Munkásélet, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-01-08 / 1. szám

Szakszervezeteink a nemzetgazdaságunk fejlesztéséért Új esztendőbe léptünk, új szakaszt nyitottunk szocialista ha­zánk építésében. Dolgozó népünk fokozott lendülettel és a pártba vetett rendíthetetlen bizalommal hozzálátott az 1971—1975-ös idő­szakra szóló nemzetgazdaság fejlesztési ötéves terv valóraváltásá­­hoz. Nagyszerű távlatokat nyit, de ugyanakkor komoly feladato­kat állít valamennyiünk elé ez a nagyszabású gazdaságfejlesztési program. „Megvalósításához — mondotta Nicolae Ceauşescu elv­társ, az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a kormány 1970. no­vember 25-i ülésén tartott expozéjában — az egész nép erőfeszíté­sének mozgósítására, minden egyes állampolgár öntudatos részvé­telére, minden tevékenységi terület tökéletesítésére, munkánk ha­tékonyságának további fokozására van szükség.“ Szakszervezeteinkre — munkásosztályunk legnagyobb tömeg­szervezetére is — felelősségteljes tennivalók hárulnak az új ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésében, amelynek kiinduló pontját az 1971. évi terv jelenti. Amint azt az RSZASZ Központi Tanácsa Végrehajtó Bizottsá­gának tavaly decemberi ülésén leszögezték, a szakszervezeteknek alapvető feladata, hogy tevékenységük minden eszközével és mód­szerével elősegítsék a gazdasági hatékonyság növekedését és hoz­zájáruljanak az alkalmazottak tömegeinek mozgósításához az állami terv teljesítéséért és túlszárnyalásáért, a nemzet­­gazdaság fejlesztéséért. Következetes munkájukkal elő kell segí­­teniök, hogy az állami terv összes mutatói minden vállalatban, minden ágban és valamennyi megyében ütemesen megvalósulja­nak. Ugyanakkor megkülönböztetett gondot kell fordítaniuk a bel­ső tartalékok minél teljesebb mértékű hasznosítására. Ennek egyik fontos eszköze a meglévő termelőkapacitások magasabb fokú ki­használása. Az RSZASZ Központi Tanácsának Végrehajtó Bizott­sága olyan politikai és szervezési munka kifejtését ajánlja a szak­­szervezetek figyelmébe, amely lehetővé teszi, hogy 1971-ben je­lentősen növekedjék az ipari berendezések kihasználási mutatója. Messzemenően hasznosítva múlt évi tapasztalatainkat, szak­­szervezeteinknek hatékonyabb segítséget kell nyújtaniuk a válla­latok műszaki-adminisztratív vezetőségeinek a veszteglő gépek mi­előbbi üzembe helyezéséhez, a műszaki-anyagi ellátás megjavítá­sához, az üzemek közötti kooperálás kiszélesítéséhez. Egyik fontos feladata a szakszervezeteknek hozzájárulni a munkaidő teljes ki­használásához, a rend és a munkafegyelem megerősítéséhez. Erő­teljesebb nevelő munkát kell kifejteniük a dolgozók szocialista öntudatának fejlesztéséért, felelősségérzetük fokozásáért, hazánk törvényeinek szigorú tiszteletben tartásáért. A szakszervezetek na­gyobb mértékben kell részt vegyenek a termelés és a munka tu­dományos megszervezésében valóra váltva azt a célkitűzésüket, miszerint előmozdítják, hogy 1971-ben minden vállalatban legalább 0,5 százalékkal növekedjék a munkatermelékenység alkalmazottan­ként az előirányzathoz képest. Szem előtt tartva az ésszerű anyaggazdálkodás meghonosításá­nak jelentőségét a nemzetgazdaság minden ágában, a szakszerve­zeteknek, kezdve a Központ Tanáccsal és egészen a csoportburo­kig, széles tömegmozgalommá kell fejleszteniük az anyagtakaré­­kosságot, valamint a nem gazdaságos költségek kiküszöbölését, s minden erejükből támogatniuk kell a fém, a fa, az energia- és az üzemanyag fogyasztásának csökkentésére irányuló törekvéseket, bevonva az akciókba az összes alkalmazottakat. Az RSZASZ Köz­ponti Tanácsának Végrehajtó Bizottsága ajánlja a szakszervezetek­nek, hogy a munkaközösségekkel együtt mérjék fel a lehetősége­ket, s jelöljenek meg konkrét célkitűzéseket az 1000 lej értékű árutermelés előirányzott költségeinek csökkentésére. Az új technika bevezetése terén tavaly elért eredményekből kiindulva, és az eddig szerzett tapasztalatok alapján, a Központi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy véli : a szakszervezetek vállal­hatják, hogy ez év folyamán hozzájárulnak legkevesebb 1 250 000 000 lej megtakarításhoz az újítótevékenység további fej­­lesztésével. Tekintettel arra, hogy a minőség állandó javítása új ötéves tervünk egyik sarkallatos problémája, szakszervezeteink ar­ra hivatottak, hogy ösztönözzék ez irányban a dolgozók kezdemé­nyezőkészségét, gyarapítsák szakmai ismereteiket, teremtsenek erőteljes közhangulatot a hanyagság és pazarlás ellen és növeljék igényességüket az elvégzett munka iránt. A mezőgazdaságban tevékenykedő szakszervezeteknek mozgó­sítaniuk kell az összes alkalmazottakat, hogy idejében végzett, jó minőségű munkával magas hektárhozamot érjenek el, és nagy­­mennyiségű állati terméket : tejet, tojást, húst állítsanak elő. A szakszervezeteknek mind az iparban, mind a mezőgazdaság­ban továbbá az intézményekben hatékony kulturális­ tömegnevelő munkát kell kifejteniük az alkalmazottak körében. Ennek során magyarázzák meg és népszerűsítsék pártunk politikáját, a soron levő gazdasági feladatokat, fejlesszék a dolgozók szocialista öntu­datát, felelősségérzetét, a párt és a haza iránti szeretetét. E cél­ból használják ki jobban a rendelkezésükre álló kulturális-nevelő és sporttevékenység anyagi bázisait. Szakszervezeteinknek a jövőben is megkülönböztetett gondot kell fordítaniuk a dolgozók életszínvonalának növekedésére és a munkakörülmények megjavítására irányuló pártpolitika valóra váltására, a társadalmi ellenőrzés erősítésére és kiszélesítésére. E felelősségteljes feladatok teljesítése azonban szükségessé teszi, hogy szakszervezeteink tökéletesítsék tevékenységüket, szün­telenül javítsák munkastílusukat és munkamódszereiket, tovább növeljék igényességüket, hozzáértésüket mindennapi munkájuk során. Meggyőződésünk, hogy a szakszervezetek minden tudásukat, energiájukat és tapasztalatukat latba vetik, hogy az idei tervfel­adatokat már az újév első napjaitól példásan teljesítsük, s ily mó­­don kimagasló sikerekkel köszöntsük a Szakszervezetek Kongresz­­szusát és a párt félévszázados fennállásának dicsőséges évfordu­lóját. Vilig proletárjai, ewenkijetol ! Munkásélet A ROMÁNIAI SZAKSZERVEZETEK ÁLTALÁNOS SZÖVETSÉGÉNEK HETILAPJA II. SOROZAT 715. SZÁM 11 8 OLDAL ARA 30 BAN­ * mi. január 8. Az új esztendő első napjaiban Nicolae Ceauşescu elvtárs munkalátogatást tett Brassó és Szeben megye gazdasági egységeiben és tanácskozott a dolgozókkal munka- és élet­körülményeik felől. A román, magyar és német dolgozók kitörő lelkesedéssel vették körül a párt és állam vezetőjét, és büszkén jelentették első sikereiket, megfogadva, hogy az ötéves terv feladatait felelősségérzettel és az igé­nyesség jegyében teljesítik. Felvételünkön ■ Nicolae Ceauşescu elvtárs megtekinti a szebeni gépkocsialkatrész-gyár termékeit. Különös szilveszter... Nos, eltelt szilveszter éj­szakája, leperegtek az új­év ünnepnapjai, megkezdő­dött az első munkahét. Különös újév volt ez itt Bukarestben és hazánk dél­keleti szélein. A hideg, metsző januári szelek he­lyett, langyos, tavaszias szellő lengett az utcák fö­lött, a napkorong májusi ragyogással vonult a kék égboltozaton, s a hőmérő higanya évtizedek szilvesz­terei óta nem látott mele­get jelzett. Persze, nem e­­gészen rendkívüli ez az enyhe január­ indulás. A régi krónikák feljegyzése szerint 1327 januárjában virágba borultak a fák, s pünkösd napján arattak... 1572-ben január végén és február elején az összes fák zöldelltek a mi tájain­kon. Az 1900-as januárról pedig így írtak krónikát: „úgy tűnik, a természet megtévedt, s hazánk dé­lebbre tolódott a térképen“. De a mi nemzedékünk is megért egy rendívülien gyenge telet. 1951-ben a ta­vaszi virágok virítása s a vándormadarak korai ér­kezése vallott a természet furcsa járásáról. Tehát — ahogy mondani szokás — nincs új a nap alatt, a természet is csak ismétli önmagát. (De az is igaz, hogy az időközök na­gyok, szinte kiszámíthatat­lanul szeszélyesek.) S talán DÁNOS MIKLÓS (Folytatása a 3. oldalon) PANAMA - 2 Az amerikai kormány e hó folyamán szándékszik megkez­deni azoknak a terveknek a megvitatását, amelyek újabb hajózható csatorna létrehozásá­ra irányulnak az Atlanti- és Csendes-óceán között. A bizott­ság, amely öt évvel ezelőtt megbízást kapott a kérdés ta­nulmányozására, előterjesztette jelentését. (Folytatása a 2. oldalon) Idén szilveszterkor Üze­münkben valami hiányzott ah­hoz, hogy teljes legyen a jó­kedv, hogy valamennyiünk arcán tanyát verjen az ó­év búcsúztatásával járó öröm, ahogy mondani szokás : a jól végzett munka öröme. Egyik sokszoros élmunkásunk talá­lóan jegyezte meg tesztjában : „Számunkra túl hamar érke­zett ’71, mit nem adnék, ha ma még novembert írhat­nánk !...“ Keserű pirula, de hiába, le kell nyelni ! Beismerni, hogy lemaradtunk a tervteljesítés­sel, hogy munkaközösségünk nem tudott lépést tartani a naptárral. Pedig óriási erőfe­szítéseket tettünk, hogy elke­rüljük ezt a felette kényes­ Év eleji gondolatok GROZA PAVEL, az aradi Szerszámgépgyár szakszervezeti bizottságának elnöke metlen helyzetet. Nem mente­getőzésnek szánom, de mun­kánkat számos objektív té­nyező is megnehezítette ta­valy. Ám ugyanolyan igaz az is, hogy ha jobban megszer­veztük volna minden termelé­­si részleg tevékenységét, ha még következetesebben küz­döttünk volna az előbbi esz­tendők hiányosságainak teljes felszámolásáért — eredmé­nyeink sokkal jobbak lehettek volna. Az alkalmazottak képvise­lőinek legutóbbi közgyűlésén, amikor megvitattuk új ötéves tervünk mutatószámait, apró­lékosan meghánytuk-vetettük azokat a hiányosságokat is, amelyeknek mielőbbi felszá­molása előfeltétele a terv­et.­(Folytatása a 3. oldalon) JÓLÉTÜNK ÜTEME

Next