Munkás, 1921 (1. évfolyam, 1-79. szám)
1921-11-25 / 50. szám
1921* nov. hó 25. Péntek* Egyes szám ára 2 korona 50. szám. (UlitUti ál.*. Helyben «• vidéken* áegycdávr.-------NK, £fj kér. - - SOK. A piai szociáldemokrata munkásság lapja. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELM. harkuilMika kiadóhivatal: Zrinylato. 13. Ill. . TmUUm mim 376. A nemzetgyűlés szerdai tárgyalásai. * * # Ralsay a Ház összehívásának okairól. — Apponyi felszólalása. — Leszavazták Apponyi javaslatát. A képviselőház tegnapi ülését Gaál Gaszton elnök 10 óra után nyitja meg. Az elnöki bejelentések után Szmressányi György követi meg a Házat a múltkori incidensért. Elnök bémutatja Láng, Gossmann és Baumann képviselők megbízó levelét, kiket az állandó igazoló bizottságiak adnak ki. Kassai Károly hangoztatja, hogy a nemzetgyűlés összehívásáról szóló ívet, különböző pártállást és felfogású képviselők írták alá, tehát nem lehet az ellenzéket párttaktivával vádolni. Az ügyek vitele nem mehet tovább úgy, mint eddig mént. Foglalkozik a kormányelnök ama kijelentésével, mely szerint tekintettel a kormány lemondott állapotára, nem vehet részt a politikai vitában. Hangoztatja, hogy ez a felfogás absolutizmushoz vezet (Szilágyi közbeszól: Ott^'gyulik már). A kormány jogi és politikai felelősséggel tartozik, s nem tudhatja, hogy nem jogi felelősségre akarják-e vonni ? Kritikai hangon foglalkozik a kormány lemondásával. A nemzetgyűlés összehívását két pontban okolja meg: az egyik a nyugatmagyarországi kérdés tisztázása, a másik a külpolitikai ok. A velencei szerződésben jogfeladás történt a nemzetgyűlés tudta nélkül , s a király kérdés likuidálása is könnyelműen történt. A kormány túllépte az antant kívánságát, mert az negatívumot akart, a kormány pedig kötelező ígéretet tett, melynek törvényereje van a nemzetközi jogban. Szünet után felsorolja azokat a szükséges elintézni valókat, amelyek sürgőssége elodázhatatlan, különösen közgazdasági téren. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés napirendjén legyen a kül- és belpolitikai kérdések tárgyalása. Bethlen István gróf személyes megtámadtatásom én kér szót. A kormány lemondott először azért, mert illendőnek tartotta, hogy a helyzet tisztázódjék, miután kétségessé vált, hogy alkalmas-e a kormány vezetésre, vagy nem. Egy lemondott kormány politikai irányban nem diktálhat és egyéb politikai disskusiókba sem bocsájtkozhatik. S nem csak nálunk, hanem a vitá összes parlamentjeiben az a szokás, hogy amíg a kormány kinevezésében intézkedés nem történt, addig a párián elit nem ülésezhet. Ez természetesben nem jelenti azt, hogy a kommárny ki akar térni a jogi felelősségből. Eszében sincs. A felelősség mindenkor a parlament előtt áll. Méltóztassék elrre vonatkozólag indítványt tenni. A politikai felelősség jogaina egészen, más, mint ahogyan azt Rassay képviselő úr enlítette, mert amennyiben a parlament nem osztja a kormány intézkedéseit, abban az esetben leszavazhatja a kormányt és a kormány köteles ebből levonni a konzekvenciákat. (hogy zaj.) Rassay képviselő úr úgy tünteti fel a helyzetet, hogy a kormány absolut eszközökkel dolgozott. Azt mondja, hogy 3 hónap óta parlamentárisan nem volt kormány. Bátor vagyok felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy a nemzetgyűlés augusztus végéig együtt volt. Augusztus végén a kormányzó leirattal elnapolta 1 hónapra és az alatt a párián ént önaga napolta el magát. Ralsay képviselő úr úgy tünteti fel a velencei egyezményt, hogy a kormány abban területekről mondott le. Bocsánatot kérek, a területekről való lemondás a trianoni szerződésben történt meg. A velencei egyezményben pedig éppen területet szereztünk vissza. A királypuccsal kapcsolatosan említettekre, pedig tudomására hozom a tisztelt képviselő úrnak, hogy a komárnynak egy ismertetése fog megjelenni, amelynek alapján módjában lesz úgy a nemzetgyűlésnek, mint a külügyi bizottságnak is, ezzel a kérdéssel foglalkozni. Rassay válaszol Bethlen kijelelésekre. Ezután Bethlen István indítványozza, hogy a nemzetgyűlés összehívását a Házelnök a kománnyal együtt állapítsa meg. Rassay az indítványt természetesen nem fogadja el. — Hadházy emelkedik ezután szólásra, elfogadja az indítványt. Apponyi Albert: Én is azok közé tartozom , akik a Ház összehívását óhajtották. Ezt azért kivártam, mert alkalmat akartam adii a kománynak arra, hogy lett oldásának ügyét kellő páriamentáris forróban tehesse meg. A MTI. mégsem lehet az a tényező, amelynek útján a kormány a lerojtolást megteheti. A nemzetgyűlés összehívásának az volt az első célja és ez a mai ülésen meg is történt, a miniszterelnök úr bejelentette a kormány lenoldását. Egyenesen alkotányos botránynak tartom, egy zaj, taps, egy közbeszólóé. Majd ha magát fogják lecsukni !, hogy a nemzetgyűlés több tagja nemtémni joginak megsértésével még mindig fogságban valt. A mentemi jog teljesen független minden kormányválságtól és nem politikai ügy. De magának a mentelmi kérdésnek elbírálása minden politikai befolyástól mentesen kell hogy történjen. Én úgy voltam értesülve, hogy a mentelmi bizottság jelentése készen van és a mai ülés elé kerül. Amennyiben a menteli bizottság jelentése nem kerül a nemzetgyűlés elé, módot akarok nyújtani arra, hogy a holnapi vagy a holnaputáni ülésen adassék be. Ezért kérem annak kimondását, hogy a nemzetgyűlés ülését legközelebb holnap, november 24-én tartsa és amennyiben a mentelmi bizottság beadja a jelentését, a Házszabályok értelében rögtön tárgyalás alá vegyék. Hentz Károly és Szilágyi Lajos Apponyi indítványát pártolják, mire Rassay Károly napirendi indítványát visszavonja. Apponyi indítványát a többség nem fogadja el. Vértes Vilmos a Szmrecsányi — Benkő-afférból kifolyólag bejelenti Benkő mentemi jogának megsértését. Moser Ernő beterjeszti a külügyi bizottság jelentését. Rassay Károly egy időszaki lap engedélyezése ügyében, Drózdy Győző a sajtócenzúra ügyében interpelláltak. Friedrich István Benes legutóbbi beszéde miatt interpellálja meg a külügyminisztert, s követeli, hogy Benesnek belpolitikánkba való beavatkozását diplomáciai úton utasítsák vissza. Kerekes Mihály a földreform ügyében interpellál, mert egyes földbirtokosok a földbirtokreform végrehajtását mesterséges úton húzzák. Az ülés 13 órakor ért véget. Pécs, nov. 24. Rámutattunk már több ízben arra, hogy a keresztényszocialisták küzdelme tulajdonképen nem a munka küzdelme a tőke ellen, hanem küzdelem a szociáldemokrata munkásság ellen, hogy ennek hatalmas phalarxait áttörve a vizet, a „keresztény” tőke malmára hajtsa. Eklatáns példa erre a Csepeli Munkás Otthon elrekvirálása, melyről annak idején megemlékeztünk. A,,Népszava“ a következőkről számol be : Csepeli munkástársainkirják: A csepeli Munkás Otthon elrekvirálásának ügye nagy megbotránkoztatást szült nemcsak a csepeli, hanem a főváros és környéke munkássága körében is, amely a csepeli Otthon ügyét a saját ügyének tekinti és a legmesszebbmenő mozgalmat indítja meg azért, hogy az Otthon rendeltetésének visszaadassék. Az Otthon elrekvirálása természetszerűleg legelsősorban a csepeli munkásságot érinti legsúlyosabban. És ezért teljesen érthető az az elhatározásuk, hogy az Otthont bármilyen áron és bármilyen áldozattal visszaszerzik. Hogy az Otthon elrekvirálásának a híre milyen nagy elkeseredést szült a csepeli munkások körében, arra nézve elég megemlíteni annyit, hogy a Weiss Manfréd gyárában dolgozó szervezett munkásság tiltakozásuk jeléül, be akarták szüntetni a munkát és csak hosszas rábeszélés után állottak el ettől a szándékuktól, illetőleg függesztették föl elhatározásukat. A rekvirálás ügyéről nem lesz érdektelen, ha följegyezzük Koncz főjegyző és a keresztény szocialista vezetők ez ügyben való szerepét. Koncz csepeli főjegyző agyában már a háború befejezése után született meg az a gondolat, hogy akármilyen úton-módon, de a Munkás Otthont megszerzi a keresztény szociális szervezetek részére. A szót tett követte és megindult az aknamunka olyan módon, hogy az Otthon építésénél közreműködött párosokat, keresztényszociális részről arra biztatták föl, hogy kérjék az általuk nyújtott hitel kiegyenlítését . Tették ezt a keresztényszociálisok azzal a számítással, hogy az Otthon rossz anyagi helyzete miatt az nem tud majd eme kötelezettségének eleget tenni és ilyen módon az Otthon árverés útján a keresztényszociálisok kezére fog jutni. Minthogy azonban a körülbelül 2 millió koronát kitevő tartozás kifizettetett, ez a terv dugában dőlt. E sikertelen kísérletezés után segítségére jött Koncz főjegyzőnek a Tomcsányi-féle rendelet. Ez időben már az Otthon átvételének pontos dátumát is megjelölték és pedig október hó 2-Út napjában. Ugyanis erre a papra volt kitűzve Prohászka püspöknek csepeli bevonulása és a keresztényszociális Vezetők szerint a Munkás-Otthon nagytermében akarták megtartani a püspök tiszteletére rendezendő bankettet. E két eset fölemlítése is tisztán mutatja, hogy az Otthon elvétele pártpolitikai célokat takar, továbbá pedig, hogy a szociáldemokrata munkásmozgalom Csepelen teljesen megbénuljon. Ezt igazolja az is, hogy a helyiség elrekvirálása miatt hajléktalanná válik az Ifjúmunkások Csoportja, a Csepeli Dalárda, a Gyermekbarátok Egyesülete és a központosított könyvtár egy része. Be kell szüntetni a vas- és fémmunkások szaktanfolyamát, az Uránia tudományos gyermekelőadásokat, a felnőttek részére. * Hogy rekvirálták el a csepeli szociáldemokrata Munkás-Otthont ? A hajléktalan munkásszervezetek.