Muskátli - Magyar Kézimunkaujság. A Magyar Iparművészet háziipari melléklete, 1940 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1940 / 1. szám
MUSKÁTLI MAGYAR KÉZIMUNKAUJSÁG A MAGYAR IPARMŰVÉSZET HÁZIIPARI MELLÉKLETE. SZERKESZTI VITÉZ SPOLARICH LÁSZLÓ, A MAGY. KIR. ALL. NŐIPARISKOLA IGAZGATÓJA A DÍSZÍTŐRAJZ SZEREPE A NŐIPARISKOLÁBAN A rajztanítás célja minden iskolatípusban az, hogy a növendékek egy bizonyos fokú rajzműveltséget sajátítsanak el, s azt magukkal vihessék az életbe. Ezirányú műveltségük a képző-, ipar-és népművészetek megértését és értékelését is jelenti. A rajzkészségnek pedig oly mértékben való fejlesztését, hogy azt akár az ipari pályán, mint díszítő művészetet, akár mesterségbeli segítőeszközt, akár pedig mint közlő nyelvet, használhassák bármely életkörülmény között. A különböző iskolafajok különös célra irányítottságuk szerint a rajznak más-más ágát fejlesztik ki erőteljesebben. Például az elemi népiskolában céltudatosan megfigyelni, nézni és látni tanul a gyermek. A rajz itt bizonyos értelemben csak alkalmat, ürügyet szolgáltat a fejletlen lelki képességek fokozására. Nem Rafaeleket akar nevelni, csak felfogó és tájékozódó képességüket akarja izmosítani, egyszerű rajzi nyelven megszólaltatni őket. A gimnázium művészi irány felé tereli a meglátást, értékelést és rajzi kifejezésmódot. Viszont a líceum gyakorlatibb térre viszi a rajztanítást. Itt az a törekvésünk, lehetőleg minden feladat nem közvetlenül vagy közvetve felhasználható, kivitelezhető legyen. A tanítóképző ügyes táblai rajzolásra készíti fel növendékeit. Itt a gondolat szemléltető közlése, a fogalom megértetése a fő cél. A nőipariskolai rajztanítás, éppen az ipar és művészet ősi, vérségi kapcsán, tisztán a gyakorlati élet számára neveli ki a képességeket. Itt a rajztanítás nagyszabású programmja széleskörű fejlesztést kap. Minthogy szakiskola, a növendékeket bizonyos képesség, kézimunkaszeretet, szín-, formaérzék és kézügyesség vezérli e térre. Ez az az ősi díszítőkedv, mely már a barlanglakó ősembert is használati és ruházati cikkeinek kidíszítésére ösztönözte. A növendékeknek ezt a készségét használja föl, aknázza ki és tereli művészi irányba a nőipariskolai rajztanítás. Tudva azt, hogy az iparcikk piaci értékét mily nagy mértékben emeli a művészi feldolgozás, igen nagy fontosságot kell tulajdonítani a nőipariskolában a rajztanításnak. A rajztanítás első célja a rajzkészség fej-lesz tése, mely a rajzeszközökkel való bánásmód elsajátításával kezdődik. Míg a keretvonal, a rajzlap beosztása elkészül, s míg a körzővel, vonalzóval méricskélnek, kézügyességük, szemmértékük fejlődik. A vonalírási gyakorlatok által bátor, lendületes és biztos kézmozdulattal tanulják meg papírra vetni rajzfeladataik vázlatát és eredeti elgondolásukat. A másolási feladatokon keresztül a vonalak, formák, színek pontos megfigyelését sajátítják el. Ugyanekkor ismerkednek meg népművészetünk gazdag, páratlanul színpompás formakincseivel. E kincsgyűjteményből merített anyagot saját fantáziájukkal kiegészítve, alkalmazzák, mint díszítőtervezést ruházati és iparművészi cikkekre. A díszítőtervezésnek kiemelkedő szerep jut az ipariskolában, mert ez az a többlet, mely az ipari élet terén kereseti lehetőségük tetemes fokozására szolgál. A rajz fejleszti az esztétikai érzéket, ízlést. Megismeri, megszereti a növendék a szépet, finomat, s aki így mintegy hozzászoktatja szemét, szívét a széphez, az mindig keresni fogja azt és meg is találja. A természetszemléletben gyönyörűségét leli, a népművészet kedves naivitása lebilincseli, a képzőművészeti alkotások láttára megszólal lelkében a visszhang, megérti a művész szavát, átérzi lélekrezdülését. Ha a növendék ránevelődik a műélvezetre, életszükségletévé válik a lelki gyönyörűség. E célt szolgálja a művészi összeállítású ruhatervek, fényképek, kiállítás-részletek bemutatása is. Az esztétikailag fejlett ember boldogabb és boldogítani tudóbb, nemes élvezetekben felfrissülő életet tud élni. Ez a nő élethivatásának kiegészítője. Az esztétikai érzék fejlesztése szorosan összefügg az ízlés fejlődésével. Az ízlés nem más, mint az ember lelkéből fakadó szépérzék, mely választani, megkülönböztetni tud, mely veleszületik az emberrel és végigkíséri az életen , s mely úgy az egyén, mint az egyetemes ember életében is folyton változik, fejlődik. Az ízlésváltozás legszembetűnőbb bizonyítéka, édesszülötte a száguldó divat, mely ma már e lüktető, lázas kor tempóját felvéve, máról-holnapra meglepetéseket hoz. Főleg a női ruházkodásban. És itt nyílik irányítószerep a nőipariskolai rajztanításnak. Az ízléses mű, akár képzőművészeti alkotás, akár iparcikk, mindenek