Múltunk – politikatörténeti folyóirat 41. (Budapest, 1996)
2. szám - VISSZAEMLÉKEZÉS - Aczél György "egyről-másról" (Erényi Tibor)
VISSZAEMLÉKEZÉS ACZÉL GYÖRGY "EGYRŐL-MÁSRÓL" A História 1995. 1. számában Sipos Leventével együtt publikáltuk annak a két megbeszélésnek a szövegét, amelyet 1983-ban,lletve 1991-ben Aczél Györggyel folytattunk. Úgy vélem, érdeklődésre tarthat számot egy harmadik, ugyancsak 1991-es beszélgetés is. 1991. április 27-én, tehát nem sokkal az említett - előkészített - látogatások után véletlenül találkoztam a Szent István parkban, lakása közelében Aczél Györggyel. Szép, tavaszi idő volt, lehetővé téve a szabadtéri eszmecserét. Semmlyen témáról "nem készülhettem", de megragadtam az alkalmat a beszélgetésre. Szerencsére toll és papír volt nálam, s ő nem tiltakozott, hogy "a magam számára" jegyzeteljek. Az immár visszavonult, betegeskedő politikus - miután helyet mutatott egy padon és maga is leült -, feltette a kérdést: Nos, mit csinálnak a történészek? Gondoltam, az érdeklődés inkább csak formális, hirtelen nem is tudtam válaszolni, majd az anyagi körülményekre hivatkoztam. Aczél felélénkült: Tudja mit szokott emlegetni Rákosi, ha anyagi dolgokról beszéltek? "Már az öreg Marx megmondotta: ha pénzről van szó, nyomban megszűnik a kedélyesség." Az elhangzottak igazságát - élettapasztalataim birtokában - azonnal beláttam. Egyébként, ha már Rákosit említettem - tette hozzá Aczél -, ő mindenre tudott idézetet. Sokarcú ember volt, ezért tudott sokakat levenni a lábukról. Volt benne valami a régi galileistákból, de sokkal több a későbbi Komintern-emberből, no és persze a "legjobb tanítvány", a "nép apja", a diktátor, aki éppen Sztálinnak maximálisan kedvében járva némi mozgási szabadságot is igyekezett kivívni magának. Volt benne valami stréber megalománia. Nos tehát - folytatta - szoktam néha a történelemmel foglalkozó írásokat olvasgatni. (Számos történelmi munka témáját megemlítette, a szerzők nevére sohasem utalt.) Nagyon jó - jegyezte meg -, hogy rendszeresen foglalkoznak Magyarország és a szomszédos országok kapcsolataival Már csak azért is, mert a határokon kívül élő magyarok helyzete számottevően nem valószínű, hogy megjavul. Az új rezsimek ugyanis meg akarják győzni a többségi nemzetet, hogy ők is szívükön viselik a nemzeti érdekeket. A náci