Munkás, 1905 (8. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-02 / 1. szám
Vill. évfolyam.Pécs, 1905. staviric. , I. szám. Megjelenik minden vasárnap Előfietér! díj: Sassale. Az ipari és földmíveléti munkások közlönye. k*t« «*» «* io au. r I * * * Világ összes proletárjai, egyesüljetek! JffarX. A munkásság az a nikla, melyen a jövő temploma épül! Szociáldemokrata társadalmti és k&zir&xdaságri hetilap. hetilap. SzerkesztSaógi* kiadóhivatal: Márlan 10. ■*. &ir Fkesztősdg? órák: mmrd*Ja ék pénteken este 8—9-ig, vasárnap délelőtt 9—11-ig. Kiadótulajdonos: Varga Ferencz. Kjésji irt* fél 109 . 3,fj,44vr. Mgj hóra . 1 kor. ao at S kor. 40 fill. i kor. ao au Mindennemű pénzek e czimre küldendők Csumpft János. Pécs, Makar-utcza 83. szám. 40 811 . Felhívás uj előfizetésre! ! Munkások! Elvtársak! 1905 ik év januárius elsejével uj előfizetést nyitunk a „Munkása-ra, mely ekkor már nyolczadik évfolyamába lép. Daczára, hogy fennállása óta sok viszontagságon ment keresztül, több oldalról lett támadva, azért megállta helyét, megküzdött a viszonyokkal, az ellene intézett támadásokkal. Hiszen ti adtatok neki erőt, ti, akiknek legerősebb fegyverük volt, a ti érdekeiteket szolgálta és a ti érdekeitekért szállt a sikra mindenkoron : egyik oldalon védő pajzsotok volt, a másik oldalon pedig emberiesebb jövőtökért, jogaitokért küzdött! Mi történt volna, ha eddig elejtettétek volna a „Munkás"-t, mely oly kitartóan küzdött mellettetek, értetek ? Hiszen látjátok, hogy minden oldal-ról ellenségekkel vagyok körülvéve. A „Munkás"-t nem azért alapítottátok, hogy csendes szemlélője legyen, hogy miként nyomják el a népet, a titeket és szenvedő munkástestvéreiteket, hanem hogy védelmetetekre keljen, aminek derekasan mégis felelt. S amily bátor védelmezője volt eddig az elnyomott proletariátusnak, és oly tántoríthatlan és megvesztegethetlen fegyvere marad továbra is a „Munkás". Munkások! Elvtársak! Nagy küzdelem előtt állunk Tegyétek lehetővé, hogy a „Munkás" továbbra is védbástyátok legyen ! Csakis tőletek függ, a ti támogatástoktól, hogy a „Munkás" erős fegyver maradjon a ti kezeitekben tovább is ! Minden munkásnak, minden munkáscsaládnak, kisiparosnak és kis birtokosnak érdeke, hogy a „Munkás"-ra előfizessen. Fel tehát az új előfizetésre! JT „jómunkás" *terkasztócég• és kiadóhivatal*. Visszapillantás. A mai nappal ismét egy év leforgására tekinthetünk vissza; ismét elmondhatjuk, hogy egy évvel közelebb jutottunk czélunkhoz, a gazdasági járomból való felszabadulás czélja felé. Habár a lefolyt év alatt Magyarországon szép sikereket értünk is el a szocziáldemokratikus munkásmozgalom előnyomulásával, s azért mégsem vagyunk ott, ahol belgiumi, franczia, német, angol, olaszországi és ausztriai elvtár- | ! saink, akik lankadatlan küzdelmük ! folytán már rég kivívták az álta j ■ lános választói jogot s ennek se gélyérti oly téimát. ,¦*‡»... lét érhették el, melyek a népnek tisz- tességesebb, becsületesebb életviszonyokat biztosítottak a külföldön. Ezen semmi csodálkoznivaló nincs. Hiszen külföldi“ elvtársaink mozgalma is régibb keletetü mint a mienk, Magyarországiaké. Mikor pár évvel ezelőtt Magyarországon a munkásmozgalom még csak a kezdetlegesség stádiumá- ban volt, nevezett külföldi álla- mokban már kifejlődött harcz folyt a kapitalizmus rendszere és a szocziáldemokratikus mozgalom között. Az erősebb harczok csak a legutóbbi években fejlődtek nagyobb szabásúvá Magyarországon, mely a múlt évben megerősödött és az uralkodó kapitalizmus előtt félelmetessé kezdett válni. Mégis látszott, mert Bánffy uralma óta nem részesültek elvtársaink annyi üldöztetésben, mint a múlt évben. Pártlapjainknak sem jutott ki annyi a sajtópörökből mint a múlt éviben. S daczára a sok üldöztetésnek, a sok sajtópörnek és a sajtópörökből eredő pénzbírságoknak, pártunk az elért sikerekre, megerősödésére mégis megelégedve tekinthet vissza. Az üldöztetések csak erősítették pártunkat; még azokból is sokat a pártunkhoz való csatlakozásra serkentettek, akik azelőtt velünk nem éreztek együtt, nem rokonszenveztek velünk. Nézzük meg a különböző szakmák munkásait, akiknek száma a múlt évben a szakszervezetekben való csatlakozásban óriási módon megszaporodott. S mindez nem másért, mivel a munkásság akarva nem akarva kénytelen beismerni, hogy csakis a szoczialisztikus mozgalom az, melyet sorsán javíthat, melyet jobb, emberiesebb életviszonyok érhetők el. Mert mit tesznek a polgári pártok vagy képviselőik, akik örökké a nép nevét és ügyéneik javítását hangoztatják, frázisos beszédekbe burkolva tálalják elő a parlamentben és a parlamenten kívül ? Semmit. Ha össze is kapnak néha egymással, ismét kibékülnek, de a nép érdeke mindig csak a régiben marad. Ha a nép nem küzd a saját érdekében, a polgári pártok még úgy sem törődnek vele, mert a polgári pártoknak az az érdekük, hogy a saját helyzetüket tegyék jobbá, erősebbé, ami pedig a dolgozó nép rovására történik: legyen az munkás, kisbirtokos vagy kisiparossághoz tartozó nép. Egyiket úgy nyomja a kapitalisztikus uralom, mint a másikat. Daczára, hogy a kapitalizmus a múlt évben „hódító“ körútjára indult, a kartelleket gomba módra szaporította, a krimmitschaui taktikát behozta, a munkásoknak a munkából való kizárásával megpróbálkozott, azért a munkásság mégis bírókra kelt vele és a kizárásoknál mégis a szervezett munkásságé lett a győzelem. Óriásit haladtunk tehát. Hanem azért elbizakodnunk nem lehet. *vJ£V\5'w Egyesülésben rejlik a 2 erő.