Munkásélet, 1968 (12. évfolyam, 559-610. szám)

1968-03-22 / 570. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA II. SOROZAT 570. SZÁM 8 OLDAL ARA 30 BANI 1968. március 22. I A LENDÜLETES, alkotó munka jutalma A múlt év folyamán a nemzet­­gazdaság összes ágaiból, csak­nem 350 000 munkás, mester, technikus és mérnök nyerte el a szocialista versenyben élenjáró címet. Az élenjárók soraiból közel 35 000 dolgozó őrizte meg 5 éven keresztül egyfolytában ezt a megtisztelő kitüntetést. Több mint 27.000 csoport és bri­gád kapta meg az élenjáró mun­­kaközösséget megillető okle­velet. 36 gazdasági egységnek a Vörös Zászlót és a szocialista verseny­ben termelési áganként élenjá­ró vállalat címet ítélték oda. További 93 egység a termelési ágban kitűnt vállalat címet és oklevelet kapott. A munkában megnyilvánuló ki­vételes szorgalom jutalmaként 4 vállalat munkaközössége a Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsá­nak Vörös Zászlaját és az or­szágos viszonylatban élenjáró vállalatot megillető oklevelet nyert. Gheorghe Apostol elvtárs, az RSZASZ Központi Tanácsának elnöke, átnyújtja a brassói Traktorgyár képviselőinek a szocialista versenyben élenjáró vállalatot megillető kitünteté­seket Szocialista rendszerünkben immár hagyománnyá vált az a szokás, hogy minden év elején megünnepeljük a leg­szorgalmasabbakat. Ilyenkor bensőséges keretek között ki­tüntetik és megjutalmazzák azokat a dolgozókat és mun­kaközösségeket akik hazánk felvirágoztatásának szolgála­tába állított lelkes, alkotó munkájukkal az elmúlt évi tervük és vállalásuk teljesí­tésében a legszebb eredmé­nyeket érték el. Felejthetet­len élményként maradnak meg mindnyájunkban azok a pillanatok, amikor a legjobb vállalatok képviselői átveszik a vörös zászlókat és a kitün­tető okleveleket vagy amikor a legrátermettebb dolgozók mellére rátűzik a rubinpiros csillagocskákat. Ezúttal különös jelentősé­get nyertek ezek az ünnepsé­gek. Ugyanis az RSZÁSZ Központi Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 1967. évi hatá­rozata értelmében „A szocia­lista versenyben szerzett ki­váló érdemekért" elnevezésű jubiláns érmet létesítettek Ezeket az érmeket az RSZÁSZ Központi Tanácsa az idén első ízben adomá­nyozza azoknak az élenjárók­nak, akik öt éven keresztül egyfolytában megőrizték ezt a címet. Ugyanakkor a Köz­ponti Tanács javaslatára pár­tunk és államunk vezető szer­vei jóváhagyták, hogy az eb­be a kategóriába tartozó dol­gozók megkapják a Munka érmet, amennyiben ez a ki­tüntetés még nem volna meg nekik. Különös jelentőséggel bír továbbá az is, hogy a Minisztertanács meglehetősen nagy összeget utalt ki mind­azok anyagi ösztönzésére akik megkapták a Központi tanács jubiláris érmét. E kitüntetésekkel egyidejű­leg az RSZÁSZ Központi Ta­nácsa 6,5 millió lejt bocsáj­­tott az élenjáró és kitűnt vál­lalatok rendelkezésére, hogy azok dokumentációs és szó­rakoztató kirándulásokat szer­vezzenek az élenjáró dolgo­zók számára. Az alábbiakban röviden is­mertetjük az ipar, az építke­zés, a szállítás és a mező­(Folytatása a 2. oldalon) A dolgozó tömegek­­ az ország egész társadalmi életének aktív részvevői A forradalom és a szocialis­ta építés — ez a gyökeres for­dulat az emberiség történeté­ben — történelmi jelentőségű alkotó cselekvésre ösztönzi a nép legszélesebb tömegeit. A kommunista párt, bölcs poli­tikája révén, alkotó módon alkalmazva a szocialista Ro­mánia konkrét körülményei­hez a marxizmus-leninizmus általános téziseit, megterem­tette a teljes lehetőséget ar­ra, hogy a néptömegek — a haza sorsának tényleges for­málói — egyre szabadabban egyre zavartalanabbul nyil­váníthassák alkotó szellemü­ket. Mélységes demokratizmu­sunk magában a szocialista rendszer lényegében gyökere­zik, az emberek közötti új termelési viszonyokban, a tár­sadalmi élet valamennyi te­rületén. Románia mostani realitásá­nak objektív követelménye­ként, az ország új közigazga­tási-területi beosztása a szo­cialista demokrácia fejleszté­sének és elmélyítésének új szakaszát jelenti, a társadalmi élet szervezése és vezetése di­alektikus tökéletesítésének vo­nalán A közbeékelődött köz­­igazgatási fokozatok kiküszö­bölése révén a központi veze­tőség közelebb kerül az alap­egységekhez, amelyeknél tu­lajdonképpen közvetlenül életre kelnek a párt- és álla­mi határozatok. Ezáltal ked­vező szervezeti keret alakul ki rendszerünk demokratizmusá­nak fejlesztésére, tökéletesíté­sére és elmélyítésére. Ennek megfelelően — amint arra utalt Nicolae Ceauşescu elv­­társ az Országos Pártkonfe­rencián — „növekszik a tö­megszervezetek szerepe. Ezek jelentős mértékben hozzájá­rulnak a dolgozók mozgósítá­sához a párt politikájának valóra váltására, biztosítják szervezett részvételüket az ország egész politikai, gazda­sági és kultur­ális életében“. Soraiba tömörítve az ország aktív népességének legjelen­tősebb részét, különösen a gazdaság döntő jelentőségű szektoraiban, hazánkban a szakszervezeti mozgalomnak az a hivatása, hogy egyre ak­tívabban járuljon hozzá a párt politikájának valóra vál­tásához, a haladás és a civi­lizáció újabb csúcsaira emel­ve a szocialista Romániát. E követelmény megvalósításának egyik alapvető feltétele a munkásdemokrácia tökéletesí­tése és fejlesztése, a dolgozók széles tömegeinek szüntelen bevonása a vezetésbe és azok­nak a bonyolult gazdasági és társadalmi-kulturális problé­máknak az illetékes, felelős­ségteljes megoldásába, ame­lyek a szocialista építés során felmerülnek. Szakszervezeteink, mint az alkalmazottak tömegeinek képviselői, aktívan és közvet­lenül vesznek részt a tervfel­adatok kidolgozásában és vég­legesítésében, a termelés és a munka tudományos megszer­vezésében, a munka és a köz­tulajdon iránti új magatartás fejlesztésében. A szakszerve­zeti szervek és szervezetek, az alkalmazottak széles tö­megeivel folytatott tanácsko­­kozás útján, lényegesen hoz­zájárultak az új nyugdíjazási rendszer, egyéb törvények, határozatok és szabályozó jel­legű okiratok kidolgozásához, a munkanormázásnak és a különböző kategóriájú alkal­mazottak bérezésének, munka- és életkörülményeinek megja­vításával kapcsolatban. A Szakszervezetek Általános Szövetségének szervezeti sza­bályzata leszögezi, hogy ha­zánkban a szakszervezetek szervezeti felépítésének és tevékenységének a demokra­tikus centralizmus az alapja. Ez az elv biztosítja az akarat- és akcióegységet, ez foglalja egybe a szakszervezeti tagok energiáját és bölcsességét. Szakszervezeti mozgalmunk­ demokratikus jellege abban jut kifejezésre, hogy az ösz­­szes vezető szervek, fentről lentig, választás útján foglal­ják el a helyüket, hogy kötele­sek időnként beszámolni mun­kájukról választóik, a szak­­szervezeti tagok előtt, és hogy határozataikat szótöbbséggel hozzák. Erőteljesen jut kifejezésre továbbá a munkásdemokrácia a szakszervezeti tagok jogai­nak állandó bővítésében, a rájuk háruló kötelezettségek egyre pontosabb meghatáro­zásában, abban az autonómiá­ban, amellyel a szakszerveze­tek rendelkeznek a munka­(Folytatása a 3. oldalon) 150 esztendővel ezelőtt nyílt meg Bukarestben, Gheorghe Lázár román nyelvű iskolája. Hosszú küzdelem eredménye volt és döntő változást jelen­tett ez a romániai okta­tás történetében ... Ekkor nyílt széles út a román nép fiai előtt a tudományok fe­lé, ettől az időponttól kezd­ve mind több és több tanu­lásra szomjas fiatal hódít­hatta meg anyanyelvén a tudás várát s lehetett na­gyobb hasznára népének, hazájának. 1818 márciusában Ghe­orghe Lazár a fiatalsághoz fordult, hangoztatva, hogy az országnak szüksége van „tudományos akadémiai is­kolára éppen anyánk nyel­vén és a filozófiai s mate­matikai tudományok magas szintű iskolájára." Hívta a fiatalokat az új iskolába. Nagyon sokan jöttek, hi­szen a nemzeti nyelv ápo­lása, jogaiba helyezése egyike volt a korszak szel­lemi kívánságainak. A Szent Száva Kollégium egyik szár­nyában megnyílt nemzeti tanoda a tudományok mél­tó hajlékává vált. Az ország legjobb fiai kérték felvéte­lüket Gheorghe Lazar isko­lájába. A Szent Száva Kol­légium növendékei között említhetjük Nicolae Belces­­cut, Ion Ghicát, C. A. Rosettit, Nicolae Filimont, Cezar Boliacot, Theodor Amant, Dimitrie Bolintinea­­nut, Alexandru Odobescut. Kiváló írókat, festőket, köz­életi embereket, a múlt szá­zadból. A kollégium nö­vendékei mindig az élen jártak a román népi törek­vések szolgálatában, 1848- ban bátran kivették részü­ket a forradalmi mozgalom harcaiból. Ez a kollégium egyik nagy, éltető hagyo­mánya. Később is, mindenkor a legkiválóbb fiatalok vágya­koztak ebbe a kollégiumba. Az iskolai okmányok szá­zadunkból többek között Spiru Ha­ret, N. D. Cocea, Gala Galaction, Alexandru Sahia, Tudor Arghezi nevét őrzik az egykori növendé­kek között. Ma, a szocializmus kor­szakában a hajdani Szent Száva Kollégium, Nicolae Balcescu nevével a homlo­kán, a főváros egyik legna­gyobb és leghíresebb líceu­ma, méltó hagyományaihoz, a népet szolgáló művelődés megbecsült intézménye, új és új értelmiségi nemzedékek szellemi otthona. FARAGÓ GERGELY

Next