Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-01-24 / 7. szám
MMüu/avarli, %n«arii»|» !»*»• 241-jí isi?. ERDÉLYI HÍRLAP. ERDELYES MAGYARORSZÁG. 2jiO^'iíljaS»l» Pesten jan. 18-n a’ következő klmes királyi leirat tétetett közönségessé. Kísöl^ei'ílisi mind Isten kegyelméböl’sa’t. Nagyságos, tiszteletes, nagyságos és vitézit) kedvelt híveink! Minekutána az örök gondviselésnek megfejthetetlen végzése szintannyira szeretett, mint hűn tisztelt bátyánkat, fennséges cs. kir. örökös író bérezeg Józsefet, Magyaroszág nádorát é s kir. helytartónkat, és benne leghívebb barátunkat, Magyarországunk alkotmánya felett mindenkori éber gondossággal őrködő legbecsesb tanácsadónkat 's felséges kormányunk gondjaiban általában,különösen pedig azokban, melyek kedves Magyaroszágunkra, ’s az ahoz kapcsolt részekre vonatkoznak, legallhatatosban osztozó munkatársunkat, szivünk sajgó fájdalmára e’ világból kiszólitotta; azon szilárd akarat, melylyel kedves Magyarországunk javát é s boldogságát mindenkor öregbítői törekszünk, mit sem igényel élénkebben tölünk, mint hogy e’ súlyos veszteséget legalkalmatosb ’s atyai szándékunknak leggyorsabban megfelelő módon pótoljuk, ’s ugyanazért, miután a’ nádori és királyi helytartósági méltóság megürült, —addig is, mig a' nádorválasztás a’ legközelebbi országgyűlésen következni fog,— Magyarországba rendelendő kir. helytartónkról ideiglenesen gondoskodjunk. — Ehezképpest minekutána fennséges cs. kir. örökös föherczeg fist Vitt ur, kedves öcsénket, fennemlitett elfelejthetetlen bátyánknak nem csak fiát, hanem lelke ’s szivének már is kitüntetett dicső jelenéről ítélve — örök emlékezetű atyja erényeinek is méltó örökösét Magyarországunkban kir. helytartónknak és a’ hétszemélyes tábla elnökének mind azon igazolt- kiváltságok- és előjogokkal, melyek ezen méltósággal járnak, kegyelmesen kineveztük volna; hüségtehet e' kegyelmes kir. határozatunkról tudomás, és magok miheztartása végett ezennel értesítjük. — Egyébiránt hozzátok cs. kir. kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradunk. — Kelt birodalmi fővárosunkban Pécsben, Ausztriában boldogaszszony hó 15k napján, az Úr 1847*^ esztendejében. — Ferdintieus s. k. Gr. Apponyi György s. k. Paziazzi Mihály s. k. Országifj.yülési közlés. Huszonkettedik országos ülés, január. 14—n. Tárgy: Óvások: Fogaras viol 7 O dóké követje kérése ’s Alsófejér követjének az örök váltságra nézve lett indítványa. Az előbbi orsz. ülés jegyzőkönyve meghitelesitése után több óvások olvastatlak fel, u. m. a.) Szász követeké, b.) Küküllő ’s több megyei követeké, mind azokra nézve melyek az adó ’s katonai élelmezésnek az urbérreli egybekapcsolását mellöztelik, egyszersmind az adónevelés,— és igy a' tegnapi határozat ellen: a' felelés terhét küldőik válláról ez által leemeltetni kívánván, c. Székely követekéi szintén azon tárgyban. Majd Doboka megye főispánja is felhivatva látván ez által magát, a’ tegnapi határozatot alakitó többségnek hasonlóan jegyzőkönyvileg igazolására 's azon óvások ezélzott erejének megsemmisitésére; hasonlóan jegyzőkönyvbe igtattatni kivánó, miszerint a tegnapi határozat éppen azon elvből történt, hogy az adózó nép az úrbéri rendezés által annyiszor elmondott boldogsághoz mente tebb és biztosabban juthasson, és ezen kívánatot a’ tegnapi többség magáévá tévé. Ezután bogaras vidéke követte kijelenté, miként az általa képviselt hatóságba az úrbért addig legalább bévinni lehetetlen, mig küldői egy esetre nézve tisztába nem jönnek ’s hozatnak, bogaras vidéke határában t. i. az úrbéri földek, részint úrbéresek általi eladás, részint öszveházasodás következtében határszéli katonák kezében vannak jelenleg, bogaras vidéke ugyan kívánt ezen már több ízben segíteni, de az ítéletek amiatt hogy katonai assistentia nem adatott, mindannyiszor nem eszközölhettek eredményt. Kéri tehát a’ kilét, hogy ez iránt előlegesen határozni valamit méltassanak. Mire elnöke nagymlga megjegyzé, hogy az ügyön nem ez, hanem más két úton lehet segíteni; l. i. az urbér hé végeztével adni iránta véleményt ; vagy pedig a’ kir. kormányszék keressék meg katonai assistentia megnyeréséérti közbenjárásra, és ez utóbbi javaslat a Kit által el is fogadtatott. Most következett az urbér ’s Alsófejér megye követje felállt és igy szónokolt. Nekem elnöki nagymaga engedelmével egy az elnöki kitűzést megelőző indítványom van. Ha azon tárgynak, melyet a t. Kit ebbe terjesztek, élete ezen óra szerencséjétől függene : én erőtlenségem érzetében is aggodalommal szólnék; de felemel annak tudása, miként az általam előterjesztendő eszme, nem valamely tanszatyri elméleti zagyvalék; nem kormány és kiváltságos osztályok köztti kérdés, hanem európai igazság; felemel annak tudása, miként az eszme, saját eredetét nem Erdélyben, hanem Európában vette; hogy annak érvénye nem Erdélyben, hanem a civilizált Európában találja alapját — értem az örök váltságot. Úrbéri viszonyokat kiegyenlíteni szándékozván , legtermészetesebbnek találom először is azt vizsgálni meg, minő helyzetben vannak azok, kiknek egymáshozi viszonyait most kiegyenlíteni szándékozunk ? És itt közbenvetőleg figyelmeztetem a’ t. Kiket, miként nem vagyok, nem lehetek azon véleményben hogy a’ hűbéri viszonyok kiegyenlítése annyit tenne, mint csak: a’ hűbéri terhek alatt lévő néposztály terheinek kiegyenlítése; mert e' viszonyok nem csak azon osztályra tesznek súlyos terheket, hanem terhük alatt szenvednek maguk a’ birtokosok, a’ földesurak is. Tehát olyannak kell a' kiegyenlítésnek lenni, hogy mindegyik felekezetnek hasznára váljék. Ha nézzük a’ két felekezetet, látjuk a’ nemessel szemben a’ nagy tömeget, mely haszonbéri szolgálattal tartozik. Nem igazságtalan e' haszonbér — mert egyébnek nem mondhatom; — de kivihetősége az alkalmazásban oly kellemetlenséget szid , mely e’ haszonbért minden egyéb haszonbéreknél rosszabbá teszi. Tekintsük ugyan is közelebbről, mily alkalmatlanságára van némelykor az úrbéresnek, midőn némely évben sok essözések vannak,— midőn néha egy évből 200 napja sincs ’s ő ebből 104 reborns napszámmal tartozik mádnak. ’S kiszámítva még az innepeket is, látni fógjuk, miként alig marad ideje az úrbéresnek saját földjeit növelhetni, 's ennél- fogva ő vall kárt a’ nélkül hogy a’ földesurnak is valami haszna lenne. Ide sorozható a’ dézma is. Nem abban áll ugyan a, úrbéresnek terhe, hogy földesurának dézmát fizet, hanem abban, hogy ezen adózás többtől fosztja meg őt, többet vesz tőle el, mint mennyit földesura nyer vagy nyerne. Smith Ádám pedig megjegyzi, miszerint az a’ legroszabbadózás neme, mely egyiktől elvesz, anélkül hogy a’ másiknak annyit adna. Így van a’ gabonabéhordással, melylyel földesurának tartozik, mert miatta gyakran több kárt vall mint nyert a’ földesur valamit. Nem mondom hogy igazságtalan a dézmaadózás, mert ez is haszonbér, tehát igazságos; de minden esetre olyan, mely a’ kivitelben sok kellemetlenséget szül,s mindezek több más nagyobb kellemetlenségek forrásai, melyek közzül egyik főbb az is, hogy nem lehet a’ hűbéri viszonyokat földesúri fenyíték nélkül feltartani. És azon falánkteljes darásfészek, melynek maró alkalmatlanságitól soha sincs menekülés, mert miként lehet feltenni is, hogy 50-60 ezer nemes bír van egyedül bírói hatalommal, mindég úgy használja a' bíráskodást, hogy vele nszsza ne éljen'? 's másfelől miként lehetne várni hogy a' vele szemközti álló bár jogtalan másfél millió úrbéres, ha vele igazságtalanul bánnak, türelmét el ne veszítse? Ezek pedig nem egyedüli terhei még az úrbéresnek. Ő fizet adót , melyből ama tisztek fizettetnek , kiket rá a’ nemesség választ; ő fizet adót ’s élelmet, melylyel azon katonák tartatnak, kiknek kötelességeit hajdan a’ nemesek teljesitették; ő csinál utakat, melyeken a’ nemesek ingyen járnak, ő pedig vámot fizetni tartozik ’sat. De van még egy bátra, mit tűrnie legsúlyosabb. Tudni illik, midőn ő munka által megrontsolt testtel lélekkel rongyos kalibájához talán családja körébe magát kinyugodni haza érkezik, meglehet hogy valami házsártos qyartélyos katonát talál házában , ki csak viszszavonások s egyenetlenségek eszköze ott. Nem mintha vádakat emelni akarnék, mondom el az úrbéri viszonyok ezen keserítő részeit, hanem annak figyelembe vételéért, hogy midőn most úrbéri viszonyokat akarunk kiegyenlíteni, oly néposztályival vagyunk szembe, mely minden esetre oly terhek alatt van, mely terheit más viszonyban talán könnyebben tudná viselni. Most tekintsük a tárgynak másik oldalát. Az úrbéres szegény igen szegény! De hát váljon a’ földesúr gazdag é? Örök igazság hatalmának rendezése az, miszerint ott, hol a’ hatalmas nem gondoskodik arról, hogy az alatta lévő is megélhető, eltartható helyzetben ’s állapotban legyen ’s szorgalma után vagyonhoz juthasson, vagyonosság soha sincs, nem lehet. Midőn a’ földesúr gazdaságát folytatni akarja, folytatja úrbéres által, ki szegény lévén, csak szegényül tudja szolgálati kötelességét teljesíteni. Sőt azon elaljasitott, elnyomott állásában, melyben született is, a' becsületérze' is megcsökken nála, é s igy szolgálati tartozásait nem teszi azon hűséggel, melylyel földesurának gazdaságát valóban előmozdíthatná ’s mozdítaná, ’s igy a’ földesur