Művelődés, 1967 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
A MŰVELŐDÉSI OTTHON ANYAGI ALAPJAINAK FORRÁSAIRÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL Az anyagi alap biztosítása, a bevételek és kiadások ésszerű és helyes beosztása egyik fő feltétele a művelődési otthon jó működésének. A Felvinci Művelődési Otthon (Enyed rajon) anyagi alapjainak fő forrása : saját műsoros rendezvények, vendégszereplő együttesek, színházak stb., a mozivállalattól származó teremdíj, valamint a helyi fogyasztási szövetkezet kultúralapja, amelyet ez évben rajoni szinten központosítanak, azután osztják szét a rajon művelődési otthonai között a szükségletek szerint. Ebben a vázlatos felsorolásban nem véletlenül tettem az első helyre a saját műsoros rendezvényeket. Ezeket, ha színvonalasan szervezzük meg, valóban fontos bevételi forrássá válhatnak. Mi igyekszünk az ilyen lehetőségeket mindig kiaknázni, minden alkalmat megragadni. Lehetőségek pedig vannak. Ezt csak egy példával szeretném illusztrálni. Mint minden esztendőben, az ősszel is megszerveztük a már hagyományossá vált szüreti mulatságot, a szőlő és a bor ünnepét. Az ünnepség tartalmasabb, változatosabb és szórakoztatóbb volt mint bármikor, és nagy volt a közönségsiker is. A siker titka az, hogy az akció szervezésekor a termelőszövetkezet vezető tanácsa, a KISZ bizottság, a nőbizottság és a művelődési otthon vezetősége összehangolták javaslataikat oly módon, hogy azok képviselték mind a termelőszövetkezeti tagok, mind pedig a fiatalok, nők stb. tudományos-kulturális igényeit. A különböző erők koordinálása révén sikerült a szüreti mulatságot is olyan komplex rendezvénnyé tenni, amelyen bővült a hallgatók ismeretköre, amely hatott érzelemvilágukra és alkalmat nyújtót arra, hogy táncművészetüket megcsillogtassák, hogy ropják a táncot kivilágos kivirradtig. De nehogy valaki azt higgye, hogy csak kasszasikerre törekedtünk. Ez a rendezvény tartalmilag is gazdag volt. A részvevők először egy előadást hallgattak meg a szőlőkoszorúkkal feldíszített teremben. A helybeli természetrajz szakos tanár A szőlőtermesztés jelentősége és jövedelmezősége című előadása után a hallgatók megtekintették a községi könyvtáros által a Szőlőtermesztés címmel összeállított könyvesasztalt. A műsor e két pontja kölcsönösen kiegészítette egymást és gazdagította a részvevők ismereteit ezzel a fontos kérdéssel kapcsolatban. Továbbá a dolgozók esztétikai érzékének fejlesztése és szórakoztatásának céljából az irodalom szakos tanárok versekből műsort állítottak össze ősz címmel. KISZ-tagok szavalták Victor Eftimiu : Toamna bogata, M. Beniuc : Octombițe, Petőfi Sándor : Szeptember végén és Itt van az ősz, József Attila : Ősz című versét. Az irodalmi műsor után táncmulatság következett. Éjfél után szerveztük a „Ki táncol a legszebben“ táncversenyt. A részvevőknek ötféle tánccal kellett jelentkezniük : 2 népi tánccal: csárdással és ínvirtitával , tangóval és keringővel és twiszttel.. A KISZ-tagokból álló pontozóbizottság jegyekkel értékelte a benevezők teljesítményét. A jutalom egy kosár szőlő, könyv és édesség volt. A részvevők szórakoztatását tombola és szőlőkoszorú sorsolással egészítettük ki. A rendezvény különböző számaiból és a belépőjegyekből közel 1000 lej jövedelme származott a művelődési otthonnak. Itt még azt is megjegyezném, hogy egy-egy ilyen rendezvény hozzájárulhat ahhoz, hogy a művelődési otthon más fontos és ösztönző akciókat szervezhessen. A szüreti mulatság például lehetővé tette, hogy a 18 évesek felavatásakor az ifjaknak jutalomkönyveket oszszunk ki és művészi műsorral tegyük számukra emlékezetessé ezt a napot. A szüreti mulatság tehát olyan rendezvénynek bizonyult, amelyen a részvevők gyarapították tudástárukat, változatos szórakozást nyújtott és ugyanakkor a következő művészi rendezvény anyagi alapját szolgáltatta. Ilyen rendezvényekkel érjük el, hogy a felsorolt más anyagi forrásokkal együtt, művelődési otthonunk évente körülbelül 14—15 000 lej költségvetésen kívüli jövedelemre tegyen szert. Tekintetbe véve a művelődési otthon feltételeit, körülményeit, ezt az összeget szükséges ésszerűen beosztani, hogy minden szempontból biztosítani lehessen az otthon jó működését. A Felvinci Művelődési Otthon tágas, nagy épület , nagyterem, öltözők, irodahelyiség, pénztár, könyvtár, raktárhelyiségek ; ezenkívül itt kapott helyet a községi élelmiszerbolt és a cukrászda is. Folyosóival és lépcsőfeljáróival összesen 516 négyzetméternyi területet foglal el. Egy ilyen terjedelmű és felszerelésű otthon fűtése, világítása, karbantartása nagy anyagi-adminisztratív befektetést igényel. Anyagi alapjaink felhasználása a jelen pillanatig a következőképpen történt : egyrészt adminisztratív jellegű, másrészt a kulturális tevékenység lefolytatásához szükséges befektetések formájában, így például takarítás, fűtés, világítás, az épület karbantartása, bútorjavítás, leltári tárgyak vásárlása, (díszletvászon, zászlók, stb.) , másrészt versenyek szervezése (Aki tud, nyer, tizennyolcévesek avatása, jutalomkönyvek, bábkészítés stb.). Mindezek után (a fentiek költsége általában tízezer lej körül mozog), a fennmaradó összeget a két, községünkhöz tartozó falu művelődési otthonainak anyagi támogatására fordítjük. Ezenkívül az évi hivatalos költségvetés 500—800 lej. Ezt irodai kellékekre, rádió, újság, folyóiratok előfizetésére fordítjuk. A fentiek illusztrálására hadd mutassuk be az elmúlt évek anyagi ráfordításait, melyekkel művelődési otthonunk felszerelését kiegészítettük, az otthont lakályosabbá tettük és igyekeztünk emelni rendezvényeink színvonalát. A bútorzat kiegészítése : kétszáz darab széket vásároltunk — ezt a néptanács alapjából. Kályhákat vettünk az öltözőkbe és irodákba, valamint szekrényeket, egy dobogót a színpadra, egy dzsesszdob-garnitúrát és más hangszereket. Mindezek ára meghaladta a 18 000 lejt. Csak 1966 folyamán a bútorzat további kiegészítésére került sor : a rajoni művelődés- és művészetügyi bizottság 5000 lej értékben utalt át székeket, asztalokat stb. Az otthon saját költségen vásárolt felszerelései között említem a rádiót, a lemezjátszót. A minden esti filmvetítés kizárja az otthonban a televíziós készülék felállítását (ugyanakkor a mezőgazdasági termelőszövetkezet mintegy száz személyt befogadó termében van tv készülék). Idei bevásárlási terveinkben szerepel egy jobb minőségű epidiaszkóp, hogy a tudományos előadásokat jobban illusztrálhassuk. Továbbá szükséges lenne egy magnetofon, melynek segítségével sokféle műsort tehetnénk változatosabbá, mint például irodalmi összeállításokat, bábjátékokat stb. Tervünk megvalósítása — költségvetésünk kielégítő mérlege s a kapott segítségek ellenére is — némi akadályba ütközik, mivel a nagy épület karbantartása rendkívül költséges és anyagi alapjaink nem mutatnak növekedő tendenciát az évek folyamán. Tudjuk, hogy e hiányosság kiküszöbölése jórészt műsoraink minőségének javításától, a közönséget vonzó rendezvények szervezésétől, a művelődési otthon állandó látogatottságának biztosításától függ. Ennek elérése nagy ügyszeretetet, hozzáértést, tapasztalatot feltételez a község művelődési aktivistáinak, műkedvelőinek, otthonunk vezetőségének részéről. HUDICSKA JÓZSEF a Felvinci Művelődési Otthon igazgatója