Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-10-14 / 82. szám
hol évenként 3, 4 száz beteg megfordul, a mostani követ szevedett betegünk 3-dik vola. Úgyszintén egy szó szerint, C h és e a y nevű katonai nevelőintézetbe felvett 6000 gyermek közzül csak egyetlen egy találtatott, ki hegykőben szenvedett. Ifjú gyermekeknél , kivált szegényebb!) sorsunknál, gyakoribb, mint felnőtteknél, úgyhogy Norwichban 506 kővel szenvedett egyéneken tett műtétetek közzül, 335 találtattak 12 éveseken alól valók, és 27 14 évesektől 15-dik évig valók. Ellenben a’ felnőtteknél, inkább a’ tehetősebb előbbkellő egyéneknél tapasztalható, mint szegényebb munkás egyéneknél; férfiaknál egy átáljában, gyakrabban mint nőszemélyeknél.• A' h ú gy k ö oka ir ó 1. A' tapasztalás azt bizonyítja, hogy némely tartományokban gyakrabban tapasztalhatók, mint másokban. Így p. o. meleg tartományokban nagyon ritkán találhatók, úgy annyira, hogy egy dr. Scott állítása szerint, ki sok ideig Indiában élt, soha egy kővel szenvedő betegre sem talált és ottan csaknem egészen ismeretlen betegség, az emberi testben termett kő. Alakulhat leggyakrabban az edényekben nehezen, testesen, vagy egészen fennakadó nedveknek fogyása által.— Némelyek állitása szerint, olykor öröklés útján is következhetők bizonyos családoknál. Néha lehet az igen bő testi kigőzölgésekért, a’ mi által az elválasztó és vizes részek kiürülvén, a’ testben lévő nedvek forgása az ő sűrűségűk által akadályt szenvednek.— Gépelyi vagy mechanicai okok is lehetnek, p. o. történetesen juthat az emberi testbe kívülről valamely idegen test, mint egy tő, egy darab fácska , köstb. a melyekre az emberi testben lévő nedvek által a' földes rész lerakodik, a’ mit több példák bizonyítanak, hogy ily öszvedarabolt hegykövekben, mandola , tő 's más idegen testek találtattak. Pfenningsdorf Antal, a gyakorlati sebészet h. tanára. Magyarigsi megyei szízlélek. Heves megye sept. 22-kei évnegyedes közgyűlését az első alispán a megye állását tudató jelentésével nyitotta meg. E' jelentésből kitűnt, hogy a' megyében az elem az adózókat illetőleg az év folyta alatt öszvesen 1,748,311 forintra menő kárt okozott ’s ezen kivül még az idei aratás is átaljában felettébb silány volt, mihez képpest a' kárjegyzék egy küldöttség vizsgálatára bízatott oly meghagyással, hogy a’ fenyegető éhhalál elhárítására szükséges eszközökről javaslatot terjeszszen elő. — Ezután az elnöklő alispán, azon okból, hogy a’ tárgyalást váró irományhalmazban kellő rend és biztosság legyen, indítványozó, miképp a’ megye flei a’ kir. helytartótanácsot egy igtatói hivatal felállítására kérnék meg, ’s addig is sajátjából egy évre az igtató fizetését 150 forintban megajánló, — mi is kedvesen fogadtatván, az indítvány nyomán a helytartótanácshoz felírás tétetni határoztatok. — Olvastatott azon k. kir. leirat, mely által Heves megyének főispáni helytartóul mélt. Brezovay József úr neveztetett ki. Erre nézve a' főispáni helytartók kineveztetése iránt átalánosan óvás tétetett ugyan, de mind a' mellett köztetszéssel fogadtatottat Heves megyére üdvreménynyel derengő kir. kinevezés, mert oly egyén ülend a’ megye kormányára, ki ingadozhatatlan kormányférfiu, de egyszersmind szívből magyar, ’s igy koronás fejedelmét hazájával egyenlően szívből, lélekből szolgálja. Heves megye tetszése jeléül, ő mlgál sept. 25-a farmosi lakában nagy küldöttség tiszteli meg, de nem mint fii ispáni helytartót, hanem mint oly egyént, kihez a' megye szeretettel , tisztelettel és ragaszkodással viseltetik. Oct. 6-ra van léve a’ székfoglalási közgyűlés határideje, akkor is ő magát a’ megye határán küldöttség fogja megtisztelni, ’s a béigtatás innepélyére a szomszéd törvényhatóságok is meghivatni rendeltettek. A’ tisztelt kir. leirat mellett lévő esküformára pedig elhatároztatott, miszerint a’ legközelebbi országgyűlésre utasításul adassék, hogy a’ haza és törvények megemlítésével országgyűlésileg esküforma dolgoztassák ki. — Köztetszéssel fogadtatott gr. Széchényi Istvánnak ő Felsége által történt ismeretes kineveztetése, 's a’ nagy hazafihoz megyeileg örvendő levél határoztatok, 's a' tisztelt grófnak magasztos honfiúi szellemmel irt levele következtében Szolnokba 1. évi oct. 11-re küldöttség rendeltetett, mely a’ nevezett gróffal a’ Tisza szabályozása tárgyában értekezzék, mely egyszersmind élő szóval tolmácsolandja e’ megye azoni örömét, hogy e nagy munka vezérlete oly derék férfiúra bizalolt. Végül olvastatott Hont megye levele, mely 12 szótöbbséggel elfogadtatván, ő Felsége alázatos felírással megkéretni határoztatok, hogy a' fő ispáni helytartó ellen nyomozást rendelni, és ha a’ panasz valósága kiviláglanék, az 1536: 36 és 1617: 76 törvény értelmében, fenyíték alá vonatni méltóztassék. Már maros megye sept. 22-n tartott évnegyedes közgyűlésében, a’ kir. helytartótanácsi intézvények között egyikben, az öngyilkosság által kimúltak a’ rendes temetőn kivid lemettetni rendeltetnek. Más intézvényben Szigeten egy könyves boltot nyitó, szabadalom és felsőbb helyre folyamodni utasitlalik. Egy harmadik állat, pedig arra nézve, hogy a’ netalán ez évben országszerte mutatkozó rész termés után békövetkezendő ínség esetére a’ kellő segélyről intézkedni lehessen, a' termésről öszveirás tétetni parancsoltaid*. Megpendikezett ez alkalommal a’ pálinkairás megyeileg leendő akadályoztatása, mert azon gabonával, mely a’ pálinkafőző üstökben megégettetik a’ népnek méregül szolgálandó, menynyin érnék bé éven át. Egy rész azt akará, hogy csak a' zsidók iihassanak el, — másik hogy átalánosan; de a’ többség, a’ pálinkafőzést továbbra is meghagyá, mert akkor boldog a’ nép, mikor leiszsza nyomora gondjait, ’s kábultságában a’ szesz megteremti fejében illusioit a’ jobb lét felől. — Csongrád megyének ő Felsége Magyarországbani lakását, Szepes megyének egy botrányos katonai kihágást tárgyazó,— úgy Hont megyének a’ főispáni helytartójok elleni körlevele pártoltatok.• Végül olvastatott a’ gazdasági egyletnek azon levele, melyben Pelikán József, szigeti népész a' gyümülcstenyésztés körül tett érdemeiért, ezüst érdempénzzel megtiszteltetik. A’ jutalmat nyert úr, örömlelyes kebellel vette ezt, mit ugyan nem is várt, mivel jutalmat nem érdemel azt a’ szép természettel foglalkozásba találván. Horváth- Tótország Dalmázia országgyűlése. (Folytatás) Ezek után a’ magyar országgyűlési követek kivánák jelentésüket megkezdeni, de abban mindannyiszor gátoltattak , az egyik párt szónokai — jóllehet csak Zágráb megye és semmi más hatóság által nem pártolva — ismét a régi tárgyra tértekviszsza, t. i. az országgyűlésnek a tánczterembeni tartására, az utóbbi rendezésére, a’ korlátokrasa’., mely kérdés a leghevesebb vitatkozások közepette, mindig tovább szövődve, végre oda jutott, miszerint bánó excellensiája határozottan jelentené ki, ha az országgyűlésen megjelent nemeseknek fejenként adatik-e szavazat vagy nem, mely alkalommal aggodalmi okul az első gyűlés feletti jelentés is felhozatott, hol a turopolyiak egyenkinti szavazata az országgyűlésen kétségbe vonatik, ezen jelentésnek hirlapilagi viszszavonása kivántatott, mi azonban a’ mai gyűlés eredménye következtében szükségteten. Ő exczellentiája ismételve kinyilatkoztatá , miszerint szavazási jogról itt semmi kérdés, mivel még azt eddig gyakorolni semmi alkalom sem volt , és az még eddig senkitől el nem vétetett. A Rendek mindazonáltal nyugodnának meg abban, hogy ő (bán) minden egyes jogait tiszteli, az eddig uralgó szokás ellen elkövetni semmit sem fog. — A’ magyar-horvát párt rendői, báni exczellentiájának ezen nyilatkozatát jegyzőkönyvbe igtatni kivánák, mire Ő exczellentiája válaszolá: jól van, ha kívántatik, ülés után, mi abban mondatik, minden jegyzőkönyvbe igtattathatik. Ezzel azonban a Rendek azon része meg nem elégedett, hanem erőszakkal azt kívánta, hogy az is tisztán mondassék ki, miszerint az országgyűlésen az alsóbb nemesség is fejenkénti szavazattal bír, és miután ez határozatképp kimondatik, az Bélemester által jegyzőkönyvbe igtattassék ’s azonnal még ezen ülésben hirdettessék ki. Egyszersmind a’ Rendek ama része kinyilatkoztatá (Mi rabé au ismeretes szavai jutnak eszünkbe), hogy az illési teremet a’ köznemességgel előbb el nem hagyja, mig ama nyilatkozat jegyzőkönyvbe nem iglattatik, vagy a’ teremből szuronyokkal fel nem üzenetnek. — Miután ilyképp a’ kérdés élére állíttatott, bán ő exczellentiája az itélőmesternek egy lepecsételt legfelsöbb kir. leiratot adott át, mely Morvát-, Tót- é s Dalmátország Rendeihez vala czimezve, és síri csend mellett felolvastatott. Abban ő Felsége által az országgyülésen szavazati jog, annak rendezése előtt, csak a’ báni levél által meghívott ’s személyesen megjelent egyéneknek adatik. — Az ülés erre azonnal dörgő ,,zomo“ kiállások közti eloszlott. — A harmadik ülésben, az az sept. 26-án bánó exczellentiája azt óhajtotta, hogy a’ magyar országgyűlésen volt követek jelentésöket most már olvasnák fel, miután a’ tegnapi vita azon kérdés felett , váljon a’ köznemesség birjon-e fejenkénti szavazattal, a’ rendezés alkalmával a’ tegnap felolvasott kir. leirat által jelenre bévégezve van. Azonban Zágráb megye mindkét követe egymásután felállótt, a kir. leirat elfogadása ellen, mely többb részről törvénytelennek ’s a nemesség legszentebb jogai megsértésének tekintetik, ’s ugyan ezek felírást, ’s annak megérkezéséig, minden nj férfiú számára szavazatot kívántak. Mind ezen erőködésök daczára azonban, a’ hatóságok legtöbb követei a’ kir. leirat feltétlen elfogadása mellett ’s felírás ellen szavaztak, miután az elsőben nem hogy az alkotmányos szabadság, hatósági ’s nemesi jogok veszélyeztetését látnák, sőt ez országok hatóságai által ő Felsége ejide terjesztett kérelmük méltánylását ’s kihallgattatását szemlélik, ’s a’ kormánynak jogát elismerik, sőt kötelességének hiszik, ily kétes esetekben , hol törvény nem létezik, míg egy ilyen hozattatik, bölcs határozata által közbenjárulni. Két órai heves vitatkozás után bán ő exczellentiája, a’ Zágráb megye követei által lelt javaslat ellenében a’ többség kívánatéra a’ kir. leirat elfogadását határozatképp kimondá, ’s déli 12 órakor az illést eloszlatá. Mivel ő excjának nyilatkozata különösen a’ karzatról zajos „zsivio“val fogadtatott, ’s erre a’ turopolyai gróf „krepaline zsivit“ kiáltott, mely tán akkor némelyeknek jelszó gyanánt szolgálhatott volna, vak zaj keletkezett, mialatt a’ hallgatókkal telt karzaton lévők nagyobb része az ajtók felé tolult. Egyébiránt, mint mondók, vak zajnál egyéb nem volt. ( Vége következik). 489 KÜLFÖLD. Portugalia. Lisbonából sept. 18-ig terjedő tudósítások szerint, a’ királyné és férje Thomar-ba tett kirándulásukból a’ Tajo vizén egy gőzösön sept. 12-n délután Lisbonába megérkeztek, ’s haladék nélkül kimentek Cintrába. Sept. 16-kán mint koronaherczeg Péter születése napján (szülei. 1837-b ’n igy nyolcz éves) anyjok tiszteletére a’ fővárosban az erősségek és kikötőben lévő hadihajók ágyúi elsültettek.— A’királyné Thomarban vendége volt Costa-Cabral belső miniszternek , mely alkalommal etet sept. 8-n