Műszaki Hetilap, 1881. március-szeptember (1. évfolyam, 1-28. szám)

1881-03-16 / 1. szám

MŰSZAKI HETILAP (1881. márcz. 16.) a kellem­ és méltóság, végre a karinthiai rend­ben a pompa és teljesség nyilatkoznak. A részletek kiképzését és a diszitmens faragást előbb nem ismert tökéletességig vitték, mit részben szép és jól alakítható anyaguknak, a márványnak köszönhetnek. Vést­ül a sörösök voltak az első építészeti O­O O _­­­irók, megállapítván és megírván azon elveket, melyek az építészt valamely mű compositiójá­­nál vezérelték. Ha kellő figyelemre méltatjuk a görögök építészeti alkotásait, úgy ki kell mondanunk, hogy értéküket művészi szempontból egy kor sem haladta meg. . . A budapesti dalműr-színház. (Képpel a 4. és 5. lapon.) A főváros egyik legdíszesebb középülete, a magyar építő­művészetnek egyik legreme­­kebb alkotása kétségtelenül a mostan épülő s már befejezéséhez közel álló dalmű-színház. Tervezetének részletes ismertetésébe nem aka­runk ez alkalommal belebocsátkozni, csak imposans külsejét mutatjuk itt be, mely első pillanatra rávall Yb­l Mi­klós mesteri kezére. Az épület olasz-renaissance-stylben van tartva, a sugárútra néző homlokzatán csupa faragott kőből. A többi 3 oldalon már csak az architektonikus részek, a párkányok, ab­lakkeretek és a talapzat vannak faragott kő­ből, míg a diszítmény mind égetett agyag. Építési költsége eleinte 2, majd­­ 3 millió írtra volt felvéve, végül 21/4 milló írtban állapíttatott meg.­­ Részletes ismertetésére még vissza fogunk térni. Kapu kovácsolt vasból. (Képpel a 6. lapon.) A műiparnak egy ép oly ízléses, mint egész conceptiojánál fogva remek alkotása művét mutatjuk be a 7-ik számú kovácsolt vas­kapu képében e lapok olvasóinak. E kapu Martenot J. B. franczia építész terve szerint készült és a francziaországi Rennes város thabor­­nevű sétaterének szolgál bejáratául. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Építkezések Szegeden. A Szeged rekon­­strukc­iójával kapcsolatban álló nagyobbszerű állami építkezések már eddig is oly mérvet öltöttek Szegeden, hogy a legnagyobb elisme­réssel utalhatunk e munkálatokra. Folyamat­ban vannak ugyanis a honvéd-tiszti pa­vilion, honvédségi laktanya és a do­hánybeváltó-hivatal építése. A tiszti pavilion már olyan előhaladott állapotban van, hogy az őszre lakható lesz : a honvéd-laktanya építése szintén szépen halad előre és a jövő év tavaszára már ez a monumentális épület is be lesz fejezve. Ezeken kívül már legkö­zelebb megkezdik a posta- és távirda­­hivatal építését. Ezt a nagy ép­ü­letet a vár Széchenyi-térre nyíló telkére építik s a vára­s Széchenyi-téri és hal­téri szárnyainak bontása épen ezen építkezés megkezdése miatt törté­nik. A posta- és távirda-palotában e hivatalo­kon kívül még az államépítészeti hivatal és a folyammérnökség lesz elhelyezve. Még a tavasz folyamán két monumentális állami épü­lethez fognak hozzá. Az igazságügyminiszter 2 palotát építtet, az egyik a törvényszéki épület lesz, a másik a fegyház. Mindket­tőre nézve elkészültek és helybenhagyták a tervek. A közös hadseregbeli katonaság szá­mára tervezett laktanya építését azonnal megkezdik, mihelyt a terveket a közös had­­ügyér visszaküldi. A kir. sóhivatal szá­mára az állam szintén építtet egy nagyobb földszintes házat. Ezeken kívül az állami épü­letek sorában ott van még a pénzügyigaz­­gatósági palota, a­mire a tervek szintén készen vannak.­­ Az állami épületeken kí­vül tervben vannak a következő épületek, melyeknek az építését szintén nemsokára meg lehet kezdeni, u. m.: a polg. leány- és elemi­ leányiskolák épülete, a szegény-ápoló in­tézet és egy gyermek-menedékhely az alsóvá­ros számára, melyhez a telek a szabadkai sugárúton a faragó-utcza sarkán van kijelölve. Az állandó színház terveit a műszaki osztály szintén elkészítette már és ezek most a kir. biztosnál vannak. Színház-építés Pápán. Az állandó szín­ház ügyét Pápa városa újból és pedig igen erélyesen felkarolta. A színházi bizottság el­határozta, hogy az építés már márcziusban megkezdődjék, s hogy a színház őszre elkészül­jön. Voyta Adolf építész terve fogadtatott el, mely szerint az építési költségek 13,600 frtra, a belső berendezés költségei pedig 3000 frtra rúgnának. Minthogy azonban csak 4000 frt áll a bizottság rendelkezésére, 120 darab százforintos részvényt fog e czélra kibocsátani. Kaszárnyaépítés van tervben Nagy-Ka­nizsán. Az alispán elnöklete alatt katonai és polgári tagokból alakult bizottság beható ta­nácskozást tartott e tárgyban s elfogadtatott az a ter­v, hogy a kaszárnyát a Csengery­­utcza irányában nyitandó új utcza végiben fogják építeni. A szomszédos telkeket — hír szerint — egy consortium óhajtja megvenni, hogy ott egyforma, kétemeletes házakat építsen. Gőzfürdő-építése Szegeden. Legközelebb élénk mozgalom indult meg Szegeden egy na­gyobbszerű gőzfürdő létesítése végett. E czél­­ból részvénytársaságot akarnak alakítani. A részvénytőke 1000 drb. 100 frtos részvényből tehát összesen 100 ezer írtból állana, melynek azonban egyelőre csak 50°/0-át fizetnék be. Mihelyt a részvények fele alá lesz jegyezve, a társaság azonnal meg fog alakulni. Laktanya építés. Győr megye közönsége elhatározta, hogy a Győr városában elhelyezett lovasosztály részére második laktanyát és a szükséges mellékhelyiséget, és pedig a Szabad­hegy külvárosban fölépíti, ellenben az ezred törzshelyiségeinek,valamint egy harmadik lo­vas század sérhelyeinek előállítására, mint a­mely egyenesen Győr városát illeti, nem vállalkozik. Szabadalmi enquete kezdődött f. hó. 5-én Bécsben. A magyar kereskedelmi minisztériu­mot Grum Ferencz oszt. tanácsos és B­or­­széky Soma titkár képviselték. Az enquete öt napig tartott és a szabadalmak körüli el­járás szabályozásával foglalkozott. Műipari bazár. Az orsz. m. iparegyesü­let építészi és építésipari szakosztálya kebelé­ben felmerült tervezések alapján létesíteni szándékolt műiparbazár ügye új stádiumba jutott, a­mennyiben az említett szakosztály javaslatba hozta az igazgatóságnak, hogy ha­bár kisebb mértékben, egy állandó műipari árucsarnokot létesítsen és e czélra valamely központon megfelelő helyiséget béreljen ki. Az igazgatóság, magáévá tette az eszmét s annak keresztül­vitelében közreműködését kész­ségesen felajánlotta. Megemlíthetjük ezzel kap­csolatban, hogy az igazgatóság feladatának tartotta újabban Lederer Sándor által egy nagyobbszerű iparcsarnok s állandó kiállítás érdekében felvetett eszmével foglalkozni és elhatározta, hogy e kezdeményezésben bevárja a kifejlődést s ha látja, hogy az komoly és határozott alakot ölt, a mellett pártoló állást kész elfoglalni. Olasz vasúti építkezések. Az olasz kor­mány újabban vasúthálózati tervet készíttetett melynél — a­mint már ez a kontinensen történi szokott — a hadászati tekintetek az irányadók. Mindenekelőtt a nevezetes lombard négyszöget vasútvonalakkal kötik össze mind­azon pontokkal, a­hol ellenséges invasiótól tarthatnak. Nevezetes vonal lesz a No­varát a svájczi határral összekötő vasút, mely Pino­­nál végződnék, a­hol a Gotthard vonalhoz csat­lakozik. Nem kevésbé fontos tisztán hadászati szempontból az a vonal, mely Rómát Angliá­val és Solmanával fogja összekötni, mely utóbbi pont Pescarával már összeköttetésben áll. Végre egy vonal Pármát La Spezziával, innen Bolog­nával és a királyság többi váraival fogja összekötni. A legnagyobb bútorgyár Francziaor­­szágban. E czím alatt a „W. Möbelhalle“ ér­dekes ismertetést hoz a Krieger-féle párisi bútorgyárról. E gyár 1840-ben alapíttatott Krieger által, kinek Hollande és Warenhorst urakkal egyetemben tulajdonát képezi. Ez idő óta a gyár folytonosan növekedett s ma (a d­ionet-fele hajlított bútorgyáraktól eltekintve) Európának legnagyobb bútorgyárát képezi. A gyár 500 munkással bír (ezek közt 350 bent­dolgozó) , közöttük 250 csiszoló, 60 munkásnő, 00 kárpitos. A fa megdolgozására szánt műhe­lyekben 50 lóerővel bíró gőzgép van, 3 rács­­fűrész, 10 esztergapad, 2 szalagfűrész, 1 gya­lulógép, több mosógép, egy nagyon elmésen szerkesztett vájó­gép stb.­­ A famegdol­gozó műhelyekhez csatlakoznak a kárpitosmű­helyek, a bútorszövetek és a bútorgyártás egyéb kellékei számára szánt raktárak stb. Legnagyobb érdekkel bírnak azonban a szem­lélőre a kész bútorok raktárai, a­hol minden­kor egy­ millió frank értékű bútor látható, melyek évenkint mintegy négyszer változnak. Minden bútornemnek külön termei vannak, melyek egyszersmind a minták teljes válasz­tékát tartalmazzák. E bútorgyár különös elő­nyéül említtetik, hogy készítményei igen el­mésen vannak szerkesztve, és hogy aránylag nagyon olcsók, úgy hogy ott nemcsak a gaz­dag ember, hanem az utolsó munkás is bátran vásárolhat egyszerű csinos székeket, asztalokat, szekrényeket stb. A Műszaki Hetilap c­élja az általános technikai ismeretek terjesztése és fejlesztése, különös tekintettel hazai visszo­­nyainkra. Ennek megfelelőleg közöl alapos és szakszerű ismertetéseket a mű- és köz­épí­tész­et, az építő- és mű­ipar, az út-, va­sút-, rnd-és vízépítés, valamint a gépé­szet és gyáripar körébe tartozó érdekesebb műveletek és kísérletekről, czélszerű javítások és találmányokról, képekkel és részletrajzok­kal illusztrálva. Közli időnként a nevezetesebb szakférfiak arczképét, élet- és jellemrajzát. Rendes tudósításokat közöl a Magyar Mér­nök- és Építész-Egylet s az iparegyesület épí­tészeti és építésipari, gépészeti és gyáripari szakosztályának, úgyszintén a fővárosi köz­munkák tanácsának s a középítési bizottság­nak üléseiről, s a vidéki és külföldi neveze­tesebb építkezési mozgalmakról. Közli a hazánkban felmerülő építke­zésekre és szállításokra vonatkozó ár­­lejtéseket, mérnöki és építészeti pályá­zatokat s azok eredményét továbbá az or­szág főbb városaiból az építőanyag- és munka­árakat. Szakszerű kérdések és felvilágosítások számára mindenkor szívesen nyit tért. A „Műszaki Hetilap“ minden te­kintetben teljesen független és ön­álló; véleményének szabad nyilván 4. ábra. A BUDAPI­S­ DALMŰSZINHÁZ. I. ÉVFOLYAM. MŰSZAKI HETILAP (1881. márcz. 16.) I. ÉVFOLYAM.

Next