Műszaki Katonai Közlöny, 2000 (10. évfolyam, 1-4. szám)
2000 / 4. szám
1954. április 25- én halt meg Budapesten, katonai személyi lapja szerint vagyontalanul..., de hatalmas szellemi örökséget hátrahagyva. 2. A vasútépítő csapat kialakítása és fejlesztése 1914- ig a monarchiában (a k.u.k. eisensbahnpionier regiment (cs. és kir. vasútépítő ezred) első világháború alatti tevékenysége vázlatosan) 2.1. Az első katonai vasútépítő egységek felállítása és fejlesztésük az első világháború kezdetéig a Monarchia hadseregében A vasúti szállítás felfejlesztése, Európa vasúthálózatának a XIX. sz. második felében történő rohamos kiépítése alapvetően kihatott a hadviselésre. A Monarchia közös hadseregében az első vasúti alakulatokat 1873- ban hozták létre, 5 tábori vasútosztályt állítottak hadrendbe. Mozgósítás esetén ezeket további 10 osztály felállításával kívánták növelni. Ezek az osztályok egy katonai (műszaki) és egy polgári különítményből álltak, amelyek a Monarchia nagy vasútépítéseinél szereztek gyakorlatot. Első háborús alkalmazásra 1878- ban, Bosznia-Hercegovina megszállása alkalmával került sor. Ekkor 14 vasútosztály több mint 200 km új vasútvonalat épített és 100 km vasutat állított helyre. A háborús tapasztalatok alapján 1883- ban állították fel a Cs. Kir. Vasúti és Távíró Ezredet, amelynek törzse és I. zászlóalja Korneuburgban (20 km-re Bécstől), míg II. zászlóalja a boszniai Banja- Lukában állomásozott. 1885- ben a II. zászlóalj felét Komneuburgba helyezték át, Banja- Lukán csak két század maradt, 1888- ban ezeket is bevonultatták Komneuburgba. 1887- ben központi szertárt létesítettek a vasútépítő anyag tárolására. Ez elsősorban tábori vasúti felépítményanyag volt, aminek szabványosítására nagy gondot fordítottak. A tapasztalatok alapján felmerült a szétszedhető szabványos vasúti hadihídszerkezetek kifejlesztésének szükségessége. Az első ilyen kísérlet a budapesti Ferenc József hidat (jelenlegi Szabadság- híd) tervező Feketeházy János MÁV- főmérnök nevéhez fűződik. Végeredményben a 90- es évek elején a Schlick- cég magyar főmérnöke által szerkesztett, elemekből álló rácsos szerkezetű hídanyagot rendszeresítették, amelyet 30 m- es egységekben kezeltek és tároltak. Az akkori 14 tormás fővasúti terhelésre ugyanis 30 m hosszban felelt meg egyemeletesen ez a hídanyag. Kétemeletes megoldással 45 m hosszig lehetett alkalmazni. Ez volt a második világháború végéig is használt, elemekből összeállított Kohn- híd. 1911- ben a távíró ágazat kivált az ezred kötelékéből és megalakult az önálló távíró ezred. Ezzel egyidejűleg éltre hívták a közlekedési dandárparancsnokságot.