Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-07-15 / 56. szám

hogy a’ belé nem avatkozás (‘Ive soha nyomosibbban kifejezve nem volt, mint a’ .m* Misterek Altal a' portugáliai polgárháború első napjaiban. Da Hume úr erősíti, hogy ha úgy volt is, majd másképpen lett, 's a’ beléavatkozás békével kezelt. Ennek nincs semmi titkos oka, valamely ki nem mondható érés béfolyás, vagy mások szerint cselszövés, de ki a' ház elihe terjesztett okleveleket megtekinti, az e’ változás okára nézve csalódni nem fog.— Alig e’ kérdés tiszta belső ügynek maradott, a’ kormány beléelegyedése csak jó tanácsból, intésből s barátságos szolgálatból állott.— De majd nemzetek közötti kérdéssé vált, ’s akkor a’ kormány a’tettlegesen beléavatkozásból magát ki nem húzhatta. {Halljuki)S kérdem Ilume úrtól, bár mennyire ragaszkodjék is a’ belé nem-elegyedés elvéhez: nincs-e csel, hogy egy ország belső politikája a' külső nemzetekbeli politikával öszveszövödik, 's ilyenkor a' belé nem avatkozás átalános elve felfüggesztelik ? E’ vitatások folytában két emlékezetes példa hozatott fel. In'Francziaország belső dolgaiba beléavatkoztunk Erzsébet királyné alatt. Azt lehetne kérdeni : ,,mit tartozott ránk, hogy a' franczia kormány vagy a’ liga kerekedjen—helyül ?“ De a’ liga győzedelme a’ különben is hatalmas ausztriai ház befolyását növelte volna, midőn ellenben IV Henrik győzedelme spanyol király II Filep ellen a' hatalom súlyegyenben maradását eszközölte. Így e’ körülmény a' beléavatkozást menthetővé tette. A’ második eset volt, a' hollandiai közönséges rendeknek 1586-18 al mi politikai ügyeinkbe elegyedése. Azok Angliában az orániai párt túlsúlyában saját bátorságukat látták. Ilr Wilhelmnek Anglia királyi székére léptével Francziaország ellen a’ hatalom sulyegyene fenntartatott. 11 Jakab a’ királyi széken Angliát Francziaország vasallusává alacsonyitotta volna le, így a’belé nem avatkozás elve néha szenved kivételt, midőn a’ kérdés a' nemzetek közöttivé válik— 's a’ mostani eset is kivételnek tekinthető, bizonyos ugyanis, hogy folyó év mártziusa végén vagy áprilisa kezdetén más nemzetek kezdettek a’ portugáliai ügyekbe avatkozás felől gondolkozni.A Szónok azt kívánja továbbá beszédje folytatásában megmutatni, hogy Spanyolország elhatározta a’ portugáliai ügyekbe fegyveresen beléavatkozást— ’s annak azon lépését az franczia kormány is gyámolította volna. Az első a’ portugáliai határszélen serget gyüjtvén, nyilvánította, hogy bizonyos körülmények köztt azon országba bényomul, mire Francziaország állítása szerint joga is lenne. Itt már a' belé nem avatkozást két értelemben lehet venni — vagy szenvedőleg maradni és más hatalmasságoknak megengedni a’ beléavatkozást —, vagy pedig ha a’ beléavatkozást Spanyolország megteszi, akkor azt megtámadni. A’ belé nem avatkozás az első értelemben, annak elnézése, hogy Spanyol- és Francziaország Portugáliát elfoglalják, ez politikai szenvedőlegesen állás— Anglia gyalázatja lett volna. (Halljuk! halljuk) Az Anglia és Portugália közti fennálló régi, históriai és szoros viszonyok közti egy ily bánás nem lett volna kevesebb, mint Anglia eddigi 's mindég megtartott állásának tökéletesen megtagadása, midőn másfelől Spanyolország egyoldalú beléavatkozása a' portugáliai népszabadságra, ’s az oportói junta személyes bátorságára nézve veszélyt hozóvá vált volna. "S bizonyosan azon juntának egy tagja sincs, ki, ha csakugyan beleavatkozásnak kellett lenni, — inkább ne válaszsza Anglia, mint Spanyolország beléelegyedését. — Ha pedig némelyek szerint volt még egy csere-eset, t. i. az angol kormánynak nyilvánilni kellett volna, vhogy maga nem avatkozik belé, de más hatalmasság beléavatkozását sem tűri-e!“ — bizonyosan nincs a’ háznak egy tagja is, ki a’ fenyegetést tanácsolná, ha csak az ország arra, hogy hadat kezdjen, ítészen nem állana , mert Spanyolországnak azt, mit tenni akar, és Franciaország véleménye szerint is, ten- J , ni jogosítva van meg nem engedni, annyi lenne mint hadat szetni. Ki tán a’ hadra vágyna, gondolja meg,hogy a’ béke harnímczkés évei, a’ miveltség, emberi csinosodás és jókormányzás előmozdítására mit tettek, 'slinsonkisa-tszve Furopa átlapoljál a’ harmin',két év alatt azzal, a’ mi volt a' 23 évi háboru alatt ! Valóban az oly ember, ki ez üszvehasonlitást leendi, lelkiesmeretét igen nagy felelőséggel terheli, ha kedve lenne az első szikrát egy tömeg gyul-anyagba vetni, mi rögtön európai haddá lobbanna-fel.S valyon azon háború 1850-b. 1860-ig. vagy 1870-b. végződne-é ezt a ma élő emberek közzül a* legbölcsebb sem tudná megmondani. Annál lógva a* ministereket vádlónak vagy azt kell megmulani, miszerint oly roszat tellek, hogy annak eltávoztatásáért európai hadat kell annak kezdeni, vagy kéntelen azt feloldozni. Duncombe úr ugyan kissé könnyűszerüleg beszélett a hadról, de abban vele egyetértek, hogy Anglia a’ porttugáliai királynénak a junta egyetlenegy fejét sem engedheti át bár azon azért, hogy egész Európával hadba keveredését eltávoztassa. [Elénk tetszés., Osztozom Fox Károly nézetében, ki bár a* béke nagy szószollója vala, egy valaki azon megjegyzésére, miszerint Napoleon Angliától a' Bourbonok kiidézését kívánhatná, az felelte: „Nem voltam soha e’ család barátja— a’ Bourbonok rész család, (they Bourbons are a bad family) de e' nemzetségből származott legroszabb Bourbonért is inkább hadat kezdenék, mintsem Anglia a’venségi jogot megsértse.“Halljuk!) Minden vád mely a’ portugáliai királyné ellen van intézve, a' minisztérium bánásának legjobb panegyricusa. — Szónok ezután a’ kormány cselekvése módjának körülményesebb és pontonkénti fejtegetésével kívánta azt menteni, és jelesen felhozta a' következő adatot. Midőn a’ portugáliai királyné az alkudozások közben azt mondotta: ,,Megegyezem, hogy senki halállal ne büitettessék, de néhány személynek Portugáliából száműzetni kell, mi arra ,,nem“-mel feleltünk. „Nem egy kegyetlen vagy távoli száműzést értek, csak Párizsba menjenek. Ok kapják rendesen jövedelmüket, s a’kormány is fogja azt valamivel pótolni.“ „Még csak egy mértföldre sem fognak Portugáliából távozni.“— Legalább küldessenek a’ fővárositól 18, 16, 11 vagy 12 mértföldre!“ „Még Csak egyetlen egy mértföldre sem !“— ’S egy ilyen kérdéshez ragadott minden nehézségek közti jobb kezességet annál, mi történt gondolni sem lehet: egy a portugáliai királyné és alattvalói között készült egyezés helyett van egy kötés a' királyné, Francziaország, Anglia és Spanyolország között, mely három kormány a’ mint kétségtelen joggal úgy hatalommal bir a’ kötés végrehajtását erővel is eszközölni. — A’ minister beszédét a’ ház hangos helyeslése közben végezte. — Tudva van e’ vitatásoknak a’ ház „kiszáralálása“ következtében véletlenül félbenszakadása ’s igy az indítvány elbukása. Megjegyezzük még erre nézve, hogy Peel is a’ kormányt hoszu és jeles beszédben pártolta, ’s II Mária királyné föhibájának mondotta. — Portugália egyik legfelvilágosodottabb státusemberének Palmella herczegnek magától eltávolítását. — A’ portugáliai beléavatkozás ellen több óvások történtek, azok köztt van a’ ,,the fraternal democrats“ czímű chartista társulaté is, mely annak június 6-n tartott heves gyűlésében végeztetett.• Az alsóház jun. 23-ki ülésében Spooner csábítás és kerítés elleni bilije (prostitutionprevention-bill) a' szép nem védelmére, miután a’ ház biztossággá alakult, keresztül ment, mir. bár többen már emeltek az ellen, és azt faggató 's boszantó rendhabálynak neveztél, jelesen Boebuck azt állná, hogy azon törvény értelmében a’ canterbury-i érseket i-t mint leánycsábitót a’ rendőrisél ebbe lehet idézni. Azelőtti napon a' bili szerzője és lord Grosvenor 100,000 Angol aszszonytol aláirt körlevelet vittek-fel, a ministerhez a' királyné kezébe nyújtás végett. Abban resedeznek ő felségének „alattvalói leggyámoltalanabb része, a' védtelen szegény leányok ügyét— mennyiben királyi hatalmától függ—, felvenni, kik közzül most testtel és lélekkel ezerenként esnek a’ bujaságnak áldozatul.“—. A’ felsőház jun. 21-ki ülésében lord Brougharn kérdése következtében marquis Fansdowne azt nyilvánította, hogy gr. das Antas és társai fogsága tovább nem fog tartani csak mig Portugália bátorsága kívánja. Gr. Saint-Aulaire franczia követ az angol udvarnál Párizsból jun.(J-n Londonba viszszaérkezett a’ királynétól búcsút venni, következőre herczeg Broglie julius első napjaiban váratik oda. A' királyné Mathew pater-nek a' mérsékletség izlandi apostolának az erkölcsiség gyarapítására tett áldozatja), valamint a' szegényebb osztályok, sőt minden lakosok javára tett szolgálatai tekintetéből 300 f. ster-ling évenkénti fizetést rendelt, valamint 200 font sterling nyugpénzt dr. Chalmer a’ skótziai szabad egyház alapítója özvegyének és családjának. Francziaország*. A’ követkamara jun. 17-ki ülésében nagy többséggel elvégezte, hogy Girardinai pakkama előtt megjellenjen. (Le' per kezdetét 51 -d számunkban.) Az ülés nagyon lármás volt, s a' per- - be idézett— miután előbb titkos ülést sürgetett, de attól elállott, mivel a' belső mi - nister teljes nyilvánosságot kívánt — a’ mi nisteriumot megvesztegetéssel vádta — mire négy esetet hozott fel. A’ ministerek az elő - adást tagadták; Girardin azon adatokat, bé- bizonyitni képpel nem volt, sőt csak nem földre sújtatolt, midőn Guizot egy tőle még 1838-b irt levelet felolvasott, melyben a' vádló megvallja, hogy lapját négy hónapig , a’ kormány szolgálatjába adta, mivel atyjának a’ pair i méltóság megigértetett. — A’ pairkamarában junius 22-kén vétetett fel a’ Girardin ügye, ki csakugyan feloldoztatott, miután nyilvánította, hogy a’ kamarát mindég tisztelte, 's a' fennforgó czikket is sérteni nem kívánta. A’ követkamara e' napi ülésében a’ budget feletti átalános vitatásokat bévégezte, ’s átmenve az egyes szakaszodra a’ státusadósságokat és civillistát illető czikket elfogadta. A’ státusadósságok 291,287,951 frankot tesznek. — Az aratás Délifrancziaországban junius utolsó felébe elkezdődött,s igen gazdag áldást adónak mutatkozott. PrilSZSZia. A* pruszsziai országgyűlést junius 26-n kir. birtos státusminister Bodelschwingh egy beszéddel bezárta. A' király az országgyűlés azon kérését, hogy az úgynevezett rendi választmányok gyűlését, valamint a'státusadósságra nézve nevezendő rendi bizottmányt illető választásokat elhalasztani engedje— nem adja meg, a birodalmi rendeknek pedig meghatározott időszakonként leendő öszvehivását tárgyazó kérésre válaszul adta, hogy azt fontolóra veendi. Olaszország*. Egyházi biroda-om. Státusfitoknak cardinalis Gizzi által jun. 22-n a pápa nevében közzétett hirdetésben, miután a’ szent atya jótéteményei és általa tett javítások előszámláltatnak, azon hálaérzés, melylyel az alattvalók azt fogadták, méltányoltatik — nem teljesithetöknek nyílvánittatnak bizonyos tanok és nézetek, melyek a’ katholika egyház világi hatalmához és felségi jogához illő feltételek határain kivűl esnek. szerk. ilULAGYS FERKHCZ—nyomatotta/. evang.refomtv főiskolakönyv* éa kőnyomd» Intézetéből