Munkaügyi Szemle, 2007 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2007-11-01 / 11-12. szám

MUNKAJOG m l“fwy^r.T?si?ui A szociális biztonsági rendszerek koordinációjának alapkérdései az Európai Unióban A­z Európai Unió polgárai közül életük során sokan, sokféle­­­ célból, rövidebb vagy hosszabb időre elhagyják az állampol­­áá ta­gárságuk szerinti államuk területét. Őket nevezik vándor vagy migráns személyeknek. Az EU-ban nincs közös, minden tagállamra kiterjedő­ szociális biztonsági rendszer, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincs egységes európai nyugdíj, vagy egységes európai egész­ségügyi szolgáltatás stb. Ezzel szemben minden tagállam saját maga működteti a saját belső szabályainak megfelelően a szociális ellátó­­rendszerét, ami azt jelenti, hogy egyidejűleg 27 nyugdíjrendszer és 27 egészségügyi ellátórendszer van hatályban. Minden egyes tagál­lam szociális ellátórendszere csak az adott tagállam állampolgáraira vonatkozik és csak az adott tagállam területén vehető igénybe. Ha bármilyen célból az állampolgár (munkavégzés, tanulás, szabadidő eltöltése stb.) elhagyja a saját tagállamát, akkor egy másik tagállam területén az egyébként az eredeti államában neki járó szociális ellátá­sokat nem tudja igénybe venni. Ezen hátrány kiküszöbölésére jöttek létre a közösségi szociális biztonsági rendszerek koordinációjára vo­natkozó szabályok. A jelenleg hatályos szociális biztonsági koordiná­ció célja, hogy megvédje a migráns személyek - különböző EU-s és EGT tagállamokban - megszerzett szociális jogait és jogosultságait. A Rendelet eredeti célkitűzésének megfelelően nem harmonizálja a tag­államok különböző szociális ellátórendszereit, hanem az egyes álla­mok közötti koordináció megteremtésével védi a migráns személyek és hozzátartozóik szociális biztonsághoz fűződő jogait (például a más tagállamban szerzett biztosítási vagy szolgálati idők elismerése és összeszámítása stb.). Ebben a cikkben az Európai Uniós szociális biztonsági rendsze­rek koordinációjára vonatkozó alapkérdéseket mutatjuk be. 1. Milyen kapcsolatban áll a munkavállalók (személyek) sza­bad mozgása és a koordináció? Az EU-ban a kezdetektől fogva világos feladat volt, hogy amen­­­nyiben megvalósul a munkavál­lalók szabad mozgása, akkor a migráns személyek szociális biz­tonságát is garantálni kell. Az in­tegráció korai szakaszában nyil­vánvaló volt, hogy az emberek nem akarnak majd elköltözni más országba, ha ezzel elveszítik a korábban már megszerzett szo­ciális jogosultságaikat (pl. nyug­díj esetén a szolgálati idő), vagy nem igényelhetnek munkanélkü­li-ellátást, ha elveszítik a munka­helyüket miután egy másik or­szágba költöznek. 2. Mikor jelent meg először a koor­dináció szabályozása az EU-ban? A szociális biztonsági rendsze­rek koordinációjára utaló közös­ségi szabályok már az Európai Közösségek (ahogy azt korábban hívták) létrejöttekor a Római Szerződésben (1957-ben) megje­lentek. Az Európai Közösségek kezdetben elsősorban csak gazdasági integráció megteremté­­­sére összpontosítottak, és ezért némileg háttérbe szorultak a szo­ciális kérdések. Ugyanakkor, az Európai Közösség az 1950-es évek óta jelentős mértékben áta­lakult. Szépen fokozatosan hangsúly már nem csupán a gaz­­­daságon van, hanem a 70-es évek elejétől egyre jobban fele­rősödött az igény, és szükségessé vált a szociális kérdések szabá­lyozása, valamint az uniós polgá­rok szociális jogainak védelme. Ennek egyik kiemelten fontos eszköze a tagállami szociális biz­tonsági rendszerek koordinációja. 3. Melyek a koordinációra vonat­kozó hatályos jogi normák? Az Európai Unióban a tagállami szociális biztonsági rendszerek koordinációjának kiemelten fontos — a másodlagos joghoz tartozó — jogforrása az 1408/71/EGK rende­let és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának napjától (2004. május 1.) hazánkban is közvetlenül alkalmazandóvá válik a társadalom­­biztosítási rendszerek koordinációjá­ról szóló 1408/71/EGK rendelet, amely gyakorlatilag a magyar jog­szabályi rendszer részévé vált, és szupranacionális jogszabályként fe­lülír minden vele ellentétes, alacso­nyabb rendű jogszabályt, így a tár­sadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, vala­mint e szolgáltatások fedezetéről rendelkező törvény (Tbj.), a társada­lombiztosítási nyugdíjról (Tny) és az egészségbiztosítási törvény (Ebtv.) rendelkezéseit is. Az 1408/71/EGK rendelet szabályai tehát közvetlenül érvényesülnek, így az abban foglalt jogosultságok igazolására kiadott ún. E-nyomtatványokat is alkalmaz­ni kell. 2007. NOVEMBER-DECEMBER 81

Next