Műút, 2011 (56. évfolyam, 23-30. szám)

2011 / 29. szám - Szili József: Az Üllői úti fák [vers]

olajivó hüllő fogán megrágatott a pőre tett a vakmerőség városán gyász ül por­ül megtöretett ez az út a halálos ágy ravatal itt a kövezet hadak útja az ifjúság halálos útja itt vezet ti fák Üllői úti fák rajtatok is zúzott sebek kivirágzott acélszilánk tölcsérével a törzsetek ti fák Üllői úti fák ártatlanok hogy őrzőtök eztán szelíd romantikát sebektől sorvad kérgetek m­íg sajg az est óráin át lassan halálig vérzetek ti fák Üllői úti fák gyász és halál a részetek tavasszal mégis új csírák hívják ki az enyészetet adtok ti még kedvet tusát s ha kérdik hű szerelmesek hová repül az ifjúság dús lombú fák bár sejtitek mégis ezer fehér virág borítsa lombos fejetek ne lássák a bú ciprusát a lombok közt a sebhelyet higgyék örök az ifjúság mely nem hajt térdet sem fejet (1956. november 21.) SZÉPÍRÁS

Next