Muskátli - Magyar Kézimunkaujság. A Magyar Iparművészet háziipari melléklete, 1937 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1937 / 1. szám

MUSKÁTLI MAGYAR KÉZIMUNKAUJSÁG A MÁGIÁS IPARMŰVÉSZET HÁZIIPARI MELLÉKLETE. SZERKESZTI SPOLARICH LÁSZLÓ, A MAGTÁR KIR. ALL. NŐIPARISKOLA IGAZGATÓJA A MAGYAR ÖLTÖZKÖDÉS MÁSODIK KORSZAKA l­elkes írók, szerkesztők, szabók és ruhatervezők,­­ meg az általuk kezdeményezett magyaros divatot felkaroló divathölgyek együttes munkája eredményeképen a múlt század negyvenes éveiben divatba jöttek a magyaros szabású ruhák. Negyven­nyolc lelkes tavaszán magyarruhás honleányok, ma­gyar felkötős asszonyságok nemzetiszín kokárdával szívük felett éltették a szabadságot, áldozták fel a ké­sőbbi küzdelemben, ami szívüknek legdrágább volt. Azután jött Világos és évek hosszú során át gyász­ruha volt a magyar asszony viselete. Az ötvenes évek elején megindultak újra a divatlapok, közöltek is divatképeket, de amikor a cenzúra még a gondo­latot is igyekezett ellenőrizni, nem adhatott hangot mindenki óhajának, hogy öltözködjünk magyarosan. A legnagyobb érdeklődéssel a Nővilág divatleveleit olvasták az asszonyok. Nem azért, mert abból tud­hatták meg legalaposabban, hogy hány fodorral kell a ruhát díszíteni, hanem mert azt remélték, a levelek írója, Jósika Julia, báró Jósika Miklós felesége arról is üzen majd leveleiben, amelyeket Brüsszelből, a száműzetésből írt, hogy mikor ünnepelhet újra a magyar? Évekig nem írtak az újságok magyaros öltözkö­désről. És 1859-ben, egyszerre, szinte minden beve­zetés, előzmény nélkül új korszaka kezdődött a magyaros divatnak. Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulója közeledett és a nemzet először készült nagyszabású, hazafias ünnepségre. Mint Veres Pálné leányának, Rudnayné Veres Szilárdának feljegyzéseiben olvassuk, a hölgyek mind magyar ruhában vettek részt az ünnepen. De már ezt az őszi ünnepséget megelőző áprilisban ,így ír a Nővilág divattudósítója, Bulyovszky Gyula, a nép­szerű költő, tizenegy évvel azelőtt a Pilvaxban gyü­lekező márciusi ifjúságnak egyik lelkes, rokon­szenves tagja. „­ Sohase hittem volna, hogy a mi szép formájú jász főkötőink még páholyban szerepeljenek. És úgy lett. A vígjáték után baloldalt az első emeleti páholyok egyikében egyszerre bájra és szellemre kitűnő két úrhölgyünk jelent meg s mindkettőnek fejébe egy ilyen jászberényies fejkötő volt, termé­szetesen a művészet által eszményesítve. Az egyik mogyorószín barna, ugyanily színű bodros kerettel elül a fejtetőn és a kontyon, a fejkötő kassa hátul széles és egy kis domború rézsűt futó keskeny arany­zsinórzattal kihányva, a konty alján két nagy barna szallagbokor volt, libegő, rövid végekkel. A másik ugyan­ilyen, csak a színek összhangzata más. Ha metszőnk számára pár percre megkaphat­juk e szép, aranyos fej­díszeket, akkor olvasónőink hézagos leírásunkat a tökéletes ábrával kipótol­hatják, azonban arról, milly jól áll, fogalmat csak úgy szerezhetnek, ha tarkabarka fej­díszüket egyszer egy ilyennel váltandják fel. Karcsú termetükre egy szép hajtással kivágott magyar derék, finonzselyem zsinórzattal, mely ne legyen nehézkes, buggyos rövid ujjak, a vállnál és alább, a karzárónál egy-egy szallagcsokorral. Azután bő szoknya, jó redősen, alul­­két-háromszorosan körülfutó keskeny bársony szegettel. S azután igazi egyszerű, jó magyar szív hozzá, egy pár hó­kacsócska, mely tudja, hogy kell a friss tűrőt a haluskára hinteni és meg van a világ legszebb divatképe, a kedves, magyar menyecske." Meg volt a Kazinczy ünnep és egyre nagyobb lett az érdeklődés a magyaros öltözködés iránt. 1859 december 11-én így ír a Nővilág divattudó­sítója : „­ A magyar divat, mely a férfiaknál máris meg­lehetősen elterjedt, de a mely női ruhákra nézve még csak keletkezőben van, ítélve a női ruha­készítőknél történő számos megrendelésekből, való­ban a téli évszak uralkodó elegáns divatja ígérkezik lenni fővárosunkban és valószínűleg egész hazánk­ban. Ezúttal csak előpostájául kívánjuk tekinteni jelen divatrajzunkat azon nagyobb s a jelenleg alakuló magyar ruhadivat minden változatait ma­gában foglaló divatképnek, mellyet évi utolsó szá­munk mellett fogunk szétküldeni. Annyit azonban most is jelenthetünk, hogy a jelen képünk első alakján látható női mente, melyet többfélekép neveznek, igen pompásan áll, s magunk tanuskod­

Next