Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-10 / 81. szám
Kolozsvárt 181. Péntek oct. lo-n 1844. Fiffyellkeztettes. A’ „ftllllt és Jelen“ a hozzá tartozó „lloil és ftiilfffld“ melléklappal hetenként négy éven jelenik meg. Félévi előfizetés e' hírlapra 6: Iliit rft C'/V*sUleil. Itt helyben lehet szerkesztőnél belső farkasútszui professori szállásán előfizetni, valamint minden cs. k. postákon: nem kolozsvári olvasóink biztos alkalomtól beküldhetik az előfizetést egyenesen a* szerkesztő professor kezébe.------Az idei utolsó fertály évre 3 CZilsl ríttál előfizetést elfogadunk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. Kinevezések, csász. és apóst. kir. Felsége czegei gr. Wass Albertet, és köröspataki gr.Kálnoki Pált az erdélyi kir. udv. cancellariánál tiszteletbeli concipistákat, érd. kir. kormányszéki tiszteletbeli titoknokokká klmesen kinevezni méltóztatta.------Szlavik János vajdahunyadi kir. vasmü-felügyelő, az eisenerzi cs. k. vasműigazgatóságnál első bányásztanácsnokká előmozdittatott.— Czillich Ferencz a brassói kir. főharminczadi hivatal második áruvizsgálója (mercium revisor) ugyanott első áruvizsgálóvá lett.— Szabó Sámuel kolozsi királyi sóhivatali írnok, ugyanott mázsamesterré neveztetett ki. Kolozsvári ujsászok. A' városunkon lévő b. Sivkovich és 41-. sz. gyalogezred két zászlóaljai, melyek august, végével a’ Nagyszebenben tartott, 's az idén különösen fényes katonai gyakorlásokra elmentek , f. oetb. 7-n délben katonai zenével és zöld ágakkal ékesítve számos nézők kíséretében, városunkba viszszatértek.-----— Szerdahelyi , Havi és Sabó dalszin társasága, mely mint irtuk, nemzeti színházunkat télire kifogadja, jelenleg Aradon van, honnan nov. 1-je napjára városunkba jövend , még pedig mint bizonyos tudósításból írhatjuk, megerősödve; ugyanis Follinus , a’ szép-modorú tenorista , már mint szerződött tag játszik. Hegedűs is Aradra érkezett, és ugyan oda Deézsit is várják. Szabó Krisztina, Futó szerződött tagok. Továbbá vendégekről is gondoskodott Szerdahelyi, ki Pestre az irt czélből , felrándult. Ezen kívül több új darabot tanultak be. Daljátékok közzül „Haimon négy fiát“ (melyből az itteni ezred halászkara által egy remek dalt már hallánk) az „Ördög részét“ „Hunyadi Lászlót“ részint adták részint tanulják. Továbbá: „Végrendelet“ „Bouquillon“ „Gritti“ „Rab“ ’salus színműveket tanulják.------Medgyes Lajos deézsi ifjú pap és jeles erdélyi költő, ki egyszer a’ Kisfaludi társaságtól másodrangu jutalmat nyert, verseire aláirást hirdet. A 12 évre menő munka pompás kiadásban új évre megjelenend. Szerkesztőség aláirást 1 p.rttal elfogad. — Még egy más ifjú költő vállalatára is figyelmeztetjük a' közönséget. Urházi György, pótolni a' „Remény“ helyét egy uj zsebkönyvet fog kiadni, melyben nem csak b. Józsika Miklós, de gr. Teleki Domokos és b. Kemény Zsigmond ’s mások is dolgozásokat ígértek. A’ díszes kiadási munkát gr. Teleki Domokos arczképe fogja ékesitni.-----Tegnapra u. m. octob. 9-re viradó éjjel a' vármegyei börtönből egy rab kiszökni akart, "a miután a’ szomszéd, úgy nevezett Bánfii ház egyik kéményébe utat talált, egy kötél segítségével abban felmászva a ledélre kijutott, hogyan leugrott , de magát öszverontotta, és megszabadulás helyett kórházba vitelt nyert.------Egy hazafinak „országos tűzkármentő intézet“ felállítását tárgyazó tervét helyszükéért közelebbről közlendjük.Végrehííjsá- és törvényhozár-hatabill. ( Vegzet). De mellőzve ezeket és felvett tárgyunkra viszszatérve, 's annak csak a* mái' lennek érdekelt tekintetbeni alkalmazása mellett maradva— milyen kevéssé helyeselhető as Marosszék azon állítása , mintha közgyűlés végzését csak országgyűlés változtathatná, elég annyit említni, hogy országgyűlés törvényt hoz, kormány a törvényt végrehajtja, törvényhozás és kormányzás pedig két külön hatáskör. De kormány a törvények végrehajtását az alatta lévő tiszthatóságok segedelmével teheti , ’s ilyen hazánk alkotmánya szerint a’ megyei közgyűlés is. Igen természetes azért, hogy mind azon tiszthatóságoknak , melyek a' kormány segédjei a’ közügyek igazgatásában, ezen elhivatásukat teljesitni, átaljában a' kormány munkálódását előmozditni kötelességekben áll. Azon elv kimondásával , hogy közgyűlés végzését csak országgyűlés változtathatja, e tartozás teljesítésének éppen ellenkezője eszközöltetik, a’ megye nem elősegíti, de hátráltatja, gátolja a' kormányt, 's annak hatósága ellenszegül. Mivel országgyűlés nálunk most rendesen három évenként tartatik, ha a’ marosszéki BB fennemlitett elve, vagy határozata áll , ebből önként következik, hogy egy közgyűlés 's igy a’ megye magát könnyen a' kormány felibe emelheti, 's tetszését és akaratját felsőbb hatalomtól nem korlátolva végrehajthatja. Mihelyt ugyanis valamit határoz, azt a' kormányra nem ügyelve és számba nem véve, rögtön teljesítheti is, 's mivel kimondott elvéből önként foly, hogy a' kormánynak engedelmeskedni nem tartozik—legfeljebb csak , ha akar — ellenben az országgyűlést ismeri azon testületnek, melytől függ, már pedig országgyűlése nincs — önként és természetesen következik, hogy a közgyűlés souverain.— De törvényes tekintetben sem áll azon elv, hogy „közgyűlés végzését csak országgyűlés változtathatná“ mert tudtunkra törvény, mely azt rendelje, vagy megengedje, nem létez; ellenben tiszta és világos törvény van arról, hogy a' végrehajtó hatalom a fejedelemé, 's a' közgyűlések legelőbb a' királyi vagy kormányszéki rendeletekkel tartoznak foglalkozni ,s maguk jegyzőkönyveiket a' kir. kormányszékhez felküldeni, mely intézkedésekben az igazgatószék rendeletei iránt köteles engedelmesség tisztán kifejezve van. És Maros-szék ténye tehát csak elven alapul,s ha egy megyének lehet törvényes kötelessége teljesítése alól egy ilyen elvnél fogva magát kihúzni, váljon nem állt’ a' kormánynak is szabadságában a' hasonló bánásmódhoz folyamodás? 'S képzeljék olvasóink már a dolgot megforditva,— ha a' kormány ily módon, egy bármilyen helyes és igazságos elvet mondana ki, közgyűléshez intézendő rendeletében—p. o. „Salus reipublicae suprema lex esto“ — 's abból merített okokkal kívánna a* törvényhatóságtól engedelmességet — mi következnék ebből? Bezzeg lennének hazafi diko-k, oratiok, repraesentatio-k, melyekben a' szónokok és megyék a’ törvények szentségéből 's ahoz ragaszkodásukból vett inditó okokat, erősségeket bőven és ékesen elősorolni nem mulatnák el . Quod tibi non vis, alteri ne feceris! — 11a nem lehet kormánynak elvre alapitni maga parancsolatjait, bizony megyéknek sem szabad elvből a kormány iránt tartozó engedelmességet megtagadni!— Mi lesz,— nem akarjuk mondani, mi lett— a haza állapotából, ha egyes törvényhatóságok magukat ön-Ling----- r„L- 1 - -----' J-bőn, a kormány rendeléseinek ellene szegüljenek, azt magyarázgassák, és igy maguk dolgaikban bírák is legyenek? Így végre in ultima analysia' törvényhozó- és végrehajtó-hatalom a’ megyék kezébe jut, minden egyes vármegye magát souverain-né teszi,— 's a* hazában lesz — ismét nem akarjuk mondani, lett— fejetlenség, ’s a' társasági kötelek szétbomlása. De ha azt mondaná valaki mint ellenvetést ez okoskodásra, hogy a' megyék nem tartoznak törvénytelen rendeleteknek engedelmeskedni — arra viszont csak azt jegyezzük meg, hogy, ha szinte a kormány egy intézmény kibocsátásában hibázhatnék is, éppen úgy fejtenni lehet a B megyének is maga ítéletében megbotlását; továbbá, ha egy felsőbb rendeletet A vagy B megye ellenzéki felkerülése, nagyitó üvegén keresztül törvénytelennek talál látni — még abból teljességgel nem következik, hogy az valósággal törvénytelen,s aki hazánk legújabb politikai viszonyaival ismeretes , az tudja és ismeri azon körülményt is, hogy midőn egy felsőbb rendeletet A megye törvénytelennek kiáltott, C megye azt elfogadta és teljesítette, mint valóban a' legközelebbi időkben ez nem egyszer történt, így még csak következetességgel sem dicsekedhetnek a kormány iránti engedetlenség eszméjét hintegetők. De feltéve azon valódi öszveütközési esetet, hogy egy kormányszéki rendelet valóban törvénynyel egyeztethető nem volna, 's igy a’ megyéknek azt teljesitni vonakodásra helyeselhető okuk lenne , egy ily esetre, meg kell vallanunk, törvényhozásunknak káros csorbája van, 's a’ mostani súrlódással és ingerültséggel teljes időkben azt képzelni sem lehet, hogy a’ megyék e' hiány kipótlásárol gondolkozni hajlandók lennének. Azonban lenne még is egy mód, e' mihez hasonló esetben a’ megyék folyamodhatnának. Boldog emlékezetű I Ferencz császár és király, az 1810-beli országgyűlés-81