Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)
1921-06-25 / 142. szám
tv/ Ti KX1Y, fSvf. 142. szám. Boyss számára: 3 K, — Jsg. vsista tsrülsten V2 dinár, Szombati&fcf« Junius 25. •ar• ***19 Eiarixdéal Arak- Heiyb.n és vM*ki Negyedévre 120 K, e gy hóra 40 K, Jugoszláv valutában i N»gy«dém 60 K, egy hóra 20 K. •mi I Li Politikai napilap. A Pécsi Szocialista Párt hivatalos lapjai Szerkesztői Afia kiadóhivatal: Maakkay Mihály utca 31. alia Telefonim 316. A világ leggyávább és legbornírtabb sajtódiktatúrája. Azt már hallottuk — kurzusbeli törzsfőnök, Beniczky mondotta — de mielőtt hallottuk volna, első pillanattól fogva kitűnően tudtuk, hogy az a diktatúra, az a katonai diktatúra, amelyet Horthy-Héjjasék csinálnak, a világ leggyávább és legbornirtabb diktatúra. Egy kánszagú szittyarn banda gyáva diktatúrája, gyilkos, aljas terrorja a kizsákmányoltjaikkal, elnyomott rabszolgáikkal szemben, akik a fölszabadulás felé mertek törni. Az urak legyőzették a lázadó rabszolgákat a románokat — ők maguk nem merték és nem bírták volna legyőzni, amíg a proletárok kezében is volt fegyver s azután a védtelen, fegyvertelen emberekkel szemben hősködni kezdtek s vitézkednek bámulatos bátran két esztendeje. A vitézségükabból állott, hogy az ördögi kínzásoknak elképzelhetetlen módjait találták ki s ezek alkalmazásával gyilkolták s gyilkolják változatlanul a minden védelmi eszköztől megfosztott proletárságot. Közben pedig — holott az ellenfél már vértengerben hallgatott némán —, mégis vacogott a foguk és a legkisebb jelre, a leghalkabb hangra összerezzentek s még vadabbul folytatták a gyilkolásukat. De még igy sem, most sem érzik magukat biztonságban. Annak a reszkető tudatában, hogy a magyarságnak egy maroknyi úri kisebbségére támaszkodnak, rémuralmukat csak a vad terror, a rabló tiszti különítmények néhány csoportja tartja fönn s lassan még a saját maguk közül valók is undorodva fordulhatnak ellenük — amint az be is következett már s ennek néhányan éles hangot is adtak: Beniczky, Drózdy, Ruppert, Andaházi — remegve fojtogatták első pillanattól fogva a szólás, írás, sőt gondolkozási szabadságot is és a legázsiaibb módon terrorizálták a sajtót, gyáva és hihetetlenül bornirt cenzúrát alkalmazva. De még mindig remegtek, még mindig nem voltak eléggé gyávák. Most hát még ezt is vadabbra és bornirtabbra szigorították. Valóban azt a korlátolt és ősbutaságban gazdag törekvést akarják megvalósítani, hogy megkötözik az emberek agyveletét, hogy ne gondolkozhassanak. És megalkották az új sajtótörvényt, amely valóban méltó párja a katonai és politikai diktatúránknak: a világ leggyávább, legbornírtabb, leghitványabb sajtódiktatúrája. Ezzel tökéletessé tették a diktatúrájukat. És akkor még van bátorságuk azt mondani, hogy „ezzel a cenzúra Magyarországon meg fog szűnni“. Tudniillik ezután nem is cenzúra lesz cenzúrával, hanem valódi diktatúra szellemi téren is karddal, börtönnel, a büntetések legkülönbözőbb nemével. Egyénileg teszik felelőssé az ujságirókat s aki mer írni egy szót, ami a kurzusnak nem tetszik, azai Héjjast, Horthyt, Prónayt sért , azt az ujságirót börtönbe csukják, kidobják az állásából, 3 esetleg 5 évre megtiltják neki az írást s ezen kívül az újságot , zonyos időre színtén betiltják. S az új sajtótörvény indoka: „Az állami érdek és a magántulajdon szentségé- nek hatályosabb védelme“, ami érthetően a maroknyi magyar uralkodóosztály és annak személyes védelmét jelenti a kurzustól elragadtatott milliókkal szemben. Mert bizonyára még a polgári közvélemény is el van már ragadtatva a kurzustól, mert különben aligha volna szükségebből a börtönrácsból készült szájkosárra még a polgári sajtó egy részére is. Valóban: határtalanul gyávák és bornirtak ezek az urak. poo Kavarodás az új magyar sajtótörvény körül, Budapest, június 23 Politikai körökben nagy nyugtalansággal fogadták az új sajtótörvényjavaslatot, amelyet a mostani formájában senki sem tart elfogadhatónak. Maga Andrássy Gyula sem hajlandó az eredeti formájában megszavazni a tervezetet és még a módosítások után is bizonyos garanciákat követel. Botlik József, a nemzetgyűlés alelnöke aggályosnak tartja a törvényjavaslatot. Vázsonyi hibáztatja, hogy a törvénytervezetet előbb nem terjesztették a szótestületek elé. A jsvaaktot, a bolseviznsuk bukása után két esztendővel, elkésettnek tudja. Szterényi József báró kijelentette, hogy a javaslattal szemben a legmesszebbmenően küzdeni fog , és a sajtószabadság minden ilyen barátjának kötelessége sorompóba állni a sajtó szabadságáért. Ralsay Károly rövid életet jósol a javaslatnak. Haller a kurzus egreakciósabb embere sincs elragadtatva a javaslattól, szerinte Tamcsányi törvénytervezete „túllő a célon." Az újságírók valamennyien a javaslat ellen foglaltak állást. Az antant közvetít a török-görög konfliktusban. Engedmények jobbra és balra — Újabb orosz török egyezség. — A görögök újabb veresége. Páris, június 23. A Havas ügynökség jelenti, hogy Loucheur azt indítványozta, hogy Lord Curzon bízza meg Franciaország és Olaszország athéni követeit, hogy ajánlják fel a görög kormánynak a szövetségesek közvetítését. Ha a görög kormány az ajánlatot elfogadja, úgy ismételjék azt meg az angolai kormánynál. — Franciaország amellett van, hogy küldjenek ki nemzetközi bizottságot a szaimai kérdés szabályozására. Paris, június 23. Lord Curson a párisi tárgyalások során közölte Brianddal, hogy Anglia mindenképen véget akar vetni a török-görög fegyveres konfliktusnak. Anglia indítványára a szövetségesek jegyzéket intéznek Görögországhoz, amelyben felszólítják, hogy a békefeltételek megállapítását bízza a szövetségre. Curzon terve szerint Szmirna autonóm tartomány lenne török fenhatóság és nmzeteközi ellenőrzés alatt. Törökország európai határait pedig a sevresi békeszerződés szerint állapítanák meg. Curson javaslatai fölött most tanácskoznak Párisban a nagykövetek. Az olasz nagykövet már kijelentette, hogy az olasz kormány helyesli a Görögországhoz intézendő jegyzéket. Pária, június 23. A legfelsőbb tanács elhatározta, hogy a Szpaimnára és Thráciára vonatkozó közvetítő javaslatot nem teszi nyomatékossá azzal, hogy Görögországnak támogatást ígérnek, Törökországot pedig megfenyítik. Szmirnát feltétlenül kiürítik és autonóm tartománnyá alakítják át. Franciaország visszaakarja adni Törökországnak Konstantinápoly környékét, Galipoli félszigettel együtt. Konstantinápoly, június 23. A bolsevikiek a témalistákkal újabb egyezséget kötöttek a török nacionalista csapatoknak szállítandó lőszerre vonatkozólag A lőszereket Novorosszijszkból közvetlenül a fekete-tengeri kikötőkbe szállítják az oroszok. London, június 23. Konstantin görög királynak a frontra érkezése nem tudja feltartóztatni a görög hadsereg demoralizációját. A király betegsége állítólag a fronton való barátságtalan fogadtatására vezethető vissza. Több katona egyszerűen kifütyülte a királyt. A Rodostóba küldött görög csapatok fellázadtak és megtámadták tisztjeiket. Milano, június 23. A Secolo jelenti Athénből. A görögök Szmirnánál újabb nagy vereséget szenvedtek. A súlyos vereség következtében a görög haderő szétverve visszavonult. A török csapatok fenyegetik a várost, melynek elestét minden órában várják. Athén, június 23. A görög hadvezetésig hivatalosan jelenti, hogy a szmirnai hadvonalon megjelentek az első orosz bolseviki hadosztályok, amelyek élénk tevékenységet fejtenek ki. MnMWMNMMSHmmm A nagyvezérkar. Londonban együtt van az angol birodalmi konferencia és tanácskozik Anglia bel- és külpolitikai helyzetéről. Ez a helyzet olyan súlyos, aminő még sohasem volt, mióta az angol kapitalizmus fönnáll Nagyszabású ember áll az élén és ez is most zuhan a bukás felé. Ez a helyzet ledönti és összemorzsolja a legnagyobb szabású embert is. Nem egyének vezetik többé azokat a nagy eseményeket, amelyek a helyzetet olyan súlyossá tették, hanem azok a történelmi erők, amelyek éppen ilyenkor, az átalakulások alkalmával működnek legnyilvánvalóbban és legnagyobb elemi erővel. Ezek elé az erők elé szeretnének végső és kétségbeesett erőfeszítéssel gátat emelni az elhasznált, haldokló erők, a kapitalizmus személyi képviselői. Ezek jöttek most össze Londonba konferenciára, ahol az ő személyükben az európai kapitalizmus nagyvezérkara tartja meg a maga haditanácsát Előttük nemcsak Európa, hanem az egész világ térképe ki van terítve, szemlét tartanak, mérlegelik a helyzetet, számolgatják az erőviszonyokat, hogy azután, terveket fektessenek le. A mérlegelésük szerint: „A konferencia olyan időben ülésezik, amikor az egész világon nagy a nyugtalanság.“ Szóval a helyzet rendkívül súlyos. Bent is, kint is. A konferencia tanácskozásainak súlypontja a külpolitikai helyzet, ami érthető Az angol kapitalizmus politikájának a súlypontja mindig a külső kérdéseken volt, miután világhatalmi helyzetét a gyarmatai és a világtengereken kézben tartott legfontosabb pontok biztosították. S ezek most inognak. Az elébük fektetett térképen az egész világot áttekintik, vizsgálják is kormányozni is akarják továbbra is. Németország, Felső*