Muskátli - Magyar Kézimunkaujság. A Magyar Iparművészet háziipari melléklete, 1937 (6. évfolyam, 1-8. szám)
1937 / 1. szám
MUSKÁTLI MAGYAR KÉZIMUNKAUJSÁG A MÁGIÁS IPARMŰVÉSZET HÁZIIPARI MELLÉKLETE. SZERKESZTI SPOLARICH LÁSZLÓ, A MAGTÁR KIR. ALL. NŐIPARISKOLA IGAZGATÓJA A MAGYAR ÖLTÖZKÖDÉS MÁSODIK KORSZAKA lelkes írók, szerkesztők, szabók és ruhatervezők, meg az általuk kezdeményezett magyaros divatot felkaroló divathölgyek együttes munkája eredményeképen a múlt század negyvenes éveiben divatba jöttek a magyaros szabású ruhák. Negyvennyolc lelkes tavaszán magyarruhás honleányok, magyar felkötős asszonyságok nemzetiszín kokárdával szívük felett éltették a szabadságot, áldozták fel a későbbi küzdelemben, ami szívüknek legdrágább volt. Azután jött Világos és évek hosszú során át gyászruha volt a magyar asszony viselete. Az ötvenes évek elején megindultak újra a divatlapok, közöltek is divatképeket, de amikor a cenzúra még a gondolatot is igyekezett ellenőrizni, nem adhatott hangot mindenki óhajának, hogy öltözködjünk magyarosan. A legnagyobb érdeklődéssel a Nővilág divatleveleit olvasták az asszonyok. Nem azért, mert abból tudhatták meg legalaposabban, hogy hány fodorral kell a ruhát díszíteni, hanem mert azt remélték, a levelek írója, Jósika Julia, báró Jósika Miklós felesége arról is üzen majd leveleiben, amelyeket Brüsszelből, a száműzetésből írt, hogy mikor ünnepelhet újra a magyar? Évekig nem írtak az újságok magyaros öltözködésről. És 1859-ben, egyszerre, szinte minden bevezetés, előzmény nélkül új korszaka kezdődött a magyaros divatnak. Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulója közeledett és a nemzet először készült nagyszabású, hazafias ünnepségre. Mint Veres Pálné leányának, Rudnayné Veres Szilárdának feljegyzéseiben olvassuk, a hölgyek mind magyar ruhában vettek részt az ünnepen. De már ezt az őszi ünnepséget megelőző áprilisban ,így ír a Nővilág divattudósítója, Bulyovszky Gyula, a népszerű költő, tizenegy évvel azelőtt a Pilvaxban gyülekező márciusi ifjúságnak egyik lelkes, rokonszenves tagja. „ Sohase hittem volna, hogy a mi szép formájú jász főkötőink még páholyban szerepeljenek. És úgy lett. A vígjáték után baloldalt az első emeleti páholyok egyikében egyszerre bájra és szellemre kitűnő két úrhölgyünk jelent meg s mindkettőnek fejébe egy ilyen jászberényies fejkötő volt, természetesen a művészet által eszményesítve. Az egyik mogyorószín barna, ugyanily színű bodros kerettel elül a fejtetőn és a kontyon, a fejkötő kassa hátul széles és egy kis domború rézsűt futó keskeny aranyzsinórzattal kihányva, a konty alján két nagy barna szallagbokor volt, libegő, rövid végekkel. A másik ugyanilyen, csak a színek összhangzata más. Ha metszőnk számára pár percre megkaphatjuk e szép, aranyos fejdíszeket, akkor olvasónőink hézagos leírásunkat a tökéletes ábrával kipótolhatják, azonban arról, milly jól áll, fogalmat csak úgy szerezhetnek, ha tarkabarka fejdíszüket egyszer egy ilyennel váltandják fel. Karcsú termetükre egy szép hajtással kivágott magyar derék, finonzselyem zsinórzattal, mely ne legyen nehézkes, buggyos rövid ujjak, a vállnál és alább, a karzárónál egy-egy szallagcsokorral. Azután bő szoknya, jó redősen, alulkét-háromszorosan körülfutó keskeny bársony szegettel. S azután igazi egyszerű, jó magyar szív hozzá, egy pár hókacsócska, mely tudja, hogy kell a friss tűrőt a haluskára hinteni és meg van a világ legszebb divatképe, a kedves, magyar menyecske." Meg volt a Kazinczy ünnep és egyre nagyobb lett az érdeklődés a magyaros öltözködés iránt. 1859 december 11-én így ír a Nővilág divattudósítója : „ A magyar divat, mely a férfiaknál máris meglehetősen elterjedt, de a mely női ruhákra nézve még csak keletkezőben van, ítélve a női ruhakészítőknél történő számos megrendelésekből, valóban a téli évszak uralkodó elegáns divatja ígérkezik lenni fővárosunkban és valószínűleg egész hazánkban. Ezúttal csak előpostájául kívánjuk tekinteni jelen divatrajzunkat azon nagyobb s a jelenleg alakuló magyar ruhadivat minden változatait magában foglaló divatképnek, mellyet évi utolsó számunk mellett fogunk szétküldeni. Annyit azonban most is jelenthetünk, hogy a jelen képünk első alakján látható női mente, melyet többfélekép neveznek, igen pompásan áll, s magunk tanuskod