Műszaki Hetilap, 1881. március-szeptember (1. évfolyam, 1-28. szám)
1881-05-21 / 10. szám
VALAMINT AZ ÚT-, VASÚT-, HID-, ÉS VÍZÉPÍTÉS S A GÉPÉSZET ÉS GYÁRIPAR KÖRÉBŐL. I. évfolyam. 10. szám. Előfizetési ára: Erre az évre 6 frt, negyedévre 2 frt. Szerkesztőségi és kiadóhivatal Budapest, Üllői út 4. sz. Budapest, 1881. május 21. Szily Kálmán a zon férfiak között, kik hazai tudományosságunk terén európai színvonalon állanak, kiváló helyet foglal el azon férfiú, ki első titkára volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek s teremtett egy oly természettudományi társulatot, melyhez fogható nincs tán a világon, s mint a műegyetem tanára és két éves rektora, maradandó érdemeket szerzett magának a magyar tudományosság terén. Nagyszigethi Szily Kálmán 1838. június 29-én született, Pest vármegyében , Izsákon, régi nemes családból. Nagyatyja, Szily Ádám, mint Laczkovics János barátja, részt, vett a múlt század végén a jakobinus mozgalomban s egy ideig fogságot is szenvedett. Atyja, szintén Ádám, Pest- és Somogyvármegyék táblabirája volt s nagyjeszeni Jeszenszky Karolinával kötött házasságából tizenegy gyermek származott. Fiaik közül Kálmán, ki a magyar tudományosság terén oly tisztelt nevet vívott ki magának, elemi és gymnáziumi tanulmányait (a Vl-ik osztályig) szülői házánál, magánnevelők vezetése alatt végezte ; a gymnázium két felső évfolyamát Pesten a Piaristáknál járta hol a többi közt Horváth Cyrill, Somhegyi és Schirkhuber voltak tanárai. A gymnáziumból, hol a mathematikai és természettani szakokban már is kitűnt, az akkor még egyetemi ranggal nem biró József-ipariskolába lépett s itt két évet (1856 és 1857) töltött; 1857-től 1860-ig pedig a bécsi műegyetemet végezte. Mint kész fiatal tudós jött ki onnan, s két éven át az épen akkor átalakult műegyetemen, Stoczek József mellett a természettan tanársegédekét alkalmaztatott. A harmadik évre (mint egyszersmind igazgatósági segéd) a kísérleti természettan ideiglenes tanárául működött. Élénk, szép és szabatos előadásáért, s fölötte rokonszenves modoráért, hallgatói — kiknek egy részénél nem sokkal volt idősebb — annyira megszerették, hogy 1863 őszén, mikor pár héttel az előadások megkezdése után az intézettől egy időre megvált, tanítványai sírva búcsúztak el tőle. De neki még magasabb tudományos kiképeztetése czélja lebegett előtte s két évre, fizetése megtartásával, szabadságot nyert külföldi felsőbb tanintézetek látogatására. A két évből egyet Zürichben töltött, hol Clausius és Zellner, felet Berlinben, hol Magnus, felet Heidelbergben, hol Kirchhoff kitűnő előadásit hallgatta s e világhírű tanárok oldala mellett maga is tevékenyen működött. 1860 őszén visszatérve, elfoglalta előbbi állomását, melyből 1869-ben a kísérleti természettan rendes tanárává neveztetett ki a műegyetemen, s e tanszékről, hasonló minőségben. 1872-ben, a mathematikai természettanéra helyeztetett át, melyen azóta folyvást működik. A műegyetem körében, — tanítványai szeretetén és tiszteletén kívül, mely folytonosan kísérője tanári működésének — az a két megtiszteltetés érte, hogy 1872—3-tól 1873— 4-ig, két éven át az egyetemes osztály dékánjává, az 1879—81-dik tanévre pedig a műegyetem rektorává választatott. Tanári működése nem szorítkozott egyedül a műegyetemre. A középiskolai tanárképzőintézet szervezése óta ezen is folyvást működött. De bármily fontos volt is Szily tanári működése, még jelentékenyebb szerep jutott neki a magyar technikusok, s kivált a magyar természettudományi társulat egyesületi élete s működésében. Az 1867-ben alakult magyar mérnök-egyesület őt választotta meg első titkárának s közlönye szerkesztőjének. A természettudományi társulat pedig 1868. évi közgyűlésén első titkárául választván, ezzel azon szerencsés választások egyikét tette, melyek elegendők sokszor egy társulat sorsa eldöntésére. A társulatnak ez időpontig csak hatszáz s nehány tagja volt s mig szellemi tekintetben csak pangott, addig működése — el lévén adósodva — anyagilag is meg volt bénitva. Szily az 1869-ik év elején megindította a „Természettudományi Közlöny “-t, s a tagok száma, mely 1868 végén 804 volt, egy év alatt 1658-ra emelkedett, úgy hogy a közlöny füzeteiből már májusban második kiadást kellett rendezni. Ez emelkedés azonban nem volt múlandó jelenség. Folyton növekedő arányokban tartott, s ma már a természettudományi társulat tagjai s közlönye megrendelői száma felülhaladja az 5000-et. A társulat az ő titkársága alatt indította a természettudományi könyvkiadó-vállalatot is, melyben a külföldi természettudományi munkák legjelesbjei sorban közöltetnek, díszes kiállításban, jeles fordításokban, s csak a megrendelők rendkívüli nagy száma s utóbb az akadémia anyagi pártolása által lehetővé SZILY KÁLMÁN.