Múltunk – politikatörténeti folyóirat 54. (Budapest, 2009)
3. szám - Budapest '50 - Sipos András: Nagy-Budapest létrehozásától Nagy-Budapest revíziójáig (1949-1956)
böztetésül a „Budapest-vidék" elnevezés használatát vezették be.13 Ez utóbbit is be kívánták vonni az egységes településpolitikába, megakadályozandó a nagyvárosi település további rendszertelen növekedését Nagy-Budapest határain túl. Az 1945 nyarán kialakult álláspont szerint az érintett terület elvben „a főváros környékén levő, önálló életegységnek tekinthető városokig, illetve területekig (Vác, Hatvan, visegrádi Dunakanyar, a dorogi bányavidék, Velencei-tó) terjedjen".14 Fischer József, az FKT elnöke országos építésügyi kormánybiztosként 1946. január 31-én kiadott rendeletével újabb 44 települést sorolt át „Budapest környékéhez",amely északon immár Visegrádig és Kisorosziig, délen Százhalombattáig és Taksonyig nyúlt. Ezzel az FKT illetékessége 91 településre (és Dobogókőre) terjedt ki.16 1946 elejére létrejöttek a jogi és a szakmai feltételek is ahhoz, hogy az FKT Nagy-Budapest és agglomerációja egységes településrendezési szerveként és építészeti hatóságaként működjön - függetlenül attól, hogy Nagy-Budapest közigazgatási egységként megvalósul-e. Az FKT a „városrendezési Nagy-Budapesten" a közigazgatási határoktól független egységes településszerkezetet kívánt kialakítani, amelyben a sűrűn beépített belső mag mint főközpont körül, attól zöldgyűrűvel egyértelműen elválasztva, helyezkednek el a laza településekbe ágyazott helyi központok. Budapest-vidéken olyan „pozitív fejlesztő politikát" tűztek ki célul, amely alkalmas arra, hogy „a lakosságot helyben maradásra késztesse, és ily módon a nagyváros vonzásából kivonja". Ennek érdekében itt olyan korszerű városellátó agrárövezetet kell kialakítani, amelyben az intenzív kertgazdálkodásnak jut kiemelt szerep; a terület „zöld jellegét" nem zavaró ipar telepítése is kívánatos, de az üzemek csak egyenként, mindennemű koncentrációt kerülve helyezhetők el, munkásaikat is helyben kell lakáshoz juttatni, olyan módon, ami lehetővé teszi a családok számára a mindennapi kertgazdálkodást. „A lakó- és munkahely egysége tehát az a princípium, amelyre Budapest-vidéknek mint földrajzi, társadalmi, gazdasági és települési egésznek telepítési struktúrájában fel kell épülnie, és ami felé a fejlődést ott, ahol ez még nincsen meg, mint 13 BFL 11.1.a. Fővárosi Közmunkák Tanácsának iratai. Testületi és bizottsági jegyzőkönyvek. 71. k. Jegyzőkönyv az FKT 1945. október 23-i üléséről. 8185-8188. sz. 14 Magyar Építészeti Múzeum. Benkhard Ágost-hagyaték. A városfejlesztési terv revíziója tárgyában tartott szakértekezletek jegyzőkönyvei 1945. július-október. Július 27-i értekezlet jegyzőkönyve. 15 Az 1937: VI. tc. értelmében vett Budapest-környékhez, az FKT új terminológiája szerint Budapest-vidékhez. 16 Magyar Közlöny, 1946. február 8.32. sz. 11.3001/1946. OÉKsz. rendelet. Az FKT illetékességi területéhez tartozó települések teljes jegyzékét lásd ip.