Műtárgyvédelem, 2005 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Morgós András: A restaurálás története a Magyar Nemzeti Múzeumban 1960 előtt

tassa a megkezdett munkát. 1974-óta Pápua Új-Guinea fővárosában, a Port Moresby-i egyetem falán arcképes tábla állít emléket Fenichel személyének.­­Morgós András - Domokos Levente (2003): A magyar múzeumi restaurálás kialakulása Erdélyben. Neves erdélyi magyar restauráto­rok. In: Isis Erdélyi Restaurátor Füzetek 3. Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2003. 8-27.) 3. A legrégebbi erdélyi tudományos egyesület, 1859-ben alakult Kolozsváron gr. Mikó Imre kezde­ményezésére. Bölcsészeti, nyelv- és történettudományi-, természettudományi-, orvostudomá­nyi-, jog- és államtudományi szakosztályain keresztül az erdélyi magyar irodalmi és tudományos élet fellendítését tűzte zászlajára. Az egyesület 1949-ben megszűnt, 1990-ben újra kezdte működését. Az egyesület tartotta fenn az Erdélyi (Nemzeti) Múzeumot, 1874-től kiadta a számos tudományágnak publikációs lehetőséget adó Erdélyi Múzeum c. kiadványt. Az Erdélyi Múzeum első folyama 1917-ig jelent meg, az új folyam 1930-ban indult. Megjelenése 1947-1990 között szünetelt, 1991-től újra indult. 4. Finály Henrik (Lajos) (1825. jan. 16., „Buda- 1898. febr. 13., Kolozsvár) építészmérnök, filológus, történész, régész, az Erdélyi Múzeumi Egylet (EME) titkára a megalakulásától haláláig (1859- 1898), az EME Érem és Régiségtárának őre (igazgató-vezetője) 1861-től, az 1872-ben megala­kuló kolozsvári egyetemen a történelmi segédtudományok és az archeológia professzora, az Erdélyi Múzeumok folyóirat szerkesztője (1874-1882), nyelvészként az akadémia tagja. (Gaál György: Finály Henrik, in: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, szerk.: Élesztős László, Pulszky Társaság - Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002. 276-277.). 5. Dr. Orient Gyula (1869 október 21., Nagybocskó - 1940. október 9., Kolozsvár) gyógyszerész, orvos. 1891-ben szerzett gyógyszerészi oklevelet a budapesti egyetem orvostudományi karán. 1891-1892 között a budapesti egyetem vegytani intézetében Winkler Lajos mellett dolgozott. Lengyel Béla mellett ásványvízelemzéssel, a közegészségtani intézetben bakteriológiai vizs­gálatokkal foglalkozott Fodor József mellett. 1892-1898 között Csetneken (Gömör vm.) saját gyógyszertára volt. Gyűjtötte a gyógyszerészettörténeti tárgyakat. A gyógyszertára eladása után Kolozsvárra ment, ahol az egyetem kémiai intézetében gyakornok, tanársegéd (1900-1918), majd adjunktus. Közben a rozsnyói premontrei gimnáziumban érettségit tett (1899). 1900-ban gyógyszerészdoktori, 1906-ban orvosi oklevelet szerzett. 1918-tól a kolozsvári egyetemen magántanár, 1919-től a biológiai és toxikológiai tanszéken ny. rk. tanár. Szorgalmazta Kolozsvá­ron a múzeumnál az első gyógyszerészettörténeti múzeum megalakítását.­­Új Magyar Életrajzi Lexikon (főszerk. Markó László), Magyar Könyvklub, 2002, IV. kötet 1166., Filipescu, Ana Maria: Viata si activitatea profesorului Dr. Iuliu Orient (Dr. Orient Gyula, Aluta, Sepsiszentgyörgyi Múze­um, Sepsiszentgyörgy, 2(1970)109-122.) 6. Posta Béla (1862. aug. 25. Kecskemét - 1919. ápr. 16. Kolozsvár) jogász, régész. A budapesti tudományegyetem jogi karán végzett, majd a Bölcsészeti Kar Archaeológiai Tanszékén böl­csészdoktori oklevelet szerzett. A Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában írnok (1885-től), segédőr majd múzeumőr. Több ásatást vezetett. Észak, Nyugat és Dél Európában tanulmányutakon vett részt. Zichy Jenő III. oroszországi expedíciójának a tagja volt. A Káma vidékének régészeti emlékanyagát tanulmányozta. A kolozsvári egyetemen az érem- és régiség­tan tanára (1899-től haláláig), az egyetem Érem és Régiségtani Intézetének igazgatója, a múze­um Érem- és Régiségtárának vezetője (1898-tól). A magyar múzeumok országos régészeti felü­gyelője (1907-től). Országos régészeti szaktanfolyamot szervezett (1908, 1911). (Ritoók Ágnes: Posta Béla, in: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, szerk.: Élesztős László, Pulszky Társaság - Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002. 717.) 7. Hegyi Zoltán (Fehértemplom (Temes vm., ma Béla Crkva, Szerbia-Montenegro), 1911. január 15. - ?) vegyész-tanár, restaurátor. A debreceni Déri Múzeum vegyész-restaurátora volt, a múzeum konzerváló és preparáló laboratóriumának a megtervezője és kialakítója. Ez volt Magyaror­szágon az első restaurálási célra tervezett és kialakított korszerű restaurátor laboratórium. Négy éves múzeumi tevékenysége (két évig külsősként ellenszolgáltatás nélkül és másik két évig szerződéssel) alatt maradandót alkotott a magyar restaurálás történetében. Hegyi volt az első összefoglaló magyar nyelvű restaurálási kézikönyv szerzője, ugyancsak az első, aki hazánkban múzeumi célra röntgen és infravörös vizsgáló berendezéssel rendelkezett és először foglalkozott múzeumi tárgyak röntgen és infravörös vizsgálatával. Édesapja agyagfalvi Hegyi József (Agyagfalva, 1872. október 25. - ?), debreceni állami főgim­náziumi tanár. 1920-1928 között nyolc osztályt végzett a debreceni Református Kollégiumban. Itt a Főgimnáziumban érettségizett 1928-ban. Még ugyanebben az évben felvételt nyert a deb­receni Tisza István Tudományegyetemre, ahol 1933. április 24.-én vegyészi (fizika-kémia szakos tanári) diplomát szerzett. A mezőhegyesi cukorgyár laboratóriumában dolgozott 1937-től a ma­

Next