Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)

1921-07-22 / 163. szám

k megbontásának jegyében folyik. Zelenkának viszont Sneff elv­­társra vonatkozó, levelében is érintett állításaira, melyben a pécsi pártvezetőség bukásáról van szó, egy Sneff által tegnapi lapunkban leadott nyilatkozat adja meg a választ, melynek el­­intézése az illetékes pártfóru­mok feladata lesz. Mi csákány­­nyit jegyezünk meg, hogy Zd­enka beküldött levelében és egy külön nyilatkozatban is állítja, hogy Sneff elvtárstól a kijelentést hallotta. Ami Matusán levelét illeti, ő bevallja, hogy járt Barcson, Siklóson és Szigetváron, tagadja azonban, hogy pártbontó akciót folytatna s azt mondja, hogy Pécsről azért távozott el, mert itt nem volt megélhetése; to­­vábbá, hogy ő annak idején írás­ban bejelentette lemondását és várta, hogy ha a pártvezetőség­nek szüksége lesz megjelenésére, úgy kötelességének tartotta volna megjelenni s­ hivatalát átadni és a szükséges felvilágosításokat megadni. Ő ezzel a pártvezető­­séggel együtt nem működhet, azonban ha a pártvezetőség azt látná, hogy ő a vidéken akna­munkát folytat, vagy ha szak­­csoportja kívánná, ő hajlandó visszatérni Pécsre, hogy magát ellenőriztesse. Ez a védekezés természetesen nagyon gyenge lábon áll. Tény az, hogy Matusán az új, párt­vezetőséggel közvetlen nem érint­­kezet­t­, mint levelében is be­vallja, még hivatali kulcsait is más elvtárs útján küldte be. Tény az is, hogy vannak rende­zetlen ügyei is, amikért ha nem is ő a felelős anyagilag, de olyan dolgok ezek, amik az ő hivatalos intézkedéseivel és tudomásával vannak közvetlen összefüggésben. Hogy a vidéken mit művel, arra néz­ve mi pontosan körülírt állítást nem írtunk teg­napi cikkünkben, de az a tény, hogy a vidéken Pázmányival, Udvar­dival és Zelenkával érint­kezik, elég gyanúra adhat okot. Tény az is, hogy a pártvezető­­ség eddig nem tudta, hol tar­­tózkodik s így be sem hivat­hatta volna. Tény az is végül, hogy ha ő levelében foglalt vé­­dekezése szerint akart volna cselekedni, akkor nem kellett volna elrejtőznie a vidéken, itt kellett volna maradnia Pécsett s igy bebizonyítani, hogy nem kí­ván aknamunkát folytatni, vagy pedig el kellett volna hagynia ezt az egész területet. Mindezek a kérdések termé­szetesen az illetékes pártfóru­­mok végleges elbírálása alá tar­toznak, de amennyiben nevezett elvtársak a pécsi párt­vezetőség legalitását el nem ismerik, úgy az ügyeknek a kívánságuk sze­rint való rendezése nehezen lesz lehetséges. Még egyet. Úgy Zelenka, mint Pázmányi és­ Udvaráig eddigi működéséből az tűnik ki, hogy a vidéket tényleg szembe akar­­ják állítani Pécs munkásságával. Ha ez a gyászos törekvésük csak kis részben sikerül is, bűnük azért nem kisebb, amiért — ha előbb nem —­majd akkor fog­nak felelni, ha a vidéki prole­­társág érezni lesz kénytelen, hogy súlyosan nélkülözi azt a nagy erkölcsi és anyagi erőt és szolidaritást, amit ránézve a pécsi proletárság szervezett ereje jelent. Próbáljanak csak meg ők néhányan ilyen testvérgyilkos működést kifejteni, a pécsi mun­­kásság egységét ezzel nem fog­ják megingathatni, de a vidéki proletárság ilyetén elárulása előbb-utóbb megbosszulja majd magát. 2. deal „Középeurópai Egyesült Államok." „Az államszövetség legnagyobb akadálya a mai Magyar­ország." Bécs, júl. 20. A bratislavai (pozsonyi) »Magyar Újság“ szom­bati számában prágai tudósítást közöl, amely bőséges részleteket ad „egy magas politikai szénhé­­lyiség" nyilatkozatából Benes csehszlovák külügyminiszter szenzációs tervéről.“ A tudósítás szerint arra a kérdésre, hogy a kisantant terveivel kapcsolato­­san mi lesz Ausztriával és Ma­­gyarországgal ? — Benes cseh­­szlovák külügyminiszter egy új­­ságíró előtt így nyilatkozott: — A kis­antant szilárd magja azon államalakulatnak, amely majd magába fogja foglalni Kö­­zép-Európa összes államait — Görögországot, Bulgáriát és Olaszországot is beleértve. Eb­­ben az állam­közösségben minden egyes nemzeti állam megtartja saját szuverenitását, egységes van. rutásuk lesz s az országhatárok­­ gazdasági szempontból megszün­­­­nek. Ezen államszövetségnek jelen­leg legnagyobb akadálya a mai Magyarország, amely antidemokrata „úri“ irredenta politikájával lehe­tetlenné teszi a közeledést. Az idézett újság utal arra, hogy a kisántánt­­- mint nagyhata­­lom — szintén Benes­­műve. Be­­nes tovább halad a maga útján és kijelentette, hogy Középeuró­­pai Egyesült Államok megvaló­­sítását életcéljának tekinti. (Nem tudjuk, hogy a nyi­­latkozat autentikus-e, de magá­nak a hírnek a közlését is ér­­dekesnek tartjuk, mivel abból is kiérzik egyrészt, hogy Horthy­­országról hogyan vélekednek a külföldön, másrészt azért, mert ebben a nyilatkozatban olyan merész álmok húzódnak meg, amelyeknek megvalósulását Ren­nes külügyminiszter is alig re­­mélheti.) ♦ ♦* A Tisza-por, Budapest, július 20. A bűnper keddi főtárgyalásán Szabados Sándor volt közoktatásügyi nép­biztost hallgatták ki, akit már kommunista bűncselekményekért életfogytiglani f­egy­házra ítél­tek.­ A tanú elmondta, hogy a merénylet délutánján, öt órától fél hétig nem hallotta, hogy bárki is követelte volna Tisza meggyilkolását. Kunfi, Pogány és Nagy György megnyugtató beszédet intéztek az Astoria erkélyéről a tömeghez. A gyil­kosság hírére Wettner sírva fa­kadt, Pogány és Kunfi is meg­rendülve fogadták a hírt. Kizártnak tartja, hogy részük lett volna a gyilkosságban. Mii nkii Dől július 22. Beniczky bízt! Héjjas letartóztatásában. Akció .­3z interpelláció elm­ásolására — Újabb részletek Beniczky leleplezéseiből. Budapest, jul. 20. A Beniczky­­féle viharos interpelláció ellen­súlyozására Bethlen miniszter­elnök a pártvezérekkel konferen­ciát tartott, amelynek lényege az volt: meggyőzni a közvéleményt és a politikai pártokat az inter­pelláció alaptalan voltáról és a felháborodást enyhíteni. Egyedül Rubinek viselkedett tartózkodóan a konferencián, mert nem tudta garantálni a kisgazda-párt han­gulat változását. Ellenben An­­drássy és Prohászka annál inkább erősítették, hogy pártjuk hamaro­san felszabadul a „szörnyű" inter­pelláció adatainak hatása alól. A keresztény nemzeti egyesülés pártja az „ország érdeke ellen“ valónak látja az orgoványi gyilkosságok feszegetését és nem helyesli, hogy „a nemzetgyűlés tagjai megtörtént bűntényeket politikai célokra hasz­­nálnak fel”. A kisgazdapárt egyáltalán nincs azon a meggyőződésen, hogy az interpelláció következtében csak erősödött volna a Bethlen-kor­mány helyzete. A kisgazdapárt hangsúlyozza, hogy az ő érdeme, hogy Beniczky nyílt ülésen mond­hatta el interpellációját, annak dacára, hogy a kereszténypárt zárt ülést kért. A magyar sajtót is élénken fog­lalkoztatja­­Beniczky szenzációs interpellációja. Az „Új Nemzedék­ben Haller megvádolja Beniczkyt, hogy szövetségben áll a bécsi emigrációval, annak szolgáltat adatokat Egyben pedig a kurzus­lapok felhasználják az alkalmat, hogy Horthy személyét megint előtérbe hozzák. Szimpatikus szín­ben akarják feltüntetni a külvilág előtt ezt az őrült tengerészt, aki­nek jóváhagyása nélkül Héjjas és különítménye nem követhette volna el ezeket a borzalmas gyil­­kosságokat. A Magyar Hírlapban Berky Gyula nyilatkozik, amelyre Be­niczky válaszol. Ebben a vála­szában Beniczky újra csak azt hangoztatja, hogy bízik abban,, hogy Héjjast és társait 24 órán belül le fogják tartóztatni és a kormány végre rendet teremt ebben a rettenetes dzsungelben. A tegnapelőtti budapesti lapok bő részletességgel foglalkoznak Beniczky beszédével. A „SPester Lloyda külön számban közli az egész interpelláció részletes anya­gát. Ebből új részletekkel ismer­kedünk meg, amelyeket egyetlen lap sem közölt. Beniczky felso­rolta a kecskeméti fogházból el­hurcoltak névjegyzékét és pedig többek közt Dizsa Manó, Zöldi János, Breitenberg Mátyás, Németh Imre, Szentgyörgyi Ferenc és Cseres Ferenc neveit, akik azelőtt valamennyien a rendőrség szol­­gálatában állottak. Francia Kiss Mihály hurcolta el és gyilkolta meg Fodor Zsigmond lajosmizsei kereskedőt, Wertheimer Jenőt és Neubauer Izidort, Hegedűs baráti­­át. Az egyik gyilkost, Pataki Nándort, Bozsek Ottó kapitány, a Prónay-különítmény tagja szabadí­totta ki futón­ a fogházból. Az elhurcoltak hulláit megtalálták és valamennyinek keze hátra volt kötözve, az áldozatok szája be­tömve és a fejükön puskatustól eredő súlyos sebek voltak. Az izsáki állapotokról Beniczky­­a következőket mondta: Az izsáki terrort jelenleg Kállay Gábor, Kállay Gyula, Mózes István, Árvai András és Muravcsik Sándor kép­viselik eddig még ismeretlen több cinkostársukkal. Ezek tiltották meg a meggyilkoltak hozzátar­tozóinak, hogy visszatérjenek Izsákra. Egy a közelmúltban Izsákra utazott kereskedőt ugyan­­ezek kiraboltak és félholtra ver­tek és csak azért hagyták­­abba az ütlegelést, mert ez holtnak tetette magát. Vége hossza nincs a borzalmas eseteknek. ” Jellemző Ráday belügyminiszter bejelentése, amit Rupert közbe­­szólására tett, aki ugyanis Balog hadapródőrmester gyilkosságainál ezt kiáltotta közbe: „Miért nem tartóztatták le?“ A belügyminisz­ter azt felelte: „Az alispánnak ma nem áll módjában akárkit letartóztatni. Csak vizsgálatot indíthat". Ez a kijelentés élénken doku­­mentálja azt a tehetetlenséget, amellyel a polgári hatóságok Héjjas és társainak terrorját szem­lélik. Ha pedig egy gyilkost mégis elfognak, azt autón diadal­menetben szöktetik meg­ és Héjjas Boriska urhölgy virágot nyújt át neki. □□□ A leszerelés konferencia, London, júl. 20. A Reuter­­ügynökség jelenti: Japán abban a válaszjegyzékben, amelyben Harding elnök kezdeményezését elfogadja — tekintettel arra a javaslatra, hogy a leszerelési kon­ferencián a távoli kelet kérdései­ről az azokban különösen érde­kelt hatalmak tanácskozzanak — pontos felvilágosítást kér azokról a kérdésekről, amelyek tanácsko­zás tárgyait fogják képezni London, júl. 20. Washington­ból jelentik, hogy a leszerelési konferenciára Belgium és Hollandia kormányai is kaptak meghívást. Franciaország akar ítélkezni a németországi hadibűnösök felett. Páris, julius 19. Briand mi­­niszterelnök a szenátusban slip­­csei kérdésről nyilatkozva a kö­vetkezőket a mondotta : „Jegyzé­keinket erről az ügyről átnyuj­tottuk szövetségeseteknek és kö­zöltük velük, hogy vannak bi­­ták Franciaországban is. Remé­­lem, hogy szövetségeseink e kér­­­désben csatlakozni fognak hoz­zánk. Remélem,­­hogy nem fog­­nak idegenkedni attól, hogy miután Németországban nem szolgáltattak nekünk igazságot, azt itthon szerezzük meg elég­tételül magunknak." Magyarország nem vesz rész­t a portorosei konferencián. Beograd, jul. 20. A portorosei konferencia időpontját végle­gesen december 12-ben állapították meg, amiről valamennyi érdekelt állam kormányát már értesítették is. Prága, jul 20. Zsitofszki ma­gyar államtitkár az újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Magyar­­ország nem vesz részt a porto­rosei konferencián, amelyet kilá­­­tástalannak tart.

Next