Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-11-26 / 95. szám

lovi|*i, »locipiaiur it^o" — innici l obbet is I o I l g 11 e m r ó I o k : \i c t o r s z á g színe előtt o I y unni és vast upon Imzud j aasz 6s mondiransi lopást in r g s e in (1IIS V 1111 < e/.l ’s nnM <1 e, b o g y o r i' z a l I nak, «' |»im 1, i t t e m v o I n a.— o z e r k o s z I ö. lälolcß'cs iik^H Kö'/lracR. ]) o I ok .» megyének nov. Ia-n 's következő három napon tartott közgyűlés főbb tárgya volt, a’ követeknek az urbér tárgyában adandó utasítás. A’ commassatio elve kötelezöleg nem fo g ad ta t o 11 - et, valamint a’ robot is megmarad, melynek megváltása ideje honunkban még nem jött el.— — Kővár vidékének is az irt napokon hasonló czélból közgyűlése volt : a’ követek utasítása a' földnépére nézve kedvező ’s liberális szellemben készült és a' commassatio elve — minden ellen mondás nélkül — elfogadtatott. Közelebbről bővebben. — — Azon indítvány, hogy Liszt Lerencz tiszteletbeli táblabiróvá kineveztessék, keresztül nem mehetvén, a' követeknek utasításba adatott,ötét nemességre ajánlani. Szolozs megye közgyűlése. Miután közelebbi számunkban a’ legnagyobb részint (eispáni béigtatással eltelt novemb. 19-ki első ülést kíszöltük, most folytatólag a következő három ülésről is előlegesen tudósítást tenni és nem mutatjuk. — Nov. ‘20-a főispán ö maga elnöklete alatt az elöbbeni ülésről készült jegyzőkönyv szokott módon hitelesitése után — Olvastatott a fels. kir. kormányszék idei 8180 sz. alatt kelt rendelete, miszerint ő Felségének mult 1817-beli 7 11) udv. szám alatt költ kir. intézvénye következtében, azon rom. kath. ifjak, kik más vallásnak iskoláiba járnak, kötelesek lesznek a' rom. kath. hit tanjaira nézve saját lelkészeszeiktől oktatást venni, azon hit kötelességeit templomjokban gyakorolni , ’s erről a kath. püspöki nagymlga által aláírandó iskolai bizonyítvány e’ végre hagyott rovatában tétessék körülményes említés, különben az ily bizonyítványokkal el nem látott kath. ifjak, hivatalokra fel nem vehetők lesznek. Erre felírás tétetni határoztatott , miképp engedtessék meg, hogy csak a' helybeli kath. lelkész aláírásával ellátott ily iskolai bizonyítványok is érvényesek lehessenek. — Olvastatott a' fels. kir. kormányszék idei 11,210 számú rendelete, melyben a’ sózárvonal kerületébeni minden hon lakosainak a’ sóval való kereskedést azon kihágásra szabott büntetés terhe alatt tiltó rendszabály, az 1826-n 1 2,810 09 1813-a, 11613. kir. kormányszéki sz. alatt kelt rendeletekre hivatkozókig újbóli kihirdetés és szoros megtartás végeit leküldetik. — A’ RA erre nézve ragaszkodnak ez úttal is az 1843-a hozott azon végzésükhöz, mely szerint felírás határoztatott, hogy azon rendszabály, mint a' honi törvényekkel ellenkező, el nem fogadható. — —* Olvastatott a' fels. kir. kormányszék idei 10,388 sz. alatt kéi rendelet?, mely szerint, a’ városi katonai sír főház szomszédságában épitni tervezett katonai éléstár felállítása végett fuvaros és tenyeres napszámosok 2/3 részbeni ingyen leendő kiállításának felvállalása és ajánlásáról felkért tudósitás sürgettetik. Mire végeztetett hogy az e’ tárgyban véleményadásra kirendelve lévő bizottmány, mely az illető elnök betegsége miatt, megbízatásában el nem járhatott, minél előbb azt teljesitni es ne mulaszsza.— Ezek után az országgyűlési követek tudositása jővén szőnyegre, annak foglalatját egyik követ Zeyk Károly szóval előadván, aol a követek eljárásávali megelégedésüket nyilváníták. Végre az úrbér tárgyában az országos rendszeres bizottmány által készített úrbéri javaslat tárgyalására kinevezett megyei biztosság munkálata vétetett fel, de mielőtt a BB -hoz szólanának, egy indítvány következtében , maga az érdekelt országos rendszeres bizotmány munkája felolvastatott, mi megesvén, az ülés eloszlott. Nov. 21-n a’ jegyzőkönyv hitelesítése egy az iránt tett indítvány következtéd után hon — mielőtt a’ BB az urbér tárgyában pótlékutasítás javaslat készítésére kinevezett megyei biztosság véleményéhez hozzá szólanának a tárgyalás alá vétetett gr. R . . di Boreneznek, a tegnapi illés elején is szóval előadott 's az érdekelt indítványra újból ismételt úrbéri tervezete, melynek foglalatja az volt, hogy a" nemes ember vállalja magára az úrbéres földeken a’ colonicaturákon fek- Ivő adófizetését, a' köznép csak fejéről és felkelhető javairól fizesse az adót, továbbá a' személyenként és a’ köznéppel aránylagos ka- tonáskodás és útkészités terhét is vállalja— fel, a’ robotra vagy úri szolgálatra nézve pedig szolgáló embereivel egyezkedjék. Vagy ha ezen tervet aRR el nem fogadnák, azon esetre indítványozó gróf a’ kénszerített megváltást pénzzel vagy földdel látja és ajánlja czélszerűbbnek az országos rendszeres bizottmány által készített úrbéri javaslatnál, azt teljességgel nem pártolván. A BR élénk és heves vitatás után, mire inkább a kénszerlett megváltás javaslata adott nagyobb alkalmat, szóló gr.terveit sem kivihetünek, sem czélravezetőknek nem látván,azok közül egyik elfogadásra sem hajlottak, az egyezkedés ellenére pedig többek közti az is felhozatolt, hogy azzal az uzsoráskodás lenne előmozdítva, mivel könynyen megeshetne, hogy 20 procentre adná ki a’ földes úr maga f üldjeit szegény colonusainak, kik a' szükségtől kénszeritve, úgy is kéntelenek lennének azokat kivennni. A' kénszeritett megváltás körül volt szó arról is, miképp azt mit őseink vérrel szereztek, másnak egy könnyen nem adjuk ’s igy birtokunk elidegenítésébe belé nem egyezünk és igy lérevet telvén mind két javaslat, felolvastatott a megyei bizottmány fennebb érintett munkálata , és az némi kevés változtatással elfogadtatott. Élénk vita merült fel az urbériség megállítása körül is. A' RR köztül követ Z. Károly akarta és vitatta, hogy irassék öszve az 1843-beli status quo, vagy is mi akkor volt az adózó kezén adó alatt, mert az 1820-beli öszveirás hamis, mely kiejtésre sokan a’ RR közzűl szót emeltek é s vitatták, hogy azon conscriptiót hiányosnak, hibásnak, megengedik, de hamisnak nem, mire Z. Károly felelte, hibás vagy hamis mindegy, de a’RR a’ két szót egyértelműnek elismerni nem akarván , Z. K. nyilvánitá, hogy a’ szót kiejtésre nem ügyelt, de annyi igaz, hogy az 1820 beli Öszveirás rész, mert jelesen abba sok allodium csúsztatott és hatolt bé. — A'RR ezután a’ dolog érdeméhez szólván , az 1843-beli epochát az 1820-belivel szembe meg nem állhatottak látták, mint a mit a’ fels. udvar is bizonyosan helybe nem hagyna, egyébiránt annak rectificáltatását szükségesnek ítélik. Ezekre Z. K. megjegyezte, hogy ha a' rectificálás által a' köznéptől elvételnek az, mi már 1820-tól lógva birtokában van, ez sok kedvetlenséget szülhetne, sőt a' köznép ingerültségét előidézhetné. Mind ezek mellett a’ és az 1820-beli Öszveirás és rectificalio mellett maradtak. Nőtt szó arról is, miszerint a’ nemeseknek azt, hogy colonusaik kezében majorságföld van, velek és általuk kell ibébizonyittatni, és természetes, hogy ily esetekben a’ colonus a' földesúr mellett maga ellen nem fog igazat mondani és bizonyítani: az ez okból szóló indítványozta, hogy a’ mely helségekben még határosztály nem volt, ez vitetnék véghez , és az előzze meg az urbér béhozatalát, de a’ AB ezt is kivihetetlensége és a’ dolog késleltetése tekintetéből el nem fogadhatónak látták. A’ nov. 23-n tartott ülésben érdekesebb tárgy volt az unió kérdése. Pozsony és Mosony vármegyéknek az unió pártolására felszólító levelére meghalik, hogy e’ megye a’ két testvérhon egyesülését óhajtja, 's azt követeinek utasításba adta, ellenben a’ Részek elszakasztását Erdély alkotmányos állására nézve veszélyesnek tartja, 's kéri, hogy a’ felszólító két megye annak sürgetésétől álljon el. Sajnálni lehet, hogy egy lelkes ifjú táblabiró lr. M. idves indítványa, e hatói o/r.lol mm de/, testvérhoni megyéknek megírni» c sak kon/lanyi széki titok nők K. 1). úr által pár loltatott. \ a Jóban milyen csonka lenne Erdély a I'««-sz# I» nélkül!— A' közgyűlés nov. 2d-n bévege/ieteti. Ill.l£ tf ;i i«int is Kolozs megye főispánja mélt. M a r s K á s i Pá l úr első beszédje, (/i* beszédek /.azz/// ozt /. sőt, a hír. k/n Hiányzó ó ex/xjá/ l lóz/ l/L- hi szeminik 'tár/zájában közöltük.) Nagy méltóságú gróf császári királyi kamarás, valóságos belső titkos status tanácsos, és királyi főkor’Hiányzó úr!— Kegyelmes uj rum ! és Méltóságos liber-báró, cs. kir. kamarás, királyi fökormányszéki tanácsos úr! Hogy fiatalabb éveim életszakát a’ férfi gondjai, 's megkezdődött hivatalos pályám kötelességei válták fel, főszempont mi lépteimet vezérlé édes hazámnak a’ méljen tisztid felséges Fejedelem iránti tántomihatatlan hivséggel bennsőleg öszvekapcsolt szeretete volt,s ezen érzéstől hevülve, minden erőmből törekedtem azon hivatalok teendőinek, melyeket koronként viselni szerencsés valók,s tehetségem szerint tiszta szívvel , teljes kittelességérzettel és lelki ismerettel felelnen,meg,s meg is van nyugodva, lelkem, hogy ha bár törekvéseimnek sikere nem is vala mindég kielégítő, de legalább szándékom é s akaratom tisztaságában fogyatkozás nem volt. E’ szerint felséges Fejedelmem és szeretett hazám szolgálatjára lenni buzgó készséggel igyekezvén, a’ legméljebb hódolt!abízatta! ’s érzékeny örömmel valók szerencsés dicsösségesen uralkodó felséges fejedelmünknek azon újabb kegyelmét tisztelni, hogy engem ezen díszes nemes megye főistiánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóziatoll, mely királyi kegyelmet a'Felség és haza további buzgó szolgálatjára serkentő újabb ösztönül tekintvén, szivem legméljéből eredt határtalan hálával fejezem ki, azon mindnyájunkkal közös forró óhajtást, hogy a’ mindenható úr Isten felséges Fejedelmünket hazánk boldogságára koszas és szerencsés élettel áldja meg, ’s dicsőén uralkodó házát fényben, erőben és hatalomban öreg, kit se. És mái’azon ponton lévén, hogy a' nemes megye kormányát ő Felsége kegyelméből mint főispánja átvegyem, a’ legteljesebb hálaérzet 11* 1 köszönöm kegyelmes uram nagyméltóságodnak azon velem éreztetni méltóztatott kegyelmességét, és a’ méltóságos 1. báró királyi főkormányszéki tanácsos úrnak azon nagyrabecsült atyafi készségét, melyet főispáni hivatalomba lett béigtatásom által, irántam ez úttal is kitüntetni méltóztattak. Mely kegyes fáradozások kitörölhetetlen emléke mindég boldogító érzésekre gerjesztőleg fog lebegni előttem. Fogadja azért exczád újabban is szivem legtisztább, legöszintébb tiszteletteljes érzeményét és örökös hálámat, ki tiszta lelkemböl kivánom, hogy a’ mennyei gondviselés exczellencziád szeretteinek 's hazánknak egyaránt drága életét minél továbbra nyújtsa, hogy állandó erővel futhassa exczellencziád azon fényes pályát, melyen exczellencziádal tisztelhetni hazánk egyik büszkesége, ’s adja az ég, hogy hazánk ezen édes örömben hoszszas ideig részesülhessen, mely tiszta szivemből származott óhajtásom mellett magamat exczellencziád kegyébe ’s pártfogásába továbbra is mély tisztelettel ajánlom. Forró köszönetemet nyilvánítom magos 1. Lz. kir. főkormányszéki tanácsos úr méltóságodnak is irántam ezen feledhetetlen alkalommal is tanúsítani méltóztatott atyafi érzelméért, adja Isten, hogy hazánk a" méltóságos 1. báró urnak a' közszolgálatbani erőteljes és igazságszerető munkásságát sokáig élvezhesse, éltesse a' Mindenható számos évekig kedves szerettei örömére. III. Kolozs megye főjegyzője tek. Nagy Elek úr első beszédje.