Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)
1922-01-15 / 12. szám
1922. Január Hó 15. Vasárnap. Egyes szám ára 2 K II. évfolyam. 12. szám. fWísztUtl £*«&, Pesten és vidéken1 frcg'yedévr© — — 120 K. 'Egy bérih — — 40 K. A pécs? szociáldemokrata munkásság lapja. Felelős szerkesztő: DÖNSEL ANZELM. SimiksuMsé] és kiadóhivatal: Irinyl-utca 13. axia. Telefonszám S76. Jó szerencsét! Ünnepe lesz holnap a pécskörnyéki bányáknak. Hosszú idő után holnap lesz alkalma a bányamunkásságnak, hogy ismét tanújelét adja a próbált elvhűségének, tanújelét adja az igazi munkásöntudatnak. Holnap alakítja meg a pécskörnyéki bányászság újból a Magyarországi Bánya és Kohó Munkások Országos Szövetségének helyi csoportjait, hogy tovább folytassák a küzdelmet gazdasági helyzetük javítása érdekében ott, hol elhagyták akkor, amikor a körülmények elszakították őket az anyaegyesülettől. Hosszú ideje ennek s ez az idő folytonos küzdelmet jelentett a pécsvidéki bányamunkásság számára. Küzdelmet a megszállók ellen, küzdelmet azok ellen, kik soraikba tolakodtak, hogy a bányászság egységét megbontsák s végül küzdelmet azok ellen, kiknek a kedvező konjunktúra révén megvolt adva az alkalom, hogy a munkásság közé menjenek, hol csalafinta eszközökkel, papi képmutatással és ígérgetésekkel akarták a munkásságot letéríteni arról az útról, melyen eddig haladtak : a munkásmozgalom igazi díjáról. A bányamunkásság azonban — eltekintve néhány megfélemlített, vagy minden időben a konjunktura árjával úszó bányásztól — sziklaszitárdan állt a helyén s áll még ma is, sikeresen küzdve meg a harcot minden irányban. Elszenvedte a megszálló hatalom üldözését, mert ebben is volt legalább annyi része, mint azoknak, kik ma ezzel dicsekszenek s ezt, mint tőkét, kamatoztatják. Szembeszállóit az egység megbontását törekvő kalandorokkal és megmaradt elvei mellett akkor is, mikor a legmázasabb keresztényi szavakkal és ígéretekkel csalták az ellentáborba. A felszabadulás után a bányászság katonai felügyelet alá került s el lett zárva úgy a pécsi szervezetektől, mint a budapesti központtól. Míg a központ vezetőségének kiküldöttjeit detektivekkel figyelték, mert meg volt tiltva nekik, kimenni a munkásság közé, mig a munkásság lapjait , a „Munkást“ és a „Népszavát", a bányákról kitiltották, s mig a pécsvidéki bányászság kiküldöttei nem jelenhettek meg a budapesti közgyűlésen, mert a hatóság nem engedte fel őket, addig a keresztényszociálisok minden eszközt igénybe véve, „szervezkedhettek“ , nem riadva vissza a legpiszkosabb rágalmaktól sem, mellyel a szociáldemokrata pártot s a munkásság vezetőit illetik. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének Helyi Csoportjai alakuló közgyűlésüket a következő helyeken s időben tartják meg január hó 15-én: Pécsbányatelepen vasárnap délelőtt fél 10 órakor a Schlégl-féle vendéglőben, Kosszúhetényben vasárnap délelőtt 10 órakor a községi vendéglőben. IVecsekszabolcson délután 3 órakor a Kner féle vendéglőben. Vasason vasárnap délután fél 3 órakor a bányatelepi vendéglőben. Somogyban vasárnap délelőtt 10 órakor a bányatelepi vendéglőben. Napirend a következő: 1. Jelentés a megszállás alatti működésről. — 2. Jelentés a szövetség II. országos közgyűléséről. — 3. Vezetőség újjáválasztása. — 4. Bányamunkások gazdasági helyzete — 5. Esetleges indítványok. hogy ezzel is megrémítve a munkásságot, azt az egyedül üdvözítő József utcai táborba vezessék. Ők azonban tévedtek ! A munkásság nagyon jól tudja, hogy nem munkásmozgalom az, amely a tőkével karöltve halad. Nem munkásmozgalom az, amelyet felekezeti alapon „szerveznek“ s felekezeti gyűlöletet szít munkás és munkás között. Jól tudja a munkásság, hogy a József utcaiak nem a tőke, hanem csakis a szociáldemokraták ellen harcolnak, hogy a munkásegységet megbontva, a munkásságot a tőkének preparálják. (Élénken bizonyítja ezt: a pesti vasasok esete.) Hiába való volt az ő igyekezetük! Igazolni fogja ezt a holnapi nap, amikor nem presszió alatt, hanem szabad akaratából fog a bányamunkásság elvei mellett hitvallást tenni s ujból meg fogja alakítani a szövetség sulyi csoportjait, hogy azok révén folytassa küzdelmeit, a megélhetésért és a munkást is megillető emberi jogokért azon az úton, mely egyedül eredményhez vezető s melyet számára a szociáldemokrácia jelöl meg. Bízzunk benne, hogy a küzdelem nem lesz hiábavaló, mit biztosít a munkásfegyelem, a munkás öntudat, mellyel e küzdelmet megvívjuk. Reméljük a sikert s a munkához ebben a reményben kiváltunk. Jó szerencsét ! Rassay felszólalása a nemzetgyűlésen. # % # — Folytatták az indemnitás vitáját. — A tegnapi nemzetgyűlést Gaál Gaszton elnök nyitotta meg, de csakhamar kénytelen volt az ülést felfüggeszteni, mert a Ház mint mindég, — tanácskozó képtelen volt. Szünet után elsőnek Rassay Károly szólalt fel ez indemnitási javaslathoz. Foglalkozni kíván azzal a kérdéssel, míy feladatot kell a nemzetgyűlésnek elvégeznie, mit végezett el és mulasztásának mik voltak az okai. Hangsúlyozta, hogy a nemzetgyűlés mandátuma február 16-án okvetlenül letellik és sajnálja, hogy a kormány erről még nem nyilatkozott határozottan. Erkölcsi lehetetlenségnek tartja, hogy a nemzetgyűlés továbbra is együttmaradjon. A nemzetgyűlés első feladata lett volna, hogy a nemzetet visszaadja önmagának. A nemzetgyűlés mindig forradalmak után keletkezik, mégpedig azért, mert az állami élet vezetője. Areformok megvalósítása erőszak útján forradalommal történt. Az igazi alkotmányozó gyűlések nemcsak alkotmányos törvényekkel foglalkoztak, hanem törvényeket hoztak a megváltozott életviszonyokról is. A magyar nemzetgyűlésnek is ez lett volna a feladata. Felolvassa ezután Huszár nyilatkozatát, aki miniszterelnök korában 1920-ban részletesen kifejtette a nemzetgyűlésre váró feladatokat. Huszár Károly 1920-ban hangsúlyozta, hogy a nemzetgyűlés első feladata a földreform megoldása. Olyan hírek keringenek, hogy a földreform megvalósítását pénzügyi akadályok miatt nem lehetett keresztül vinni. Ha ez így van, akkor a nemzetnek feladata az akadályokat elhárítani. Ha a nemzet áldoz más nemzeti célok érdekében, ezen a téren is meg kell tenni mindent. Ha ez a földreform a nemzet újjáépítése, meg kell adni azt a módot, hogy azt végrehajtsák akár földtehermentesítési kötvénnyel, akár mással. A kormány a földreformot törvényerőre emelte, meghozta a munkabiztosítás reformját is és ezek mellett egész csomó törvényt létesített, de mindez nem jutott a Ház elé. A pénzügyminiszter úr azt mondotta, nem lesz akadálya a pénzügyi bizottságban annak, hogy az állami költségvetésben módokat és reformokat eszközöljenek. Kérdezi. hogy megtörtént-e ez. Felfogása az, hogy a kormány költségvetéstől azért, mert fél tő kritikától tartózkodott Utal arra,hogy a kormány nem valósította meg a közigazgatási reformot nem írta ki a törvényhatósági választásokat és még mindig van megye, amely csak három faluból áll. Meghozta ezután az 1921 : XVII. t.-c.-et. Kifogásolja, hogy ebben a nemzetgyűlés az államfővel szemben túlságosan lojálisnak mutatkozik, sőt szolgaitlkünek. Úgy érzi, hogy a Habsburg restauráció elutasítása meg fogja hozni a nyugalmat és a békét ennek az országnak, így fogjuk tudni megkezdeni az érintkezést a szomszédállamokkal. A kormánynak ama tényével foglalkozik, hogy lehetővé tette az idegen hatalmak beavatkozását a trón betöltésébe. Határozati javaslatot nyújt be, amely azt hiszi egyúttal a nagyhatalmak kívánságának is megfelel. Ebben felismerve a nemzet parancsoló létérdekeit, utasítja a kormányt, hogy az 1921: XLVII. t.-c.-ben trón vesztettnek nyilvánított Habsburg-Lotheringiai Ház tagjainak, valamennyi trónvárományosainak kizárása iránt haladéktalanul javaslatot terjesszen elő, és egyúttal intézkedjék, hogy a volt királyi ház tagjait megillető közjogi jogosulmányok megszüntettesszessenek. Az államforma kérdésével foglalkozva kifejti, hogy olyan államformát kell választani, amely a nemzet érdekének a legjobban megfelel. Az államfő kérdését mindenesetre rendezni kell. Az államfő hatalmi jogainak gyakorlására nézve, határozati javaslatot nyújt be. Utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy haladéktalanul terjesszen javaslatot a Ház elé, amelyben a jövőben is választandó államfő hatalmi jogainak gyakorlása meghatározott időhöz legyen kötve, valamint rendelkezzék aziránt is, hogy az esetleg bármely okból megüresedő államfői szék milyen módon töltessék be. Ezután a kormánynak a munkássággal való kibéküléséről és az amnesztia rendeletről szól. A kormány nem igyekezett táplálni a nemzetgyűlést, mert sem a közigazgatási