Munkások dal- és zeneközlönye, 1929 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1929-01-01 / 1. szám

MUNKÁSOK DAL- ÉS ZENEKÖZLÖNYE Előfizetési dij: 1/1 évre 90 fillér, V2 évre 1.80­0, egész évre 3.60 pengő. V. évfolyam:1.sz. A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSDALEGYLETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és ki­­adóhivatal Budapest, VII. Aréna­ út 68. sz. 1929 január hó Visszapillantás Egy esztendővel ezelőtt éppen ezen a helyen számoltunk be az 1927-es év eredményeiről és számot adtunk egyúttal az 1928-as esz­tendő célkitűzéseiről is. Ha­ most — az új esztendő küszöbén — visszapillantunk az el­múlt év eseményeire és teljesítményeire, jóleső érzéssel állapíthat­juk meg­, hogy mindent megcselekedtünk, ami az adott nehéz körül­mények között lehetséges volt, a­­munkásdalkultúra fejlesztése érde­kében. Zeneakadémiai csoporthangversenyeink — január, február és már­cius havában — a legteljesebb erkölcsi és anyagi siker jegyében folytak le. A résztvett dalkörök művészi teljesítménye úgyszólván tökéletes volt, ami biztató jelenség a jövőre nézve is. Immár öt éve rendezzük sorozatos hangversenyeinket a legméltóbb helyen, az ország első pódiumán és a fokozatos haladást senki le nem tagadhatja. Egyik legnagyobb teljesítménye volt tagdalárdáinknak 1928-ban a debreceni országos dalosünnepély, mely a sok különböző oldalról jött gáncsvetés dacára fényesen sikerült. Dalköreink itt is beigazol­ták életrevalóságukat és nagyon szép emléket hoztunk haza, de még szebbet hagytunk ott Debrecenben. Szövetségünk Hannoveri Kórusa az elmúlt év júniusában ment ki az első németországi munkásdalosünnepélyre és hogy a résztvett 17 nemzet munkásdalárdái között nemcsak hogy megállják a helyü­ket, hanem úgyszólván a legelsők közé soroztatták, e­z a német mun­kássajtó egyértelmű megállapítása volt. Karénekiskolánkat —­ helyesebben hangjegyismertető tanfolya­munkat — az elmúlt évben az elején befejeztük, novemberben pedig újból megnyitottuk, még­pedig a legszebb reményekre jogosítóan. Jóval több mint százan jelentkeztek, köztük 10 nődalos és mivel az oktatást az idén országos karnagyunk, dr. Ujj József vállalta, nem férhet kétség ahhoz, hogy jelentős eredménnyel zárul. Akik e tan­folyamra szorgalmasan eljárnak, valóságos elragadtatással beszél­nek róla. Pályázatot is írtunk ki szövegre, műdalra és vegyeskarra, ennek eredményét azonban majd csak rendes évi jelentésünkben tesszük közzé. Már eddig is erős a reményünk, hogy a pályázat sikeres lesz. A kuruclesi népünnepélyen, ha nem is volt valami nagy erkölcsi sikerünk — annak idején szóvá is tettük ezt lapunkban —, de anyagi szempontból itt is eleget tettünk kötelességünknek. A Munkások Dal- és Zeneközlönye minden egyes füzete tanúság­­tétele annak, hogy önzetlenül, szívünkön viseljük a dalkultúra ügyét és dalköreink minden megnyilvánulását szeretettel támogatjuk. Mindezt azért írtuk most le, hogy rámutassunk egy olyan sére­lemre, melyet valószínűen ismét a mi „jóakaróinknak“ köszönhetünk. Ugyanis azt olvastuk az egyik napilapban, hogy Klebelsberg kul­tuszminiszter, kinek fönhatósága alá tartozik a Zeneművészeti Fő­iskola, amelyben mi már vagy húsz fényes sikerű hangversenyt ren­deztünk, tehát tudnia kellene rólunk, a magyar dalárdaügy és a magyar dalkultúra fejlesztése érdekében értekezletet hívott egybe. "

Next