Múlt és Jövő, 2002 (11. [13.] évfolyam, 1-4. szám)

2002 / 1. szám

Múlt és jövő Alapította 1911-ben és szerkesztette 1944 márciusáig: Patai József Újraalapította: Kőbányai János és Vermes György 1988-ban Új folyam XI. 2002/1. főszerkesztő KŐBÁNYAI JÁNOS • szerkesztőségvezető FENYŐ ÁGNES a szöveget gondozta LUKÁCS ANNABELLA • tördelőszerkesztő JEGES ERZSI • művészeti vezető KÁLMÁN TÜNDE archívum KISS JÓZSEF • terjesztés, hirdetés TÜDŐ PETRA Kiadja a Múlt és Jövő Alapítvány megbízásából a Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó Bt. Felelős kiadó a Bt. ügyvezető igazgatója. © Múlt és Jövő 2002/1. KÉSZÜLT A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPPROGRAM ÉS A JÓZSEF ATTILA KULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL This and the previous issue of Múlt és Jövő have been published with the support of a grant from the European Association for Jewish Culture. A szám megjelenését a European Association for Jewish Culture támogatta. European Association for Jewish Culture ISSN 0864-8646 Szedés és nyomdai előkészítés: a Múlt és Jövő szerkesztőségének Macintosh rendszerén, a MacLINE Kft. és a Microsec Kft. Lektor szóellenőrző programjával készült. Nyomtatás: PORTOMARK Kft. A SZERKESZTŐSÉG CÍME: 1024 BUDAPEST, KELETI K. U. 27. I. 1. • POSTAFIÓK: 1245 Bp. Pf. 972. TEL./FAX: 316-7019 • E-MAIL CÍM: mandj@multesiovo.hu • http: //www.multesjovo.hu ELŐFIZETÉS EGY ÉVRE: 2000 Ft, ill. 40$ • SZÁMLASZÁM: CITIBANK 10800021-00000001-82082007 ELŐFIZETÉS A MÚLT ÉS JÖVŐ NEVÉRE KIÁLLÍTOTT CSEKKEL, MELYET KÉRÉSRE POSTÁZUNK. www.jewishailturfineurope org A SZERKESZTŐ AZ OLVASÓHOZ Még mindig. Még mindig Izraelről szól összeállításunk java. Izraelről? A világról. Amelynek erkölcsi rendje innen származik, s a nehéz erkölcsi bilincsek elleni lázadása is az Izrael vagy a zsidók elleni viszonyban nyilvánul meg a legerőteljesebben. ״ Oly korban” élünk, amikor ezek az ellentmondások hosszú, „békésnek” mondott vagy hitt lappangó lét után a felszínre törtek, és mint a számítógépvírus vagy az AIDS — a ko­­runkra legjellemzőbb médiumok — szétterjedtek egész civilizációnkban — szinte valamennyi földrészen. Ez a borzalom szinte szép. Mert megismerkszik benne az elfojtásokra épült civilizáció ellentmondása, s így az emberi létezés természete is — amely attól szép, bármilyen borzalmas, mert minden igazság, mez­­telenség szép, amennyiben az igazságot hordozza. És borzalmas és szép egyben, mert velünk esik meg, zsidókkal, akiknek a bőrén, a létezésén keresztül — ha akarjuk, ha nem (leginkább nem) — mutatkozik meg ez a bizony nem vigasztaló — csak igaz — emberi természet igazi arca. Ezt elbeszélni, ez a zsidó folyóirat feladata: szerzőké és olvasóké, mindazoké, akik e rettenetes narratíva tanúi és megörökítői.

Next