Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-07-22 / 58. szám
Kolozsvárit. 58 (Sólbloh július 22-n B§41 Hifii JAP. E ®Ot81 IszólltdS* A beállott második félév kezdetével is t. ez. olvasóinknak 4 bizonyított pártfogásért hálánkat nyilvánítván, valamint lapunkat további kegyekbe ajánlván, tisztelettel kérjük a’ 8-ni félévi előfizetésnek hová hamarább beküldését, félévi dij Iít ezüstben- Előfizetni lehet minden cs. kir. postán, vagy a szerkesztőhöz a’pénzt egyenesen béküldeni, Kolozsvárit belső farkas utszában 57-k szám alatt. Szerk. ERDELY ES MAGYARORSZAG. Siilnevezések- Az erdélyi ev. ref. reconsistorium közelebbi rendkívüli népes ülésében a’ következő curátori kinevezések történtek. Főcuratorok lettek: a’ maros-széki egyházi kerületben, gr. Tordai ági Ferencz; a' n. szebeni egyházi kerületben Debreczeni Márton k. kincstári tanácsos; a tekei káptalanban Kendeffi Lajos. A buratorok lettek: a’ déézsi egyházi kerületben, Pataki Dániel belsőszolnoki alispán; a tekei káptalanban Lészai Lőrincz doboka-megyei főbíró, Kolozsvári Újságok. Már két versen láttuk, Wladh Lajos hessen-cassen akadémia tagjának eleven szobrai plassikailag rendezett mutatványát a" nemzeti színházban, kedden jul. 13-n és szombaton jul. 17-n — "'s ez oly kedves és meglepő művészeti érdelel volt, milyennek itt még egyszer is szemlélői nem valánk. Nem lehet tagadni, ily eleven szobroknak , vagy helyesebben, kőszobroknak élő emberek által ábrázolása,a’mint nem könnyű, úgy sok belétanulást és gyakorlást is kívánó foglalkozás. Az előadott szobordarabok a’ színpadon lévő kisebb színpadon, egy mozgatható kerek lapályon állottak, é s úgy köröskörül forgatva a* nézőnek alkalmat adtak azon ábrázolatokat minden oldalról megtekinteni. Az első estre megemlítést érdemlő darabok voltak : Hercules és Omphale, a’ hős guzsalyt tartva és fonva, a' lydiai királyné hátán az oroszlány bőrrel, ’s kezében a' buzogányaival; továbbá Hercules és liebe, valamint Iphigenia Tamásban. A’ közönség majd mindenik darabot zajos tapsra kitörés közben ismételteté. — A° második előadáson , mint lehetett gondolni, a' színház tömve volt 's azon esti darabok közti említésre méltóbbak: a’ Cephalus kergető Aurora, a' thébei test vérgyilkolás, vagy Polynices és Fleodes, mint szintén a’ törvénytáblákat öszvetörő Mózes. A közönség, tetszésének ’s megelégedésének most is nem kevesebb jeleit adta. — Harmadik és utolsó előadás tegnapelőtt július 20-a volt. Mele Piarael boscoi bűvészi valamint testgyakorlási és sulyegyéni mutatványait vasárnap juh 18 - a’ népkertje melletti arénában számos közönség előtt ismétlő. Az utolsókban különösen ügyes és nagy erővel bír. Három egymásra tett széket é s egy katonapuskát szuronyával téve homlokára darab ideig sulyegyenben tartott. -- Még egy előadása leend ma csütörtökön jul 22-a s ígérete szerint léghajót fog felrepiteni. Egyházi közlés. Az erdélyi ev. ref. főconsistorium közelebbi rendkívüli népesebb ülése jul. Ión és lön tartott — 's az alsóbb úgy nevezett gymnasialis osztályokra nézve egy bizottmány által készített, 's a’ négy fő és két aliskola elöljáróságával közlött tanítási terv megvizsgáltatván, elfogadtatott. Ez által az eddigi rendszer átalános reformja vagy megváltoztatása és sok részben módosítása eszközöltetik. Az alsó osztályok vagy classisok száma az úgynevezett előkészítő és csak tanulni tanító osztályon kívül, minden oskolában kilencz leend, a' német nyelv tanítása elkezdődik a’ másodikban — a' deák nyelvé ellenben csak az ötödikben. A' szakrendszer — Fachsystem — csakugyan öszvekötve az eddigi osztály-rendszerrel — Classensystem— azokba bővítetni határoztatott. A’ tandíj is másképpen leend szabályozva mint az eddig gyakorlott mód szerint volt, ’s a’ nagyenyedi főiskolától a' magánytanitókra nézve három évtől fogva használt rendszernek más iskolákba is bevitele megengedtetett. — A' jóváhagyott és elfogadott új tanítási tervnek a' négy fő és 2 aliskolában a* jövő September elejével életbe kell lépni. — új iskolai törvények hozása is kötelességévé volt a' bizottmánynak téve, de ez munkálatát kielégitőleg bé nem végezhette — miért az viszszautasittatott, és ezen iskolai új codex tervének megkészitése nagyenyedi professorok- Szász Károlyra és Zeyk Miklósra bízatott, mely terv a' jövő decemberben ide bégyülendő bizottmány elibe fog megvizsgálás végett terjeszteni. — A’ középponti iskola eszméje is megpendíti , de egészben véve az most fel nem állíthatónak ítéltetett, egyébiránt a’ theologiai facultasnak egy helyre vitelére nézve a’ főiskolák elöljáróságától vélekedés fog kéretni. — Nagyenyedi professor Szász Károlynak a’ felsőbb tudományok javítására nézve készített terve hasonlólag a’ főiskolákhoz leküldetett. Mind ezek a’ jövő tavaszi népesebb facon sistorium ülésének érdekes tárgyai leendnek. (A történt carateri kinevezéseit feljebb olvashatók: a’ bővebb tudósitás későbben következik.) Országfülyölési kiselés. A’ jun. 18 . tartatott hatvanegyedik országos ülés. (Folytatás) Fogaras v. k. Terjedelmes beszédének lényege ebből áll. Nem kell illusint csinálni ; nem arról van szó, hogy az urbéres az úrbéri telket vehesse meg, hanem, hogy a szolgálatokat örökösen válthassa-meg ha iránta földesurával kölcsönösen úgy szerződhetik, hűtőmben ha az ezután kötendő szerződések bár az úrbéresre kedvezők is , felbonthatók lesznek, ez nem előre- hanem hátralépés leend, mennyiben már kimondatott az, hogy a’ munkai szerződések, ha az úrbéresnek kedvezők , felbonthatatlanok. Hogy pedig szolgálatokról van szó és nem telek vételéről, abból bizonyos, mert határozat van már iránta , hogy földesúr úrbéri telket birtokába nem vehet, mig azt úrbéres birtokba venni akarja. — A törv.hatóságok többsége is a szolgálatok megváltása iránti örök váltságot adák utasitásul. Arra nézve, hogy a’ szász és oláh az örök váltság által nem fógnak magyarokká válni, kérdi szóló: hát vagyon örök váltság nélkül 800 év alatt magyarokká lettek-e? Ha tehát az idegen népfajok magyarokká nem lesznek is az örök váltság következtében, de bizonyosan több rokonszenvvel fógnak viseltetni a’ magyarhoz és alkotmányához. Jg r- és kir. h: Nem lehet nem méltánylani azon valójában korszerű helyes nézetet, miszerint az úrbéreseknek mód és alkalom szolgáltassák kiskoruságukból való kibontakozódhatásukra és szorgalmuknak leiserkentésével, az abból következő jobb létünknek megalapithatására ; — mert mi lehet mind a’ szorgalomnak mind az abból gyarapodhatásnak nagyobb emeltyűje, mint a’ tulajdon? — A* midőn tehát a' t. KK és l l kimondják , hogy az úrbéres úrbérisége után járuló tartozásait megválthatja, egyszersmint azt is megállitották, miszerint az úrbéres bírhat tulajdonnal. Már most itten azon nevezetes kérdés merül fel, vagyon az úrbéres tartozásait örökösen válthatja-e meg, az az : örökösen szerezhet-e magának tulajdont? vagy pedig csak úgy amint azt a’ kiváltságos osztály fennálló törvények értelmében teheti? Miután az örök váltság eszméjét elfogadván annak mikénti létesítltetése tervezései egy rendszeres bizottmányra bízták, mielőtt azon bizottmány az iráni tervét beadná, az örök vakságról habár permissiv törvényt hozni nem csak időelőttinek , de sőt némi tekintetben , maga a’ czél előmozdítására is szóló károsnak tartja, mert akár menynyit vitatkozhatni e’ dolog felett, az tagadhatatlan marad, hogy a’ most kérdésben forgó permissiv örök váltság is oly kényes és valóban ezúttal ily rögtön el nem határozható kérdéseket foglal magában, hogy ha az most itten meg is állíttatnék, nehezen hiszi, miszerint ő Felsége kegyes sanctioját megnyerhess*, mert ha a’ caducitás esetén kívül más egyéb akadályokat nem is emlit szólé , már ezt is elegendőnek tartja, hogy a’ korona, successionalis jogáról méltó kárpótlás nélkül le ne mondjon, és az ilyen rögtönözött örökös megváltásról hozandó törvényjavaslatokba belé ne egyezzen , hiszen mindenikütök tudtára van a’ Tr. 1-ső r. 10-k. szerint az ultimus deficiensnek még zálogjára sincsen joga birtokát communis a estimation feljül elidegeníteni. A’ jelen körülmények közti tehát az úrbéresekre való nézt elegendőnek találom, ha ők az úrbéli tartozások megválthatása jogával felruháztatnak és tulajdont szerezhetnek maguknak, fennálló törvények értelmében, éppen úgy mint azt a’kiváltságos osztály leheli. Igaz ugyan, hogy ezen concessio egymás a civilisatio nagyobb fokán álló országban nem lenne kielégítő, de a fennálló hazai institutiókat tekintve, egy ilyen nevezetes kérdésnek minden előzmények nélküli elhatározása az örökösödés esetében nem kis zavart okozna, és valóban az örökös megszerezhetési jogot az úrbéresekre való nézt is csak akkor találja szóló kivihetőnek, ha ők foko-58