Művelődés, 1998 (51. évfolyam, 1-12. szám)
1998-02-01 / 2. szám
Lengyel Imre professzor által elvégzett csontkémiai vizsgálatokat. Egyező eredmény esetén lehetne csupán kimondható, hogy a letét a barguzini csontvázzal azonos! Itt jegyzem meg, hogy e lépések szükségessége olyannyira kétségbevonhatatlan, hogy az 1990 januári moszkvai háromoldalú (SzuTA, MTA, BCs) tudományos konferenciát is megelőzte egy ulan-udei hivatalos azonosítás, amikor Farkas Gyula professzor és Kiszely István az ásatás befejezését követően nemzetiszín szalaggal átkötött fémládában sorsára váró csontváznak a barguzini lelettel való azonosságát vette jegyzőkönyvbe, többek között e sorok írójának szemtanúsága előtt. 4) Az azonosság megállapítását követően egy szakértő harmadik fél (pl. az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet és a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézet) felkért munkatársaiból álló bizottság vehetné a csontvázból a szükséges csontmintát, amelyet három egyenlő részre kellene osztani, s egyet-egyet át kellene adni a BCsnak, valamint az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet által javasolandó angliai és németországi társintézetnek az óhajtott DNS- vizsgálat nem-meghatározásra történő elvégzésére. Ezt a vizsgálatot úgy volna helyes lebonyolítani, hogy hiteles körülmények között két-két új csontmintát kellene venni hasonló korban eltemetett, s megállapítható nemű barguzini és magyarországi csontvázakból, majd ezeket a mintákat is háromhárom részre osztva és véletlenszerű számozással ellátva, mellékelni kellene az 1989. évi barguzini csontváz vizsgálatra küldendő mintáihoz. 5) Ugyancsak az előző pontban megnevezett bizottsághoz kellene megküldeni a három részletes szakértői véleményt, s amennyiben annak eredményei alapján az 1989. évi barguzini csontváz ezúttal is (3:0 vagy 2:1 arányban) nói csontváznak bizonyulna, a kutatást egyszer s mindenkorra le kellene zárni, a meghurcolt csontvázat pedig Barguzin temetőjében, s nem a Barguzin Köztársaságban (sic!: K. B.: Hol keressük Petőfit? Kurír, szept.19. 8.) tisztességesen vissza kellene temetni. 6) Amennyiben a három vizsgálat 3:0 vagy legalább 2:1 arányban férfinak jelölné meg a barguzini csontmintát, akkor lépne érvénybe mondanivalóm harmadik része, azaz véleményem szerint tehát csupán ekkor, a barguzini csontváz férfinak kimondása esetében lehetne kierőszakolható a Petőfi-síremlék felesleges, indokolatlan és értelmetlen felnyitása. Az ismételt elutasító jelzőket az indokolja, hogy a költő Szibériába kerülésére vonatkozó írásbeli források hiányán még a barguzini csontváz esetleges férfi mivolta sem változtatna semmit, amint azt az MTA Elnökségének 1991. február 26-i ülésén hozott határozata rögzítette. A barguzini csontmaradványok, „az azonosságot nem bizonyították volna önmagukban, ha véletlenül nem nőtől, hanem férfitól származnak. Nem elég ugyanis valahol egy temetőben addig keresgélni a különböző csontok között, amíg a célnak éppen megfelelőnek látszó maradványok kerülnek elő. Mindenekelőtt azt kell hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a kérdéses személy valóban kimutathatóan oda kerülhetett." (Nem Petőfi! 246. 7) A szakszerű műemléki munkán kívül e feltáráshoz szükséges egy szakértői bizottság felállítása Szendrey Júlia (Barabás Miklós rajza - részlet) A nemzetőr Petőfi (Barabás Miklós kórajza)