg azon helyzetbe jönne, a' mit Mápoleon egy portugáliai tábornokunk szem : egy fővárost vagy megvenni kell, vagy attól száz mértföldre azt semmivé tenni. Azt erősítem, hogy éppen úgy ellenkezik a’ háborúban jártasok, mint a’ történettan oktatásaival, ha a’ hadi munkálódások alapjává nem a’ határszéleket teszik , de a’ helyett azokat az ország szivébe átteszik. Kik ezt tették, népek vagy vezérek , mindég megbánták. Mincs „egy nép is, melyre nézve fővárosának megerősítése romlás ne lenne.“ Olvassuk bár a’ világ hadtörténeteit , jusson eszünkbe Róma, mely mihelyt hadimunkálódásai alapját más hová tette át, mint a’ hol az volt, t. i. a' római birodalom az Euphrates , a' Duna és Scylthia, legoltan távolabbi tagjainak megmerevedését és öszvesugorodását érezte, mintha halálos fagy szállotta volna meg azokat, Italiába és Rómába zárkozott bé, ’s két században háromszor tiporlatolt el. Róma volt Rómának sirja. Jusson eszünkbe Konstanczi-