Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-05-16 / 39. szám
Kolozsvárt! ERDÉLYI HÍRLAP. Megjelenik hetenként kétszer kedden és pénteken „Hon és Külföld“ melléklappal. Félévi dija firt pengő pénzben. Hirdetések felvétele dija egyszer 1 —10 20 krajczár p. p. azontúl minden sor 2 kr. p. pénzbe, a' másodszori 's harmadszori ismétlés dija az első fele. Külön mellékletek 1/4 ív 40 kr. p. p. 1/2 1 fr. p. p. 1 tv 1 fr. 40. kr p. p. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. FigyeslkeztetéS. Minekutána ő cs. kir. apóst. Felsége a közjó előmozdítására alapult erdélyi kölcsönös jégkármentő társulat alapszabályait kegyelmesen helybehagyni és megerősíteni méltóztatott, bátorkodik az alább irt a’ magos és tek. alapitó, nem különben a' t. ez. részvényes, 's részt venni kívánó birtokos urakat, teljes tisztelettel felszólitani, méltóztassanak a' társaság teljes megalapítására szükséges további teendők eligazítása végett, e’folyó hó 26-kán az intézet teremében (b. Középutsza 1542-ik szám alatt) délelőtti 10 órakor tartandó közgyűlésen megjelenni. Költ Kolozsvárit május 13-a 1845. Kulisseky János idgl. igazgató. Helyrelgrisztils. idei 32-k számunkban az Alsófejér megyei közgyűlésről kiadott tudósítás rendén azon kifejezést: „Adorján Elek és ifj. Farkas Dániel az alszéki bíróságból, noha mindketten ügyvédileg censuráztak ,s a törvényben jártasok, kihagyattak“ — levelezőnk igazolása végett saját kivonatára oda viszszaigazitjuk: „Innen Adorján Elek és ifj. Farkas Dániel azért hagyattak ki, mert ügyvédileg censuráztak és csak rendet bontottak volna.“ Szerk. Szászrégesl, május 7-n 1845. Azon görög szertartásu iskoláról, melyet városunkban a' jószivü Serbán Farkas alapita, nem sokkal ezelőtt, u. m. idei mártz. 14 . olvasánk e’ hírlap rendén kevés tudósítást; úgy véljük nem lesz felesleges — mert a' maga helyén és rendén van — róla még vagy két szót szólani. E' szép hírű, személyválogatás nélkül minden nemzetbeli gyermeknevelő intézetet ujságvágyból e’ napokban meglátogatók. A’ gyermekeknek éppen szünidő volt ugyan adva, mert husvét innepe vala; de azért lelkünknek elég eldeletet szerzettünk, midőn olvastuk az oláhszületésü gyermek irását, anyai nyelvünkön ’s láttuk a' magyar kézi könyveket, melyeket az odavaló lelkész úr mutogatott meg, minthogy a' derék tanító Máthé nem volt otthon. Itt e’ tanitó hajdan esperes volt,s hogy másodikszor is megházasodott, úgy veszté-e azt szertartásuk szerinti rendeletnél fogva, 's igy tán még többet használ a' hazának, mert magyarul, németül, deákul, oláhul jól tanit; de a’ magyar nyelvet kitetszöleg a’ többiek felett. Meglepő és édes örömérzetet ébresztő, midőn oláhszületésü gyermek szájából ez igéket lehet hallani az „Hármas kistükör“ kérdésére. Miféle nemzet vagy? 's ezt feleli : Magyar nemzet vagyok. Ez, ha önzés nélkül lehet hízelegni magunknak, kicsinyben tán még szebb jövendőnk hajnalának előlénye! — de ha okosan veszszük, nagy szükség is van itt a' magyar nyelvre, mert a szomszéd nemes székely atyafi nem igen tud oláhul 's azokra ezen vidéknek nagy szüksége van. — Az iskolának még csak egy osztálya van , 's mig az építés be nem végződik , nem is lesz több, de a' tervezetnél fogva ez évben az építés létesülni fog ,s akkor, mint nagyobb iskolákban van , lakásul még vidéki gyermekek számára készítendő szoba is lesz. — — Van itt Szászrégenben egy magyar ügyvéd, ki minden ügyvédi írásokat németül ir 's olykor rosz német styljével nevetség tárgyává teszi magát, és a’ új szász tanácsosok is azon véleményt nyilvánítják: „jobb volna ha magyarul irna, mert úgy jobban megértenék.“ Bizony roszszul is jön a' 19 . században ténye,s ha nemzetünk elleni bűnnek is nevezzük , nem hibázunk vele. Egyébiránt ügyvéd úr bocsásson meg nékünk, hogy becses nevét most közhírré nem teszszük , mert azt addig keblünkbe rejtjük, mig átalakulási pontján egészen keresztül megveti é s neve Schneiderré változik; de ha lehet ezt kerülje ki, kérjük nemzetünk nevében, őrizze nemzetünk nyelvét, nemzetünk legdrágább kincsét, — tanuljon a' többi kebelbeli ügyvédektől, kik mindent magyarul írnak. — — Bücson az oláhok husvétja után sok hirtelen halál történt, mi mind abból következett, hogy a' böjt után mohon igen sok zsírost, igen sok húst ettek. Egyről azt mondják, hogy egy bárányt egy ebéden szinte megevett, minek következtében délután beteg lett ’s reggelre meghalt. Szegény ember nem tudta , hogy a’ szer feletti étel is méreg. — Más alkalommal czélszerű lenne az illető helységbeli lelkésznek a' mértékletességről beszélni a' szentszékből, szivökbe csepegtetni hallgatóinak, hogy a' húsétellel való élést, mig gyomrok újból neki szokik, kis mértékben gyakorolják. A’ láda titka. Maros-Váradján. e’ folyó 1845-k év kereszt feltalálása napja ejején történt csúfos esemény leírását a’ t. ez. olvasó közönség értesülése végett egy régi textussal kezdjük meg: „adddig viszik a’ korsót vízre, mig nyaka szakad.“ Huzamos időn keresztül tapasztaló gazda !. . . I. . . úr, hogy pénzes ládáját valaki tetemesen dézmálgatja ; miután minden vigyázat mellett is a’ tolvajt tetten kapni nem lehete: megszókita !. . .. . . úr egy Sarkadi nevű károlyfejérvári lakatost, hogy készítene kincses ládájára egy oly zárt, melyet bár mely kitanult tolvaj is fel ne nyithasson. Ezen mesterember készített is néki titkon egy oly mesterséges zárt, melyet ha valaki ismeretlen tolvajkulcscsal próbált, a' második facsarással a' két oda illesztett töltött pisztoly azonnal elsült. Ezen ujonan készült zár nagy titkon J . . úr ládájára illesztéiért , és a' két pisztoly lőporral 's ón golyóval megtöltetett, minden esetre oly őzésből, hogy a* tolvajt meglőjje. Mint előbb irtuk , e’ folyó tavaszátó harmadik estvéjén J. . . I. . . urnál többen mulattak kártyával, kupával, úgy persze, miként egy domidoetus embernél lehet. Az egész mulatságot egy jóízű magyar vacsora rekeszté bé. A’ bajos elalvásért még a’ vaczkosabb házi úr sem kivána mákonyi. — Több sótiszti vendégek 's a’ gazda vöje eltávozának , csak Y. . . . ...... marada-el, kinek mint régi házibarátnak és fontos pártfogónak a' házi aszszony a’ vendégszobában a' kincses láda mellé vetett szép és puha ágyat, jó éjtszakát mondva, alázatosan esedezvén, hogy fiai és veje számára május 8-n történhető adóirói választásról álmodjék valami jót !) — hisz ki ne tudná, hogy Laczi bácsi mint szultánok a' favágóból, bárkiből is tisztviselőt tud csinálni. De efféléről közelebbről egy külön czikkelylyel fogunk a' t. ez. olvasó közönségnek udvarolni, — most tovább. Mindnyájan elaludtak, éjfél után csakhamar a' vendégszobában két pisztolydurranás történik. A háziaszszony felijed, döfi horkoló férjét, hogy keljen fel, mondván: két lövés történt. De híjában , a’ férj oly mélyen aludt, hogy csak mormogással tudott felelni, ezután újból csendesség volt. A' házi aszszony még szürkületben újból felébredvén, felkölti férjét és gyermekeit, elöbeszéli a' lövéseket, mindnyájan sietnek a' házi úr lármájára a’ vendégszobába, minthogy a' láda titka csak előtte volt tudva, és bélépvén, az ottan szállásolt szolgabirónak hűlt helyét, az ágyat 's a’ház földjét vérrel áztatva találták, a’ láda pedig, melyből 20 ezer avolált, nyitva volt. Erre a’gazda Enyedre küldött rögtön és onnan egy ügyvédjét elhozatván, a’ kamarai tisztséget is a' helyszinére hivatta, kik a’ történteket megnézték és bizonyítást adtak. A sárdi diaetának elnöke, Fejérben hatalmas Laczi bácsi tehát pályafutását a' J. . . I. . . felvert ládájánál gloriosissime bévégezte. — Közelebbi czikkünkben jörendén a’ sárostélyi adózó parasztoktól ellopott ezer forint ölfák áráról fogunk a t. ez. olvasó közönségnek szórakozást szerezni, csak béketürés! abc. Felsőfejér illegye közgyűléséhez kiegészítésül. Létünk politikai ténymezején közvetlen életszükséggé vált a’ közgyűlés. Ebből következőleg, Felsőfejér megye tek. Rendeit a közszeretetü főispán által szétbocsátott körlevél egy Szász- Mártonfalván ápril. 21-n megülendő közgyűlésre hivta egybe. Jóllehet , mint ideg a’ testen, úgy kigyódzik végig megyénk Erdély hon közanyánk földabroszán, 's még is számos a hon jóléte iránt lágyérzelmű eltömött polgárok szomjanak egymással kezet mint az egyetértés meleg zálogát, úgy van 39